Újévi fogadalmak: önámítás

December utolsó napján, január elsején sokan úgy érezzük, hogy elérkezett a számvetés ideje. Ilyenkor, tudatosan vagy kevésbé tudatosan próbálunk szembenézni önmagunkkal és mérlegelni, milyen volt eddig életünk vagy legalább az elmúlt esztendő. Sokan rájönnek arra, hogy sok mindent másképp kellett volna tenniük. Albert Ildikó csíkszeredai pszichológus úgy véli, belső kényszerről van szó, amikor számot vetünk eddigi tetteinkkel, megvalósításainkkal. Úgy érezzük, hogy az új év, valami újnak a kezdete azt jelzi, ezután képesek leszünk másként tenni mindazt, amit eddig elrontottunk. Egyfajta önmegnyugtatás ez, amit a pszichológus önámításnak nevez, hiszen a fogadalmat tevők többsége a lelke mélyén tudja, hogy úgysem fogja megvalósítani a kitűzött terveket, és sokan talán bele is törődnek, hogy nem tudják megvalósítani céljaikat. Ezt egyesek később kudarcként élik meg, mások pedig hozzászoknak. A szakember szerint kockázatos azt mondani: „nem fogadkozom, mert úgysem tartom be.” Innen már csak egy lépés választ el attól, hogy céltalan, a világban tengő-lengő emberré váljék az illető. Hiszen a fogadalmak talán épp ezt a bizonytalanságot próbálják valamilyen módon kompenzálni.

A határozott ember kevésbé tesz fogadalmat

A sikeres, erősebb jellemű, céltudatos emberek, akik valóban elérik céljaikat, azért nem szoktak fogadalmakat tenni, mivel az életüket egységes egésznek látják, amiben helye van a sikereknek és a kudarcoknak is. Életüket lépésről lépésre élik meg, felmérik jó vagy rossz döntéseiket, cselekedeteiket. Végiggondolják, mi az, amit ezután kell tenniük, miben kell javítaniuk, vagy miben kell erősebbnek, jobbnak lenniük. „A fogadalmakat azok az emberek teszik – hangsúlyozza a pszichológus – akiknek éppen a célok megtervezésével és megvalósításával vannak gondjaik, akik úgy érzik, hogy kell egy külső erő, egy határkő, amelytől kezdve másképp fognak élni. Vagy azok az emberek tesznek fogadalmakat újévkor, akik többet terveznek, mint amelynek a megvalósítására képesek.” A szakember szerint a lényeg nem az, hogy milyen jellegű a kitűzött cél, hanem, hogy milyen lépésekben kezdünk hozzá annak megvalósításához. Kitűzhetünk nagyon nagy célokat is, de akkor készítsünk részletes tervet annak megvalósítására. Hétre és napra vázoljuk fel elképzeléseinket, próbáljuk reálisan felmérni saját határainkat. Tudnunk kell, mi az, aminek a megvalósítására képesek vagyunk. Tűzzünk ki konkrét célokat magunk elé a holnapi napra, a jövő hétre és arra összpontosítsunk. „De jól tennénk, ha rendszeresen számot vetnénk az életünkkel, magunkkal, függetlenül attól, hogy van-e erre külön alkalom. Figyeljünk arra, hogy mi jó az életünkben. Ne a fogadalmakon gondolkozzunk, és a múlton se rágódjunk. Próbáljunk a megélni a jelen pillanatot és örülni neki. Ennek a fényében értékeljük azt, ami elmúlt és képzeljük el konkrétan, hogy mit szeretnénk” – figyelmeztet a szakember.

A gyerekek is jobbak akarnak lenni

Albert Ildikó az Életmódnak kifejtette, hogy a gyerekek is fogalmaznak meg újévi fogadalmakat, főleg az olyan családokban, ahol a szülők is ezt teszik. Általában megfogadják, hogy jobbak, szófogadóbbak lesznek, igyekeznek megfelelni szüleik, tanáraik elvárásaiknak. Figyelni kell arra, hogy a gyerekek reális célokat tűzzenek ki maguk elé, és ne tapasztalhassák már fiatalon azt, hogy nem tudják betartani a kitűzött célokat, és ne éljék meg az ezzel járó kudarcot. Az amerikai kutatások szerint sok gyerek a tanulással kapcsolatban tesz fogadalmat. Megfogadja, hogy az új évben jobban tanul majd, szorgalmasabb lesz, jobb minősítést ér el, esetleg sikeresen vizsgázik egy jobb, magasabb szintű iskolába. A szakemberek szerint a nagy fogadalmak betartását sok esetben az akadályozza, hogy a megszokásokkal nehéz szakítani. A korábbi beidegződéseken, időbeosztáson, a mindennapi gyakorlatokon nehéz változtatni. Nem elég a célokról csupán ábrándozni, a megvalósítást is végig kell gondolni. Amire természetesen nem a szilveszter éjjel, vagy az újév hajnala a legalkalmasabb időpont, de a jónak látszó ötleteket érdemes ebből az időszakból is gyűjteni. És a biztonság kedvéért írásban rögzíteni.