Tabutéma, de kezelendő

Nagyon sok családnak központi problémája az ágybavizelés, és mindenki szégyell róla beszélni – fejtette ki Mártha Orsolya urológus. Egyéves korban még mindenki „ágyba”, vagyis pelenkába végzi a dolgát, de az első osztályosoknak a 15 százaléka még ágyba vizel, sőt 1 százalékos gyakorisággal a húszévesek körében is előfordul a jelenség, amely tulajdonképpen akaratlan működési zavar. Erről a betegségről írt átfogó tanulmányt Mártha Orsolya, aki 1991-től tanít a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, 2003-től adjunktus, most pedig egyetemi előadótanár, az urológiai klinika szakorvosa. Az orvosnő, aki ultrahang-diagnosztikában is képesítést szerzett, könyvének megírásával könnyíteni szeretne azoknak a családoknak az életén, ahol az ágybavizelés mindennapi gondot jelent.  

Embertelen kezelési módszerek

A kötet szaklektora, dr. Kiss Éva gyerekgyógyász professzor szerint a gyermekkori betegség egyik fő oka a „pampers”, az egyszer használatos pelenka, amely kényelmessé tette a gyermeket. „Régebben keményen büntették a szülők az ágybavizelést, ma viszont semmiképpen sem értünk egyet azokkal a »kezelési módszerekkel«, amelyek során próbálták megszégyeníteni a kisgyerekeket. Segíteni kell rajtuk, hogy a lelki világukat ne viselje meg ez a számukra is kellemetlen periódus” – fejtette ki a gyerekgyógyász.

Volt idő, amikor csalánnal való veréssel és korbácsolással próbáltak hatni a bepisilő kisgyerekre, vagy sóoldat befecskendezésével, péniszre helyezett szorítókötésekkel, amelyek fertőzést is okozhattak. Sajnos nemcsak a múlté ez a felfogás. A primitív kultúrkörökben napjainkban is kuruzslással próbálják gyógyítani. Nigériában például varangyokat kötöznek a bepisilő kisfiú péniszére, mert ha megtörténik az ágybavizelés, a béka brekegni kezd, felébreszti a gyerekeket. A bantu négerek bevagdossák a gyerekek arcbőrét, hogy kiengedjék a rossz vért” – mondta el a gyermekgyógyász.

Ötéves kor után számít betegségnek

„A szakirodalom szerint a kisgyerekeknek körülbelül a 15 százaléka szenved ebben a betegségben, amely fiúknál és kislányoknál körülbelül ugyanolyan arányban fordul elő” – fejtette ki Mártha Orsolya. A pelenkahasználat valóban kényelmessé teszi a csecsemőket, kisgyerekeket, hiszen az új, nedvszívó pelenkák szárazon tartják a testüket, tehát nincs meg az a kellemetlen érzés, amit a nedvesség okoz. A régi pelenkákat gyakrabban kellett cserélni, a gyerek hamarabb vált szobatisztává.

„Az új körülmények között akkor tekintjük az ágybavizelést betegségnek, ha ötéves kor után is előfordul. Ilyenkor kell elkezdeni a kezelést, az életmód-változtatást, egy sereg olyan dolgot, aminek az elvégzése egyrészt a szülőkre hárul, másrészt az orvosi kezelésre. A szobatisztaságra való szoktatás legideálisabb időszaka a hároméves kor. „Azelőtt nem kell ebből sportot űzni” – tanácsolja dr. Mártha Orsolya, aki szerint ha gond van, nem kell várni, elsősorban a háziorvoshoz kell fordulni, hiszen gyakran előfordul, hogy konkrét betegség, rendellenesség van a jelenség hátterében.

Pszichés okok

Megtörténik, hogy a gyerek éjszaka azért vizel ágyba, mert hólyagürítési zavara van, vagy vese-rendellenességgel jött a világra. Ha nem derítik ki idejében a betegség okát, lehet, hogy később az egyetlen megoldás a műtéti beavatkozás lesz. Persze pszichés alapon is létrejöhet a rendellenesség. Immár több évtizedes praxisa során Mártha Orsolya olyan esetekkel is találkozott, amikor a szülők válása, a kislányok esetében a gyerekkori szexuális agresszió okozta a bajt. „Meg vagyok győződve, hogy olyan okai is lehetnek, amiről még most sem tudunk. Egy kisfiúnál például a hoszszan tartó számítógépezés volt a kiváltó ok.

Miután ez a gyanú felmerült, a gyereket kevesebb ideig engedték a számítógéppel játszani, és az ágybavizelés megszűnt. Általában azoknál a gyerekeknél, akik mélyen alszanak, nem fordul elő, viszont akik nem mélyen alvók, gyakran azt képzelik, hogy a vécén ülnek, és akkor már megtörténhet a baj. Ez is okozhatja az enuresis nocturnát” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakorvos. A szakirodalom az okok között továbbá a fejlődési rendellenességeket, a szerzett húgyivarszervi megbetegedéseket, az endokrinológiai tényezőket, a nőgyógyászati betegségeket is megemlíti.

Sikernaptármodellek

Igen fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, próbáljanak ők is hozzájárulni ennek a kellemetlen folyamatnak a megszüntetéséhez. „Azt szoktam mondani a szülőknek, hogy érdekeltté kell tenni a gyereket. A bevizelés másnapján ők is vegyenek aktívan részt az ágynemű, a lepedő lecserélésében, mert akkor jobban odafigyelnek az orvosi és környezeti segítségre, amiket felajánlunk nekik. A felelősségérzetüket is fokozni kell – véli dr.

Kiss Éva gyermekorvos. – Léteznek úgynevezett sikernaptármodellek. Vagyis ha a kisgyerekek száraz reggelre ébrednek, próbáljuk meg őket jutalmazni, mosolygós figurákat ragaszszunk a sikernaptárukba ezeken a napokon, a nedves napokon pedig szomorú figurát ragasszunk be.”

Mártha Orsolya kötetében az egyik fejezet kimondottan az enuresis nocturna kezelésére vonatkozik, és ebben nemcsak a szakorvosok, háziorvosok, de a szülők is további hasznos tanácsokat olvashatnak.