Kis-Ázsiából és a Kaukázus környékéről a római légiók hozták Európába a szilvát. Már ekkor több mint 12 szilvafajtát ismertek, de igazán népszerűvé a középkorban vált. A magyaroknál a szilva szó egy 1231-es dokumentumban fordul elő először „silwafa” formában. A 16. században már az alábbi fajokat ismertük: kökény, sárga, besztercei, nemes magyar, duráncai, vörös, katalán, fekete lószemű, fehér lószemű szilva. A keresztezések miatt a szilvafajták közötti átmeneteket elég nehéz értelmezni. Mintegy kétezer alfaj ismert, ezek eltérnek méretben, színben, formában, magvaválóságban, lédússágban, aromában és az érési időben is. 

A királynéról elnevezett gyümölcs

Négy alaptípust különböztetünk meg, ezek: kerek vagy tojásszilva: Termésén egy varrat található, színe kék vagy lilás, de előfordul piros és sárga változatban is. Édes, nemes gyümölcs. Kerti szilva: eredetileg Ázsiából származik, hosszúkás formájú, sötétkék színű, a gyümölcshús sárga, éretten a hús elválik a magtól. Ringlószilva: I. Ferenc francia király feleségéről nevezték el. Az ő neve Reine Claude (ejtsd: renklód) volt, ennek hibás kiejtéséből lett a neve ringló. Zöldessárga héj és zöldes, fehéres, édes gyümölcshúsa van. Mirabelle szilva: kicsi, gömb alakú, sárga termés és édes gyümölcshús jellemzi.

Vannak kimondottan nyersen fogyasztandó szilvák, fantasztikus magvaválók, melyeket csak meg kell mosni és már ehetjük is. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható és aszalható gyümölcs. A friss szilvából készülhet leves és jól harmonizál húsokkal is. A szilvás gombóchoz a kisebb, aromásabb szilvákat érdemes felhasználni. A szilvaléből készülhet szilvabor, de ez az alapja számos röviditalnak is. Kevés olyan népszerű aszalvány van, mint az aszalt szilva. Húsok töltelékeként, édességekben, vendégváróként szalonnába tekerve és megsütve is kiváló. Kínában csípősen és sósan is árusítják.

Salaktalanító, vízhajtó hatású

85%-os víztartalma miatt a szilva nagyon jó szomjoltó. Energiatartalma fajtától függően kb. 100 grammban 50 kcal/209 KJ. Vitamintartalma nem kimagasló, de A-, B- és C-vitamint is találunk benne. Rosttartalma igen magas, az ásványi anyagok közül kálium, kalcium, foszfor, magnézium, cink és növényi antioxidánsok is vannak benne. Antioxidáns-tartalmánál fogva hátráltatja az öregedés folyamatát. Salaktalanító, vizelethajtó. Étvágyfokozó. Az idegrendszert is serkenti. Javítja az immunrendszer ellenálló képességét, szív- és érrendszeri betegségekkel szemben is véd. Székrekedés ellen gyerekeknek is aszalt szilvát adnak.

Mézes szilvakrémleves 

Hozzávalók: 70 dkg szilva, fahéj, őrölt szegfűszeg, 4 evőkanál cukor, méz, 2 csomag vaníliás cukor, 1 doboz (2 dl) főzőtejszín, esetleg 1 marék fagyasztott málna. A tálaláshoz: felvert tejszínhab, néhány szem szilva.

Elkészítés: Néhány szem szilvát félreteszünk. A szilvát egy fazékba teszszük és annyi vízzel felöntjük, ami épp ellepi. Hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, a fahéjat és a szegfűszeget, és az egészen rottyantunk egyet. Megvárjuk, amíg picit kihűl, majd turmixgépbe tesszük és krémesre aprítjuk. Hozzákeverjük a tejszínt, és visszaöntjük az egészet a lábasba. Megint rottyantunk egyet rajta, majd hagyjuk teljesen kihűlni. Megkóstoljuk, és ízlés szerint hozzáadunk 3-4 evőkanál mézet. Tálalásig a hűtőben tároljuk, majd felvert tejszínhabbal és néhány szem szilvával tálaljuk.
 

Szilvás-gyöngyhagymás comb

Hozzávalók: 1-1,5 kg sertéscomb, 30 dkg magozott szilva, 15 dkg gyöngyhagyma, 5 dkg barnacukor, 20 dkg tejföl, 1 dl borecet, 0,5 dl brandy, fahéj, só.

Elkészítés: A cukrot megolvasztjuk, miután megolvadt, felöntjük a borecettel és a brandyvel, addig kevergetjük, amíg homogén lesz. Ezután ráöntjük a szilvára és a gyöngyhagymára. Teszünk bele fahéjat ízlés szerint, majd a megsózott combra önjük, lehetőleg egy kerek edénybe. Kb. 1,5 órát sütjük alufólia alatt, közepes lángon, azután leöntjük róla a szilvás-gyöngyhagymás lét, és további negyedóra alatt pirosra sütjük. A szilvás-gyöngyhagymás lét összeturmixoljuk a tejföllel, majd felforraljuk (ha nem elég sűrű a mártás, esetleg keményítőt vagy lisztet tehetünk hozzá). Köretként rizst adhatunk hozzá.

Túrós császármorzsa rumos szilvaraguval

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 3 tojás, 4 dl tej, 2 evőkanál mazsola, 10 dkg túró, 20 dkg kristálycukor, 2 evőkanál vaj, 2 dl vörösbor, 1 dl rum, 1 rúd vanília, 1 rúd fahéj, 1 db citrom, 50 dkg szilva, 1 evőkanál kukoricakeményítő.

Elkészítés: A szilvát félbevágjuk, kimagozzuk, előmelegített, 180 fokos sütőben 15 percig sütjük. A vörösbort 10 dkg cukorral, a rummal, a fahéjjal, a vaníliarúddal és a citrom levével felére befőzzük. Kevés vízben feloldott keményítővel besűrítjük, és a szilvát hozzáadjuk. A tojásokat szétválasztjuk, a túrót áttörjük. A tojássárgáját 5 dkg kristálycukorral habosra verjük, hozzáadjuk a mazsolát, a túrót, tovább keverjük, a végén a lisztet is csomómentesen belekeverjük.

A tojásfehérjét a maradék (5 dkg) cukorral kemény habbá verjük, és nagy, könnyed mozdulatokkal a másik masszához keverjük. Egy tepsiben két kanál vajat melegítünk, belelapátoljuk a masszát, és 160 fokos sütőben elkezdjük sütni. Ha a teteje megpirult, lapátkanállal felszabdaljuk, jól összekeverjük, hogy a pirult és a nyers részek jól összekeveredjenek.  Ha már kellően szilárd és morzsalékos (kb. 30–35 perc sütés után), a rumos szilvaraguval tálaljuk.