Szén-monoxid, a „csendes gyilkos”

A színtelen, szagtalan, levegőnél kissé könnyebb gáz a sejtek oxigénhiányos állapotát idézi elő, és fulladásos halált okoz – ezen tulajdonságai miatt nevezik „csendes gyilkos”-nak. Leggyakrabban a tüzelőberendezések nem megfelelő üzemeltetése következtében, illetve az égéstermék-elvezetők elégtelen hatásfoka miatt gyűlhet fel szén-monoxid a zárt lakóhelyiségekben. A leghatékonyabb védekezés ellene a megelőzés – vélekedik dr. Madarász Enikő háziorvos, illetve Laczkó Albert Sándor alhadnagy, hivatásos tűzoltó.

Zárt helyiségekben életveszélyes

„Huszonöt éves orvosi praxisom alatt több esetben szembesültem a szénmonoxid-mérgezéssel, sajnos az esetek többségében már csak a halál beálltát diagnosztizálhattam” – magyarázza dr. Madarász Enikő háziorvos, aki nem egészen két héttel ezelőtt egy gyergyóújfalvi fiatalember halála okaként állapította meg a szén-monoxidmérgezést.

A „csendes gyilkos” utóbbi áldozata örök álomra szenderült, esélye sem volt a túlélésre, hiszen alvás közben lelte halálát. „A szén-monoxid-mérgezés alattomosan hatol be a szervezetbe. A mérgezett személy észre sem veszi, mikor lélegzi be a halálos gázt, hiszen nem irritálja a légzőszervet” – fejtegeti a doktornő, aki azt is elmondja, hogy a színtelen, szagtalan gáz a sejtek szintjén okoz jelentős károsodást: a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz kapcsolódik, az emberi sejtek szintjén az oxigénmolekulák helyére épül be.

A szén-monoxid kétszázszor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, emiatt veszélyes a jelenléte a zárt helyiségekben.

Tűzhely, garázs, utastér

„A szén-monoxid már kis koncentrációban is életveszélyes lehet” – támasztja alá a Madarász doktornő által mondottakat Laczkó Albert Sándor alhadnagy, a gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltóalakulat harmadik tisztje, aki szerint egy zárt tér levegőjének összetételében 0,1 százalékban jelen lévő szénmonoxid huzamosabb belégzése már halált okozhat. Ha a szén-monoxid koncentrációja eléri az egy százalékot, gyakorlatilag két-három perc alatt beáll a halál. A tűzoltó szerint a szén-monoxid azért veszélyes, mert gyakorlatilag majdnem ugyanannyi a fajsúlya, mint a levegőnek, tehát az ember légzőszerveinek magasságában terjed.

„A szén-monoxid az elégtelen égés terméke” – szögezi le Laczkó alhadnagy. Kifejti, hogy képződését egyaránt okozhatja a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag – például a nyers fa vagy fűrészpor – használata, de akkor is szén-monoxid keletkezhet, ha a tüzelőberendezés – kályha vagy kazán – füstjáratai kormosak, nem a megfelelő hatékonysággal üzemelnek. Arra is felhívja a figyelmet, hogy szén-monoxid képződhet a garázsokban, sőt az autók utasterében is, ha a motor nem a kellő hatékonysággal működik. Ezért tanácsolja, hogy a kályhákat, kazánokat lehetőleg még a fűtésidény megkezdése előtt szakemberrel ellenőriztessük, hasonlóképpen tanácsos legalább évente kitakarítatni a füstelvezető kéményeket is.

Ugyanakkor nem tanácsolja, hogy a zárt garázsban járassuk az autó motorját, és ajánlja, hogy komolyan vegyük a hatóságok által előírt kötelező ellenőrzéseket. A földgáztüzeléses berendezésekben is képződhet szén-monoxid, és ebben az esetben is az elégtelen égés következménye a halálos gáz kialakulása. Ezen berendezések karbantartására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szilárd fűtőanyaggal működőkre.

Mindkét szakember arra hívja fel a figyelmet: ha szén-monoxid-mérgezést szenvedetteken segíteni akarunk, első lépésként az ablakokat nyissuk ki, és minden esetben hívjunk mentőt.