Segítség dundi férfiaknak

És ami még jobb, itt a Mr. Babe, az első olyan japán magazin, amely segíteni kíván nekik. Például azzal, hogy elfogadja és megmutatja: van ilyen. Norihito Kurasima a „dundiktól dundiknak” szlogen égisze alatt indította útra nemrég a lapot, írja a Theguardian.com, a főszerkesztő ama szavait is idézve, hogy a „skinny farmerek divatja semmi jót nem hozott számunkra”.

Olyan kulcsmondat ez egyébként, amellyel egészen biztos, hogy minden hatvan kiló fölötti nő is mélyen egyetért a világban, néhány milliárdan tehát. Az 52 éves Kurasima azt mondja, pluszkilókkal nagy kihívás felöltözni férfiként is: „nagyon nehéz bármit is találni a boltokban, ami rád jön, úgyhogy gyakran olyan ruhákat viselek, amelyek túlontúl passzentosak”.

Hétköznapi emberek szükséglete

Kurasima egyébként 1.60-as, 82 kilós férfiú, a Theguardian.com szerint olyan, mint egy szumós, de ezzel nem érthetünk egyet, mert úgy gondoljuk, hogy az azért még nem is olyan borzasztó. A Mr. Babe főszerkesztője – aki korábban is a szép, sportos és csinos férfiakat bemutató divatlapok világában dolgozott – úgy véli, a Japán divatipar teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a túlsúlyos férfiakat, és egyáltalán nem figyel korunk valóságára, az érintett hétköznapi emberek külsejére, szükségleteire.

Drága olvasó, amennyiben ön férfi és felszaladt önre pár makacs kiló az utóbbi években és évtizedekben, továbbá mifelénk próbált elérhető áron emberi ruhákat vásárolni, vélhetőleg roppant egyetért japán sorstársaival. Továbbmegyünk: talán a magyar anyanyelvű férfiakra is ráférne egy ilyen magazin, bár őket talán kevésbé érintik érzékenyen a divathullámok, legalábbis elsősorban nem ez jut róluk eszünkbe. Így inkább folytassuk mégis Japánban.

A Mr. Babe a divattanácsok mellett a szépítkezéssel, a testedzéssel, az étkezéssel és a párkapcsolatokkal összefüggő tanácsokkal is ellátja alacsony és zömök célközönségét. Nos reméljük azért, hogy nem nyomasztja őket túlságosan, és nem ébreszt lelkiismeret-furdalást bennük. Mert olvasók hirtelen jó sokan lettek, a megjelenés után néhány héttel ötvenezer olvasóval számolhatnak, ami még Japánban is szép számnak számít.

Kurasima rámutat, hogy igencsak diszkriminálják a testesebb férfiakat, mintha nem is léteznének, miközben a nők esetében már régen nem ez a helyzet. A médiaipar egészen gyorsan reagált arra a tényre, hogy bizony a felkelő nap országában is lettek molett hölgyek, számukra már pár éve működik a La Farfa című divatlap is, annak ellenére, hogy a statisztikák azt mutatják, az utóbbi évtizedben a japán nők egyre csinosodnak.

Túlságosan igénybe vett középkorú férfiak

Ám nem így a férfiak: ugyancsak statisztikai adat, hogy közülük minden harmadik 25 feletti testtömeg-indexszel rendelkezik, ami túlsúlyt jelent. „Képzeljék el, hogy lapunk mennyi embert képvisel, és mennyien lesznek még a jövőben” – fejtette ki Kurasima. Hát inkább ne is gondoljunk rá. Mert akár még pozitív is lehet a mérleg, például a Mr. Babe-et olvasó japánok számára, mert ugyan a lap nem rejti véka alá a súllyal kapcsolatos gondokat, „nem mondjuk azt az embereknek, hogy fogyjanak, inkább azt, hogy éljenek boldogan úgy, ahogy vannak... ám ez nem jelenti azt, hogy ne mozogjanak és ne figyeljenek oda arra, hogy mit esznek”.

Kurasima arra a ránk is érvényes igazságra is rámutat, hogy a 30-as, 40-es férfiakat sokkal inkább igénybe veszi a munkahelyük, mint életük más szakaszaiban. Gyakorlatilag a teljes napjukat a munkájukkal töltik, este pedig elmennek valahová inni-enni, hogy kiengedjék a gőzt. Nincs idejük terembe járni... nem csoda, hogy meghíznak.

A Mr. Babe-et missziónak tekinti a főszerkesztő, azt remélve, hogy a hosszú távú népességfogyással és a gyermekvállalás folyamatos csökkenésével küzdő Japánban a túlsúlyos férfiak ismét önbizalmat kapnak a kimozduláshoz, a randizáshoz, ami ugye akár házassággal és gyermekáldással is végződhet. És ez hosszú távon az ország felvirágzásával is járhat. Nem aprózza el.