Őszinteség és társas kapcsolatok

Takács Károly évek óta vizsgálja a negatív társas kapcsolatokat, például az utálatot és az agressziót. Az ERC támogatásával a jövőben azonban egy új kutatási irány, a pletyka vizsgálata felé is elmozdul főként szociológusokból álló csoportjával, de a munkába fizikust, biológusokat, kulturális antropológust és statisztikusokat is bevon – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Magasabb szintű információcsere

„A pletyka léte összefügghet a társadalmi renddel, a kooperációval. Beszélgetünk másokról, ez az információcsere pedig közvetlenül hozzájárulhat egy jobban, hatékonyabban működő társadalom létrejöttéhez” – vázolta teóriáját Takács Károly, hangsúlyozva, hogy a komplex társadalmakban a magas szintű és kölcsönös információcserén alapuló kooperáció nagyon jelentős szerepet játszik.

„Megvizsgáljuk, hogy igaz-e az az alapvetés, amely szerint azokban a közösségekben, amelyekben megvan a magasabb szintű információcserén alapuló pletyka, nagyobb a rend, a normakövetés és a hatékonyság, valamint sikeresebben szorítja ki a közösség a deviáns viselkedést” – magyarázta. Kutatócsoportját elsősorban az érdekli, milyen hatásai vannak annak, ha a pletyka nem őszinte.

Tehát ha valaki szándékosan úgy kívánja a reputációs rendet – valakinek vagy valaminek az elismertségét – megváltoztatni, hogy nem teljesen valóságos információt mond másokról. „Természetesen az is elképzelhető, hogy valaki szándékai ellenére ad téves információkat, de érdekesebbek azok a helyzetek, amikor ez tudatosan történik” – mondta.

Fontos időszak a kamaszkor

Ismertetése szerint általános és középiskolákban korábban is végeztek kérdőíves kutatásokat. Az oktatási intézmények azért tűntek az adatfelvétel ideális terepének, mivel a kamaszkor a pletyka és a reputációs rend kialakulásának szempontjából fontos időszaknak számít. „Ez az az életkor, amikor a közösség kezdi kialakítani a saját normarendszerét.

A kamaszkor meghatározó növekedéspszichológiai szempontból is a normák kialakulásában, fenntartásában és érvényre juttatásában egy közösségen belül. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy a pletyka szempontjából is érdekes lehet” – magyarázta Takács Károly. A korábbi felmérésekben megkérdezték például az interjúalanyokat, hogy kiről pletykálnak jó-, és kiről rosszindulatúan, és azt is, hogy szerintük ki pletykál róluk.

„Ezek szabványos szociometriai vizsgálatok, amelyekhez képest újdonságot jelent majd például, hogy egy olyan felnőtt közösségben, ahol ehhez mindenki hozzájárul, viszonylag újnak számító technikai eszközökkel, például okosórákkal rögzítenénk a beszélgetéseket” – beszélt a hagyományos és a tervezett módszerekről a szociológus. A jogi és etikai szempontokat is figyelembe vevő adatfelvétel során egy szoftver szűrné és egyből törölné a személyesnek minősülő adatokat, az ily módon anonimmá tett információkat viszont kódolva lehetne feldolgozni a kutatás során.

Kapcsolati háló és pletyka

A hálózatkutatás eredményeit felhasználva, térben és időben is szeretnék ábrázolni, valamint elemezni az adott közösség strukturális formáit. „Ez egy nagyon öszszetett dolog, amely minden közösség esetében eltér. A szimulációs modellekkel azonban leegyszerűsítve vizsgálhatjuk meg, hogy a kapcsolati háló szerkezetének milyen hatása lesz arra, hogy a pletyka segítségével egy közösségen belül stabil kooperáció jön létre” – vázolta elképzeléseit a szociológus.

Mint kiemelte, fontos az is, hogy jól lehatárolható keretei legyenek a közösségnek, mert ha ezek a határok nagyon képlékenyek, akkor a pletyka kisebb eséllyel képes ellátni a társadalmi rendet és reputációt erősítő funkcióját. „Persze a minél pontosabb és teljesebb kép kialakításához arra van szükség, hogy egy nagyobb közösségben is vizsgáljuk a pletykát, de most még csak az első lépéseknél tartunk” – hangsúlyozta Takács Károly.