A gyergyószentmiklósi Támaszklubban elsősorban önellátásra nevelik a értelmi fogyatékkal élő személyeket
„Hogy aludtál?” – kérdezi a betérőt egy fiatal hölgy a gyergyószentmiklósi Támaszklub nagytermében, majd nyugtázva a pozitív választ, továbbmegy. Egy fiatalember mosolyogva közelít: „Te már jártál nálunk, ismerlek. Megölelhetlek?” – kérdezi. Az asztal körül ülők épp a tízóraijukat fogyasztják jó étvággyal, ám többen is odaszólnak az érkezőnek: „Kinga az irodájában van.” Folytatják a tízóraizást, majd különösebb felszólítás vagy biztatás nélkül rendre elvonulnak a mosdóba fogat mosni. Valaki még kiszól az újonnan érkezettnek is: „Mostál te ma fogat? Meg kell mosni, elromlik, ha nem...” Aztán mindenki csendben végzi a dolgát a tanulótermekben vagy a foglalkoztató-műhelyekben.
Csata Kingát, a Támaszklub vezetőjét – mert őt említették az imént – valóban az irodájában találom. Az intézményvezető állandóan úton van: intézkedik, támogatást szerez, pályázatot ír, hogy minél jobb körülményeket biztosíthasson a Támaszklubban tevékenykedő értelmi fogyatékkal élő gyerekeknek és fiatal felnőtteknek. Az önkormányzat pártfogásával működő Támaszklub 1997-ben alakult, létrejöttét az akkori Ifitéka irodavezetője, Molnár Judith kezdeményezte. Csata Kinga 2000-től vette át az intézmény vezetését, tevékenységének első gyümölcse a Napsugár az esőben Egyesület, vagyis az értelmi fogyatékkal élők és szüleik érdekvédelmi szövetsége. Az egykori bölcsőde néhány helyiségében csupán gyergyószentmiklósi értelmi fogyatékosokat foglalkoztató intézmény néhány év alatt hatalmas változáson ment keresztül. A kezdetben néhány önkéntesből verbuválódott gondozócsapat nyolc munkakönyves alkalmazottra bővült, és mára az egész Gyergyói-medencéből ide járnak a segítségre szorulók a munkanapokon 8–14 óráig tartó tartalmas foglalkoztatásra. „Faluról bejáró gyermekeink szállítását részben az egyesület autójával, részben a szülők bérelte, de az önkormányzatok által is támogatott autóval oldjuk meg” – tájékoztat Csata Kinga. A közeljövőben megszűnnek szállítási gondjaik, mivel a gyergyóditrói önkormányzat a oktatási minisztériumtól igényelt iskolabuszt erre a célra.
A lovas terápiát is beiktatnák
Az épület tetőterét beépítették, kényelmes osztálytermeket és foglalkoztató-műhelyeket képeztek ki, ahol jelenleg 50, öt és negyven év közötti értelmi fogyatékkal élő személyt fogadnak. „Egyéni, személyreszabott fejlesztést végzünk, önellátásra neveljük intézményünk tanulóit. Három speciális osztályunkban írni, olvasni, számolni tanítjuk a gyermekeket, logopédiai és kézműves-foglalkozásunk is van” – magyarázza az intézmény vezetője. A felnőttcsoport foglalkoztatásában jelentős szerepet kap a szinten tartás, amelynek célja meg is tartani, rögzíteni a már megtanult ismereteket. Csata Kinga a közeljövőben a lovas terápiát is szeretné meghonosítani, végső célként pedig az értelmi fogyatékkal élők képességeiknek megfelelő munkahelyen való elhelyezését tűzte ki.
Ezzel párhuzamosan intenzíven zajlik a társadalom „nevelése” is, hiszen a másság elfogadása legalább annyira fontos, mint az értelmi fogyatékosok készségeinek fejlesztése, szinten tartása. Ennek érdekében a fogyatékkal élők a múlt tanévtől rendszeresen járnak Gyergyószentmiklós középiskoláinak osztályfőnöki óráira. „Eleinte még az osztályfőnökök is kétkedve fogadták az ötletet, de szerencsére néhány tanár beengedett az órájára. A diákok viszont mindegyik iskolában nagyon aranyosak voltak, türelmesen meghallgatták értelmileg viszszamaradott társaikat, és kérdéseket tettek fel nekik” – meséli Csata Kinga. A középiskolás diákok mostanság rendszeresen bejárnak a Támaszklubba, gólyabálra, iskolai buliba hívják a fogyatékkal élőket, akiket szervezetten elkísérnek a rendezvény helyszínére, ott gondoskodnak róluk, majd hazakísérik őket.
Svéd életképek
Szintén a másság elfogadását célzó tevékenységek közé tartozik a már két éve rendszeresen Gyergyóba látogató, svéd fogyatékkal élőkkel közösen szervezett program is, amelynek keretében a vendégek a gyergyószentmiklósi fiataloknak mesélnek az életükről. Legutóbb ADHD Aspunger-kórban (hiperaktivitással és koncentrációs, koordinációs zavarokkal járó betegség) szenvedő Tommy Makala és a Down-kóros Ula Wulcan számolt be mindennapjairól a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanulóinak szervezett előadáson. Mindketten elmondták, hogy saját lakásuk, munkahelyük van, és országuk megbecsült polgárainak tartják magukat. A számítógépes technikusként ténykedő Tommy kifejtette: „rendkívül boldog vagyok, hogy én is adófizető polgára lehetek a hazámnak, mert ezt lehetővé teszi a munkahelyem, ahol 75 százalékos foglalkoztatottként dolgozom”. Tommy a munkáján kívül nagyon fontosnak tartja önként vállalt társadalmi feladatát: a másság elfogadását szorgalmazza az egész világon. „Látjátok, fogyatékosságom ellenére különböző országokba látogatok, és előadásokat tartok” – jelentette ki a fiatalember, akit felesége, Mona-Lisa és édesanyja, Sjöbach kísért el Gyergyószentmiklósra. A gyermekekből álló hallgatóság számos kérdést intézett az előadókhoz. Még az is érdekelte őket, hogy Tommynak milyen autója van, és mennyire szereti a feleségét.
Összefogás egy cél érdekében
A svéd fogyatékosokat utazásaik során rendszeresen elkíséri a kolozsvári származású Dézsy Ildikó, a Svédországi Népművelő Iskola (SV) képviselője, valamint Lillemor Holgersson, a Svédországi Értelmi Fogyatékkal Élők Egyesületének (FUB) képviselője. „A svéd állam támogatása révén és önkéntes munkánkkal kívánjuk segíteni a gyergyószentmiklósi napközi otthont” – jelentette ki Dézsi Ildikó. Szerinte a Támaszklub eredményeit tekintve egyedinek számít Romániában, hiszen ez az egyetlen intézmény, amely felkarolja a környék fogyatékos fiataljait is. Lillemor Holgersson több mint húsz éve a szellemileg viszszamaradottakért dolgozik: „Azért jöttem ide, hogy itt is harcoljak ezen embertársaink jogaiért, a másság elfogadásáért.”
A svéd FUB, a SHIA (Fogyatékkal Élő Személyek Világszervezete), az SV és a Napsugár az esőben Egyesület egymillió svéd koronát, azaz közel négymilliárd lejt nyert egy közös pályázaton a svéd államtól, amelyet képzésre fordítanak. „Fontosnak tartjuk, hogy ne ruhaneműt és élelmet hozzunk segélyképpen, hanem módszert” – magyarázta Holgersson. A svéd hölgy nagyon fontosnak tartja a gondozó személyzet, valamint a szülők képzését. Ugyancsak a svéd program tette lehetővé azt is, hogy a népszerű magyarországi pszichiáter, Csernus Imre visszatérő vendége legyen az intézménynek. A pszichiáter a gondozóknak és a szülőknek, hozzátartozóknak tart képzést.
Nincsenek pontos adatok
Romániában a Fogyatékkal Élők Országos Szövetségének ez év júniusi adatai szerint 101 902 értelmi fogyatékos gyereket és felnőttet tartanak nyilván. Csata Kinga, a Támaszklub vezetője 180-ra becsüli a Gyergyói-medencében értelmi fogyatékkal élők számát. „Pontos adat nincs, hiszen az intézményben foglalkoztatott 50 és várólistán lévő még tíz személy mellett számos olyan eset is van, akiknek még a diagnózisát sem állapították meg” – hangoztatta Csata.