Naponta három órát internetezik a romániai gyerekek 86 százaléka

A kutatásból kiderül, a romániai gyerekek egyre több időt töltenek internetezéssel, hétköznap 86 százalékuk három órát, szabadnapokon pedig több mint 4 órát tölt a világháló böngészésével. Dáné Gabriella kolozsvári iskolapszichológus a Krónika kérdésére úgy fogalmazott, hogy gyermekeink immár egy digitalizált világba születtek, életük szerves részét képezi az interneten található virtuális univerzum, melyben minden kattintásnyira található, minden elérhető, megvalósítható, melyben függetlenül, ellenőrzés, felügyelet nélkül mozoghatnak, barátkozhatnak, megoszthatnak.

Mint rámutatott, a gyerekek ugyanakkor még képtelenek helyesen értékelni a kapott információt, megkülönböztetni a lényeget a fölöslegtől vagy akár a téves információtól, és olyan felnőttproblémákkal találják szembe magukat, melyek kezelésére még nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Követi a szülő, hogy mit csinál a gyermek?

A Romániában 22 éve működő, gyermekjogvédelemmel foglalkozó, nem kormányzati szervezet tanulmánya arra is fel kívánja hívni a figyelemet, hogy a gyerekek ki vannak téve annak a veszélynek is, hogy szexuális tartalmakat nézegessenek, illetve hogy a szülők nem figyelnek oda eléggé arra, hogy miket nézegetnek a kicsik a világhálón.

A mostani tanulmányból kiderült, a 2010-ben végzett felmérésekhez képest háromszor több gyerek internetezik a mobiltelefonján, és az internetezés átlagban immár 9 éves korban kezdődik egy romániai gyerek esetében. Az egyesület 1200 gyerek körében végezte a felmérést, amelyből kiderül, a megkérdezettek 90 százaléka csatlakozott már közösségi portálhoz. A gyerekek mintegy fele bevallotta, hogy a világhálón keresztül próbál barátokat szerezni, 45 százalékuk pedig már szóba állt idegennel az interneten, ezeknek fele pedig már találkozott is olyanokkal, akiket a virtuális térben ismert meg.

A megkérdezett internethasználó gyerekek 43 százaléka vallotta be, hogy erotikus jellegű képeket nézegetett a világhálón – ez az arány pedig kétszerese a 2010-es adatoknak. „Sajnos, a szülő sokszor nemhogy az ellenőrzést képtelen megvalósítani, de többnyire követni sem képes, hogy gyermeke mivel, kivel is tölt el napi több órát. Amennyire fontos szülőként tudnunk, hogy gyermekünk a városban hol, merre, kivel tölti idejét, ugyanolyan lényeges az interneten történő barangolás követése is” – hívta fel a figyelmet Dáné Gabriella.

A szakember úgy fogalmazott, hogy mindehhez egy olyan elfogadó, meleg légkört kell kialakítani, melyben a gyerek bizalommal fordul szüleihez, nyíltan tud beszélni élményeiről, problémáiról, így nem szorul arra, hogy nehézségeit különböző közösségi oldalakon kelljen megosztania.

Az „on-line élet” ellensúlyozása

A felmérés erdeményei arra is rávilágítanak, hogy a gyerekek internetezéssel töltött ideje elvesz a családdal együtt töltött időből (ez a megkérdezettek 57 százalékára érvényes), sőt 27 százalékuknál az alvási és evési időt is lerövidíti. A szülők nagy hányada – 79 százaléka – semmilyen módon nem korlátozza a gyerekek böngészését. Az egyesület azt kezdeményezi, hogy vezessenek be az iskolákban elméleti és gyakorlati útmutatást arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztonságosan használni a világhálót.

A kolozsvári iskolapszichológus kifejtette, fontosnak tartja, hogy a szülők és a pedagógusok is segítsenek a gyermekeknek abban, hogy a virtuális világon kívül olyan elfoglaltságokat találjanak maguknak, olyan élményekben részesüljenek, melyek ellensúlyozzák az „on-line életet”. „Ugyanakkor azt is fel kell ismernünk, hogy elengedhetetlen a technikai segítség igénybevétele is, azaz olyan szűrők alkalmazása, melyek korlátozzák a gyerekek hozzáférését a nem megfelelő tartalmakhoz.