Mozgással a tavaszi fáradtság ellen

 Ilyenkor ólmos fáradtság vesz rajtunk erőt, a természet nyílását melankolikus nyugalommal veszszük tudomásul, és szeretnénk minél többet pihenni. Kedélyállapotunk inkább hasonlít a depresszióhoz, alvászavaraink támadnak. Gyakrabban betegszünk meg, ez a kisgyermekekre is igaz: a szülők nagyon jól ismerik a kora tavasszal érkező megfázáshullámot, mikor a gyermekek minden második héten vírusos, esetleg lázas, náthás betegségeken esnek át.

A túl sok alvás kábulttá tesz

A jelenség neve tavaszi fáradtság, amelyet a tudomány is elismer. Minden bizonnyal a hosszú téli hónapok hatásának köszönhető, felfogható hiánybetegségnek is – olvasható a Webbeteg.hu honlapon. Ilyenkor okolhatjuk a napsütéses órák számának csökkenését, az alacsony  hőmérsékletet, a testmozgás hiányát, táplálkozásunk megváltozását – ezek a tényezők szervezetünk tartalékainak kimerülését okozzák. Ahogy közeledik a tél, egyre kevesebb a napsütés: a napsugarak ereje és a nappali természetes fény. Ez kedélyállapotunk romlását (és a D-vitamin hiányát) okozza, mely megfelelő „kezelésmód” híján tavaszszal igen nehezen száműzhető. Tudományosan igazolt, hogy az északi népeknél a depresszió előfordulása gyakoribb, mint például a mediterrán országokban – ezt azzal is magyarázzák, hogy északon kevesebb a napsütés. Télen megfigyelhetően többet alszunk. Az alvás mennyiségének nagyfokú növekedése paradox módon nem okoz kipihentséget és frissességet, éppen ellenkezőleg: a túl sok alvás lassúvá, kábulttá tesz, mely fokozza tavaszi melankóliánkat.  

A hideg téli hónapokban táplálkozásunk is megváltozik. Ennek evolúciós okai vannak: az ősember megjelenése óta az emberi szervezetnek volt ideje megtanulni, hogy – természetesen még a modern fogyasztói társadalmak megjelenése előtt – a tél a nélkülözés, az éhezés és a hideg időszaka, és hogy erre a szervezet lassuló anyagcserével, tartalékolásra való átállással válaszol, biztosítva ezzel a faj túlélését. Így a hideg időjárás miatt ösztönösen az energiadúsabb ételeket választjuk: a friss salátákat tápláló krémlevesekre cseréljük, melyek élettani hatása merőben eltérő, mint a könnyebb ételeké.

Ugyanakkor régiónk éghajlati adottságai télen nem kedveznek a friss, ízletes zöldségek és gyümölcsök termésének: az üvegházi, illetve a külföldről importált gyümölcs- és zöldségfélék bár igen mutatósak, ízviláguk és vitamintartalmuk messze elmarad a nyáron kapható szabad földön megtermeltekétől. Tél végén, tavasz elején az időjárás hirtelen váltakozik: egyik percben süt a nap, másik percben esik az eső. Az időjárási viszonyok ilyen hirtelen megváltozása még az egyébként frontra nem érzékeny embereket is megviselik, így tovább fokozva a tavaszi fáradtságot.

Mit tehetünk a tavaszi kókadtság ellen?

A legfontosabb természetesen a megelőzés. A napfény hiányát úgy pótoljuk, hogy mikor lehetőségünk van, tartózkodjunk sokat szabad levegőn, sétáljunk nagyokat, a sportolást sem kell feladnunk, csak válaszszunk megfelelő ruházatot (a szabad levegőn végzett testmozgás áldásos hatását nem pótolhatja az edzőtermi futópad használata). Számos sportformát kizárólag télen űzhetünk, például a sielést, a szánkózást, legtöbb helyen a korcsolyázást. Fedezzük fel a sportok nyújtotta örömöket!

Ha nincs rá lehetőségünk, akkor mindenképpen válasszunk valamilyen zárt térben végezhető sportot, hogy a testmozgást rossz idő esetén se kelljen nélkülöznünk. Ne feledkezzünk meg a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozásról. Válasszunk vitaminban gazdag ételeket. Ne engedjünk a csábításnak, táplálkozásunk továbbra is könnyű, egészséges ételekből álljon, melyek fogyasztása hozzájárul szervezetünk ellustulásának elkerüléséhez, az anyagcsere továbbra is „magas fordulatszámon” dolgozhat.

Bár a természetes vitaminformákat a különböző multivitamin-készítmények nem pótolhatják, érdemes a téli hónapokban egy kis kiegészítést is beiktatni a táplálkozásunkba. A tavasz közeledtével ajánlott rövid böjtöt beiktatni, ám előtte mindenképpen kérjük ki orvosunk tanácsát, mivel egy rosszul megválasztott tisztítókúra káros lehet az egészségre.