Mit tegyünk kánikula idején?

A nyári melegben fokozott a szervezet folyadékigénye, ezért a napi legalább két liter folyadéknál jóval többet is érdemes ilyenkor elfogyasztani. A legjobb szomjoltók az ásványvizek. Olyan ásványi elemeket, sókat tartalmaznak, amelyek pótolják az izzadás következtében elveszített, de a szervezet számára létfontosságú anyagokat.
Az idős emberek különösen hajlamosak a kiszáradásra. Ha valaki nem iszik eleget, könnyen felborulhat a folyadékháztartása. Ilyenkor besűrűsödik a vére, és a már amúgy is szűk, meszes erekben könnyen kialakulhat a trombózis. Hetvenéves kor felett akkor is muszáj inni, ha nem szomjas az ember. A megfelelő folyadékmennyiség mindig álljon az idős ember rendelkezésére.
A kisgyermekeknél ugyancsak veszélyes lehet a kiszáradás, ezért fontos, hogy a kicsiket a szülők az átlagosnál többet és többször itassák. Délelőtt tizenegy és délután négy óra között mindenki kerülje a tűző napot, ilyenkor a szabadban fürdőzni sem ajánlott. Jóleshet viszont egy-egy hűsítő zuhany, a kisgyermekek számára pedig szórakozásnak sem utolsó egy felfújható pancsoló medence az árnyékban. Utóbbit a tavakra, tengerpartra is érdemes elvinni, és a kicsiket inkább ebben hűsöltetni.
A nyári meleg az időseken és a gyermekeken kívül a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőket viseli meg leginkább. Az orvosok azt javasolják, hogy a napi bevásárlást, sétát mindenképpen a korai, illetve a kései órákra időzítsék, ez a legjobb időpont a lakás szellőztetésére is.
Az egyik legkellemetlenebb nyári élményünk a napszúrás lehet, amely a fejet vagy a tarkót ért közvetlen napsugárzás hatására alakul ki, és az agy felmelegedése váltja ki. Ennek következtében ödéma, vizenyő lép fel. Tünete lehet fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, hányinger, fényérzékenység. Amint a tünetek jelentkeznek, azonnal el kell távolítani a beteget a napfényről. Egy elsötétített szobában jó hatású a hideg vizes borogatás, a pihenés. Rendszerint másnapra helyreáll a szervezet működése. Amennyiben a páciensnek látászavara is van, vagy hányik, forduljon orvoshoz, aki gyógyszerekkel látja el.
Súlyos esetben a napszúrás halált is okozhat, ezért komolyan kell venni a tüneteket. Ám itt is könnyebb a megelőzés: tűző napon viseljünk kendőt, sapkát, különösen a kisgyermekeket ne engedjük a napra valamilyen fejfedő nélkül.
A hőség másik következménye lehet a hőguta, amely a szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be. Ilyenkor a test nem képes leadni a felesleges hőt, ezért túlmelegszik. A páradús levegő, a szoros, zárt ruházat akadályozza az izzadással történő folyadék- és hőleadást. A melegben végzett sportolás vagy a nehéz munka is előidézheti, de a túlzott napozás is kiválthatja. A hőgutát fejfájás, nehéz légzés, szapora szívverés, esetleg izomgörcs jelzi. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, nagyon súlyos esetben akár halálhoz is vezethet. A test hűtésével még elhárítható a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban ez már nem segít. Lényeges tehát a megelőzés. Meleg időben a szellős, lehetőleg természetes anyagú, nem testre feszülő ruhát viseljünk.
A fizikai munkát végző dolgozóknál ilyen hőmérsékleti viszonyok mellett szükséges, hogy a munkáltatók a munkavállalóik számára igény szerint, de legalább félóránként védőitalként 14–16 fok hőmérsékletű ivóvizet vagy azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt biztosítsanak.
A közlekedőknek is a nap okozza a legtöbb problémát. Figyelmetlenebbek, bizonytalanabbak lehetünk a szokásosnál. A közlekedésben főként reggel és naplemente tájékán lesz zavaró az erősen szembe sütő nap. A felforrósodott autókat szellőztessük ki indulás előtt. Még rövid időre sem szabad parkoló autóban hagyni a gyerekeket.