Lovaglás és boldogsághormonok

„Most toborozzuk azokat a szakembereket, akik később velünk szeretnének dolgozni a hippoterápiás központban. Gyógypedagógusok, pszichológusok, gyógymasszőrök, gyógytornászok, valamint lovászok jelentkezését várjuk. Ők majd Kelemen Atilla állatorvos és neje, Kelemen Melinda hivatásos lovasedző székelykövesdi farmján fogják elsajátítani a tudnivalókat. Jövőbeni munkatársaink négyéves tanfolyamon vesznek majd részt”, – mondta el Veress Eszter. Az egyesület a közeljövőben hazai és európai uniós pályázatok révén szeretné megszerezni azt az összeget, amely az oktatáshoz, illetve a központ kiépítéséhez, a lovak beszerzéséhez szükséges. Veress Eszter számítása szerint egy 10 fős csapat kezdi el jövőre a gyógyító tevékenységet. „A gyerekek orvosi javaslatra járnak a gyógylovaglási központba. Lesz olyan eset is, hogy egyetlen sérült gyerekkel egyszerre három szakember foglalkozik, szükség szerint például a lovász, a pszichológus, a gyógytornász” – mondta el Veress Eszter.
Az első fázisban a szervezők külföldről toboroznak tanárokat, utána az itt képzett szakemberek lesznek az edzők. A jelentkezőknek kiválóan kell ismerniük a román, a magyar nyelvet és a németet vagy az angolt, hiszen külföldi tapasztalatcseréken, tanulmányutakon kell majd részt venniük. No és természetesen hozzáértően kell bánniuk a gyerekekkel és az állatokkal is.

Az erdélyi gyógylovaglási központot sok neves személyiség támogatja, nemzetközi téren a fő védnök Habsburg Eilika, Habsburg Ottó menye, aki Európa öt első lovastrénerének az egyike. A tervek szerint ő fogja tanítani a tanfolyamra jelentkezőket.

A szabad mozgás élménye

A lovaglás útján történő kezelés a leginkább azokon a gyerekeken segíthet, akik a szülés során agyvérzést szenvedtek. A mozgáskorlátozott, beszédhibás kicsik, az autista, asztmás vagy cukorbeteg gyerekek is többé-kevésbé eredményesen kezelhetők ezzel a módszerrel. Szakértők szerint sokszor szeretethiány áll ezek mögött a gyermekkori betegségek mögött, és a ló közelsége, a vele való foglalkozás képes bizonyos lelki „görcsöket” feloldani. Ugyanakkor nemcsak a sérült gyerekek számára hasznos a terápia, hanem például a hiperaktív kicsinyekre is jó hatással van. „A mozgássérült gyerekek számára fantasztikus élményt jelent, ha feltesszük őket a ló hátára, és az eddig általuk nem tapasztalt szabad mozgás élménye megadatik nekik. Ilyenkor boldogsághormon termelődik a szervezetükben”, mondta Veress Eszter, aki szerint a gyerekeket minél zsengébb korban kell bevonni a terápiába. Már akkor, amikor ülni tudnak, tehát féléves kortól. Természetesen ilyen esetben speciális nyerget alkalmaznak majd. Ugyanakkor a lovakat nem szabad egész nap arra használni, hogy beteg gyerekek lovagoljanak rajtuk, mert az állatok megbetegedhetnek. Naponta 4-5 sérült gyerek kerülhet egy-egy állattal kapcsolatba, ezen túlmenően „egészséges” lovaglásra fogják az állatokat. Arra is hangsúlyt helyeznek majd, hogy személyes kapcsolat alakuljon ki a ló és a gyerekek között, hiszen a szoros viszony szintén terápiás hatású. A gyógyközpont létesítői hosszú távon ugyanakkor a gyógyturizmus megizmosodására is számítanak. A harasztkeréki gyógyközpont beindítása nem függ attól, hogy a kezdő terapeuták négyéves képzésen vesznek majd részt Székelykövesden, hiszen a már képzett pszichológusok, lovászok, defektológusok elkezdhetik a munkát, ha megépül az istálló és beszerzik az állatokat. A gyógyközpontban dolgozni kívánók a 0742-961632-es telefonszámon jelentkezhetnek.

Gyógyító erejű lovaglás – a hippoterápia

A terápiás lovagoltatást állítólag már az ókori görögök is alkalmazták a fogyatékkal élők  gyógyítására. Az Oxfordi Kórház az I. világháború idején megsebesült katonáknak már felajánlotta a lovakkal történő kezelési lehetőséget. Korábban csak mozgásterápiának tekintették, majd gyógypedagógiai szempontokból is fontosnak kezdték tartani. Európában főleg Hollandiában, Svájcban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában alkalmazzák a terápiát, Magyarországon mintegy 20 gyógylovaglási központ működik.

A hippoterápia tulajdonképpen neurofiziológiai gyógytornakezelés a ló és a páciens mozgásdialógusának felhasználásával. Az emberi járással azonos mozgásmintákat visz át a lépegető ló hátának lengése a gyógyterapeuta segítségével a lóháton megfelelően ülő páciensre. A ló háta és a páciens medencéje a mozgásátvitel kulcspontja. A terápia során minden mozgásban van, ezért nagyon fontos a hippoterapeuta gyakorlata, éles szeme, hogy az esetleges mozgásblokkokat észrevegye, azokat oldja a ló járásának változtatásával vagy a korrekciós gyakorlatok segítségével. A mozgásimpulzusok a medencétől a gerincen át hullámszerűen haladnak felfelé a nyakszirtig, miközben az izom- és ínreceptorokon, valamint az ízületekben található érzékelő sejteken keresztül az agy a periféria felől érkező ritmikus, ismétlődő impulzusokkal ingerelhető.

A hippoterápia nem tekinthető veszélytelennek, hiszen az agy túlingerlése ugyanúgy probléma lehet, mintha a páciens nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges mennyiségű és minőségű mozgásimpulzust.