Lelkileg is gyógyítani kell a kancsalságot

Az országos premiernek számító lépést az Optika Optofárm vezetője, Jeremiás László orvosi látszerész-optometrista azzal indokolja, hogy az említett betegségek komoly lelki traumát okoznak a gyerekeknek. A kancsalsággal született gyerekeket társaik gúnyolják, emiatt a kicsúfoltak nagy része súlyos lelki traumát szenved, ami lelkületükben életük végéig nyomot hagy.

Mindig eredményes a terápia

„Amennyiben a szülők időben elhozzák gyermekeiket az orvoshoz, a mai modern gyógyászati eszközökkel lehet kezelni a gyermek kancsalságát, gyenge látását. A szakmában hosszú éveken keresztül szerzett tapasztalataim arra a meggyőződésre juttattak, hogy ezeknél a gyerekeknél nem elegendő az orvosi és optikus által készített szemüvegekkel való gyógyítási mód, az ortoptikai gyakorlatok, a szemüvegekkel végzett szemtorna segítségével sem kielégítő a lelki trauma gyógyítása.
Még az SVI, azaz a Sanet Vision Integrator-Sanet Vizuális Integráló elnevezésű készülék sem hozott kielégítő eredményeket, tökéletes lelki gyógyulást” – magyarázta Jeremiás László. A szakember ezért a felsorolt gyógymódokat egy pszichológus munkájával társította. A teljes, testi-lelki orvoslás érdekében a szemészekhez csatlakoztatott egy pszichológus és gyógypedagógus tudományos kutatót is.

A marosvásárhelyi származású Székely Attila pszichológus kutatóprofesszor budapesti kutatómunkája mellett éveken keresztül magyarországi kancsal gyerekeket részesített pszichoterápiában. Ezek a terápiák hat hónaptól akár egy évig is elhúzódhatnak a gyermek lelki beállítottságának függvényében.

„A terápia időtartama gyermekfüggő. Egy viszont biztos: mindig eredményesnek bizonyul” – mondja a hazatért szakember. A két ország között viszont e téren is jelentős különbség van. Míg Romániában ’89-ig teljesen vakvágányon vesztegelt a pszichológia, Magyarországon a szülők akkor is, most is szívesen fordulnak gyermekeik érdekében a szakemberhez. „Nálunk még mindig csak szemüveggel, súlyosabb esetben műtéttel próbálnak gyógyítani. A teljes gyógyuláshoz ennyi viszont nem elég” – fejtegette az Optolens laboratóriumában tevékenykedő Székely Attila.

A kancsalság és tompalátás gyógyítható, ha idejekorán felismerik, és céltudatosan, folyamatosan kezelik. Már Hippokrátesz is megfigyelte, hogy a kancsalság vagy az arra való hajlam örökölhető. Az öröklésmenet tényezői azonban napjainkban sem ismertek. Tisztázatlan a kancsalság keletkezésének biztos oka, a klinikai képet számos külső körülmény képes megváltoztatni.

Visszahúzódóak a kancsal gyerekek

A gyógypedagógiai és pszichológiai gyakorlatban a kancsal és tompalátó gyereket, a veleszületett látássérültek kategóriájába tartozó gyengén látók közé sorolják. A kelet európai országokban a gyengén látó gyermekek számára nincs sem speciális óvoda, sem iskola. A gyengén látók, illetve az alig látók az egészséges gyermekekkel együtt nevelkednek. Ebből következik, hogy ezekben az országokban a gyengén látó gyermekek számára nem készült speciális nevelési program.

„A látás sérülése a kancsal gyerekeknél speciális nevelést igényel, az esztétikailag a többi gyerektől eltérő külső pedig pszichológiai segítséget tesz szükségessé számukra. Íme egy példa a kancsalság társadalmi megítélésére vonatkozóan: a kancsal gyerekek nem számíthatnak túlságosan nagy népszerűségre a születésnapi partikon” – állítja Székely Attila, a látszerészet pszichológiai laboratóriumának vezetője.

Az általa elmondottakat a British Journal of Ophtalmology című brit szemészeti szaklap is alátámasztja. A tekintélyes kiadvány szerint Daniel Mojon, a svájci St. Gallen kanton kórházának strabizmusspecialistája és kollégái számítógép segítségével hat azonos ikerpár fényképén többek szemét erőteljesen kancsalra változtatták. Száztizennyolc – 3 és 12 év közötti – gyermeket arra kértek, válasszák ki a fényképek közül azt, melynek gazdáját szívesen meghívnák születésnapi partijukra.

A kutatás szerint a hat év alatti gyermekek, nem tettek különbséget a kancsal és nem kancsal ikrek között. A hat év felettiek viszont, határozottan kisebb hajlandóságot mutattak az erőteljes kancsalságot mutató fényképek kiválasztására. Hat év fölött az elutasítás az életkor előrehaladtával egyre nőtt. „Ez is csak azt igazolja, hogy a kancsal gyermek miért annyira visszahúzódó, félénk, nehezen integrálódik, magányos, és gyakran jelentkeznek nála különböző pszichológiai problémák. A látás ilyenfajta sérülése az iskolai teljesítményekhez szükséges bizonyos képességek fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja” – véli a marosvásárhelyi tudományos kutató.

Székely Attila szerint bizonyos személyiségvonások nem közvetlenül a kancsalság és gyengén látás hatására, inkább következményesen, a családi, óvodai és iskolai környezet hatására alakulhatnak ki, mint az önbizalomhiány, passzivitás, alulértékelt énkép, csökkent mértékű kudarctűrés, nem reális önkritika.

Többféle típusú kancsalság

A kancsalságnak (strabismus) többféle típusa ismert, melyet más-más tényezők váltanak ki. Tompalátás (amblyopia) kialakulhat a kancsalság okaként és következményeként is. Kancsalságról akkor beszélünk, ha a szem nézővonalai nyugalmi helyzetben, távolra tekintéskor nem párhuzamosak. Azt a szemet szoktuk kancsalnak nevezni, amelynek nézővonala nem a rögzített tárgyra irányul. Amblyopiának, azaz tompalátásnak nevezzük a gyenge látás egy speciális esetét, amikor a fénytörési hiba korrekciója ellenére sem válik a látásélesség teljessé. Az amblyopia az egyik vagy ritkán mindkét szemen kialakulhat organikus ok nélkül, vagy a látásfejlődés szenzitív szakaszában organikus ok talaján, azt súlyosbítva. Az amblyopia tízéves korig alakulhat ki, azután nem rosszabbodik. Amblyopia csak akkor alakul ki, ha a két szemben keletkezett képek között jelentős differencia van, ezért az agy nem tudja azokat „összeolvasztani”, együtt érzékelni. A zavaró képekről az agy egy idő után nem vesz tudomást, a zavaró képeket „küldő” szemet mintegy „letakarja”. A szem látásélessége ezután rohamosan csökken. Ez egyaránt lehet a kancsalság oka és következménye.