„Az élet minden területe tele van a csalás és megtévesztés különböző módozataival. A megtévesztés bejáratott stratégia arra, hogy mások viselkedését manipuláljuk, ugyanakkor nem emberi kiváltság a csalás. Az élet minden szintjén nemhogy megengedett, szinte kötelező, hogy hazugsággal éljünk, hangozzék bármennyire is hátborzongatóan\" – utalt a kötet címére a szerző, megemlítve az élővilág átverési technikáinak kutatását.

Ha sok a csaló, a közösség nem éli túl

„Egy közösségben kontrollálni kell valamiképpen a csalók számát, hiszen ha nagyon elszaporodnak, a közösség halálra van ítélve\" – mondta a szakember, aki példákkal is alátámasztotta kijelentését. Többek között a társas kolóniákban élő hangyákat, termeszeket, méheket említette. Mint mondta, sokszor példázódunk, hogy milyen önzetlenek ezek az állatok, mi mindent megtesznek a közösségért. Kevesen tudják, hogy ez valójában kikényszerített önzetlenség, nem jószántukból vállalják: beprogramozott viselkedés, de ők is megpróbálnak csalni, aminek a vége az, hogy elpusztítják a csalót. Vannak olyan fajok, amelyek éppen azért tűntek el, mert elszaporodtak az önző példányok, és kevés volt az altruisztikus egyed, amelyek eltartották volna őket.

„Ez az emberi történelem során is nyomon követhető, mert ha nem jött volna egy-egy megtisztító forradalom, az emberiségnek is vége lett volna. Most pedig éppen ismét lefelé haladunk a lejtőn: az önzők és csalók kezdenek elszaporodni, a normák fellazultak. Régebb a faluközösségekben mindent tudtak egymásról, létezett egy közösségi kontroll\" – fogalmazott Dósa. Példát is említett: az autós forgalomban mindig akadnak, akik icipicit csalnak, gyorsabban haladnak, vagy ott előznek, ahol nem szabad. Nos ha mindenki így viselkedne, teljes káosz lenne, majd egy idő után megszűnne a forgalom. A szakember szerint a közösségi normák ellen vétő önzőséget büntetni kell, akár a szemetelést is.

A gyermekek a felnőttektől tanulják

A csalásra vagyunk predestinálva? – adódott a kérdés, amire szintén példákkal válaszolt Dósa Zoltán. Többek között említette, hogy a gyerekek korán megtanulják a felnőttektől, hogy hazudni nem szabad, viszont ha nem ízlik nagymama főztje, akkor illemből rájuk szólunk, hogy ne mondjanak igazat. Mosolygunk azoknak is, akikkel nem szimpatizálunk, a hölgyek sminkelik magukat, ezek mind a megtévesztő viselkedésnek a részei. Az előadáson az iskoláról is szó esett, Dósa Zoltán szerint az iskola jó színtere annak, hogy minél nagyobb a követelmény, a diákok annál jobban felkészülnek arra, hogy miként ne teljesítsék azokat. A tanárok annyit kérnek, hogy ne lehessen megtanulni, így azt is meg kell tanulniuk, hogy ezeket a helyzeteket hogyan éljék túl.

„Kipuhatolják, hogy a tanár milyen ember, finom közösségi szervezkedések indulnak, és megküzdenek az idősebb generációval. De amit így megtanulnak, az a későbbiekben nagyon fontos lesz. Egy jól kitervezett iskolai csalás többet ér, mint egy unalmas óra, többet tanulnak belőle a gyerekek\" – mondta a pszichológus. Hozzátette, ő olyan iskolát képzel el, ahol rend van, szigorúság, de a gondolkodásnak szabad teret adnak, ahol a gyerekek el is mondhatják, amit gondolnak.

Az ember saját magát is megtéveszti

„Az önmegtévesztés abból áll, hogy azt hisszük, rendelkezhetünk mindennel, mert az élőlények közül mi vagyunk a legintelligensebbek. Csakhogy ez odavezet, hogy mindjárt nincsenek erdeink, egyes állatfajokat kipusztítottunk, másokat pedig nagyon önző módon felhasználunk, hogy minket szolgáljanak. De egyénenként is megtévesztjük önmagunkat, ha az egónk veszélyben van: ha valaki azt képzeli magáról, hogy szép, okos, de mások mind az ellentétjét mondják, nem hiszi el, beindul az önvédelmi mechanizmus\" – fejtette ki a szakember.

Példaként említette, hogy a csecsemők jóval okosabbak, bölcsebbek, mint gondolnánk. De sajnos mi úgy gondoljuk, hogy mivel felelősséget vállalunk értük, úgy formálhatjuk őket, ahogyan mi szeretnénk. Dósa Zoltán rámutatott, a divattal is megpróbáljuk „megvezetni\" egymást. Régebben azt gondolták, hogy a divat „leszivárog\" a szegényebbek felé az olyanoktól, akik megengedhetik maguknak, hogy divatosak legyenek. Aztán ez a folyamat megfordult, a divat megmutatta igazi arcát, elkezdett alulról felszivárogni: ilyen például a farmernadrág hódítása. Ezzel egy időben pedig más is megváltozott, például manapság elég, ha egy hölgy vonzó, nem kitétel az, hogy dolgos is legyen.

A hölgyek a férfiakat bájaikkal manipulálják, és ezt a divat jól alátámasztja – tette hozzá a pszichológus. Az őszinte üzenetekre is kitért, ennek kapcsán említette azt, hogy akik nagy fogyasztású, négykerék-meghajtású járgányokkal járnak például a városban, bár nincs felszántva az aszfalt, ezzel azt az őszinte üzenetet közvetítik: megengedhetik maguknak, hogy költsenek erre.

Az erő ellenszere a furfang

„Vannak kifejezetten becsületes sportok: egy maratoni futó például hiába fut kevesebbet, miközben azt mondja, hogy lefutotta a köreit, önmagát csapja be. De a fociban rengeteget cseleznek: a legszebb gól is, ami alapján Puskás-díjat alapítottak, csellel született. (1953. november 25-én 2-1-re vezetett az Aranycsapat a Wembley-stadionban, amikor a balszélső Czibor elfutott a jobb szélen, középre gurított. Puskás Ferenc pedig nem egyből lőtt, hanem bal lábbal visszahúzta a labdát, ezzel csúnyán becsapta a világ egyik legjobb hátvédjét, Wrigh­tot, majd a rövid sarokba lőtt. A visszahúzós csel, amit Puskás bemutatott, szinte a névjegyévé vált. A harmadik magyar gólt gyakran nevezik az „évszázad góljának\" – szerk. megj.) Sportban a csalásnak sok válfaja fellelhető és megengedett, és az ajzószerek buta csalások, ugyanakkor a háborúban is fellelhető a csalás, taktikázás, cselezés összes technikája\" – mondta az előadó.

Kitért arra is, hogy az erő ellenszere a furfang. Példát is hozott: az erőfitogtatás kifejezésére sok őszinte közlés létezik, egyike ezeknek az egyenruha például, de ennek is megvan az ellenszere. Az amerikai függetlenségi háborúban az egyik sereg éppen a piros egyenruhája miatt vesztett, hiszen az erdőben virított az uniformis, így könnyen megtámadta őket az ellenség. Dósa Zoltán azt is elmondta, az üzleti élet etikája különbözik az átlagember etikájától: a jó üzletemberek játékot játszanak, amelynek keretében közmegegyezéssel lehet blöffölni. Kitért arra is, hogy a kereskedelemben óriási hatása van a megindoklásnak még akkor is, ha irracionális. „Így nap mint nap becsapnak, elhitetik az emberrel, hogy szüksége van a 44. pár cipőre is. A piac és a fogyasztói világ térhódítása miatt nem tudjuk a vágyainkat »elhalasztani«, minden most kell, vagy inkább tegnap\" – mondta a könyv szerzője.

Táncos legyek csalásai

A megtévesztés kifinomult formái közül kedvencét is elmesélte a szerző. A táncos legyeknél a hím a nőstényt nagy ajándékkal lepi meg: a táplálékot becsomagolja egy óriási selyemgubóba. Amíg a nőstény kibontja, addig tart a kopuláció az utódnemzéshez. Ám nem minden ajándékban van táplálék, bár a csomagolás gyönyörű. Olyan, mintha a férfi csak a jegygyűrű dobozát nyújtaná át a nőnek. Ugyanakkor a nőstény legyeknek is van válaszuk erre. A megnövekedett potrohuk jelzi, hogy termékenyek, de a fiatal egyedek képesek megnöveszteni potrohukat mesterségesen, így néha olyan ajándékhoz jutnak, amit nem érdemelnek meg.