Kihez mérjük magunk?

Van, aki a külvilágban teszi ezt, mások abban hisznek, hogy már eleve bennünk van. Sokan gondolják, hogy a boldogság törékeny, azt is, hogy sokszor távolinak tűnik, de talán a kutatási eredmények rávilágítanak, hogy megtalálása nem lehetetlen küldetés.

Boldog leszek, ha...
Edward Diener amerikai pszichológus, aki dr. Happiness néven vált ismertté, azt vizsgálta, hogy mi a közös a boldog emberek sorsában. Sorra vett különféle tényezőket, majd megvizsgálta, hogy vajon melyikkel lehet a leginkább növelni a boldogságérzetünket. Lehet, hogy meglepő, de az alábbi három tényező nem volt a toplistán:
Szépség. A jó közérzethez ugyan hozzájárulhat az előnyös külső, és az is vitathatatlan, hogy az életben egy sor előnnyel jár, de boldogságot nem ad. Az ugyanis, hogy az élet által felkínált lehetőségekkel hogy tudsz élni, már nem a szépségen múlik.
Gazdagság. A boldogsághoz Diener szerint pénz is kell, de kísérletei azt mutatták, hogy ha elérjük az alapigényeink kielégítését, akkor a többletbevételeink már nemigen járulnak hozzá ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, vagy elégedettebbek legyünk.
Iskolai végzettség. Ha azt nem is mondhatjuk ki, hogy köszönő viszonyban sem állnak egymással, bizonyított tény, hogy sem a magasabb iskolai végzettség, sem az IQ nem játszik jelentős szerepet a témában. Talán, mert egy kiválóan kitöltött intelligenciateszt nem garancia a sikeres társas kapcsolatokra.

„Családi vállalkozás”
Diener 25 év vizsgálódás után arra az eredményre jutott, hogy a boldogság „családi vállalkozás”. Kutatásai azt bizonyítják, hogy a boldog emberek legkiemelkedőbb jellemvonása, hogy erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel. A társ–otthon–barátok hármas a legfontosabb, a boldogságunk érdekében a legfontosabb tehát a bensőséges kapcsolatok kiépítésén és a szociális képességeink fejlesztésén dolgoznunk. Az önmegvalósítás terén elért sikerek is látványos eredményeket hozhatnak. Amikor értelmet lelünk abban, amit csinálunk,  amikor azzal foglalkozhatunk, ami a legbelső vágyunk, akkor teljesedhet ki az életünk. Házasság tekintetében pedig arra jutott, hogy igenis van jelentősége ama papír aláírásának. Minden adat azt bizonyítja, hogy a házasságban élők boldogabbak az egyedülállóknál. Diener szerint a biztonságérzet is közrejátszhat ebben, hiszen igazolt tény, hogy mindenféle bizonytalanság árt az embereknek. Vizsgálódásai során végül a vallásos hitet is hatásos szernek találta a boldogságérzés tekintetében. Az összefüggés vitathatatlan, bár azt nem sikerült egyértelműen megfejtenie, hogy mindezt az istenhit vagy a közösséghez való tartozás okozza erőteljesebben.

Személyreszabott boldogságszint
David Lykken, a Minnesota University pszichológusa éveken át ikreken végzett kísérleteket, hogy bebizonyítsa, a boldogságra való hajlam egyénenként változó. Szerinte a genetika határozza meg legalább ötven százalékban az egyén boldogságra, elégedettségre való képességét. A körülmények, mint anyagi jólét, családi állapot, vallás, végzettség, összesen nyolc százalékban érdekelt a boldogságunk kialakulásában, a maradékot pedig a sors „dobásainak” köszönhetjük. Lykken elmélete szerint tehát mindannyiunknak van egy meghatározott boldogságszintje. Egy olyan ránk jellemző állapot ez is, mint a testalkatunk. Történhet velünk szörnyűség, vagy akár kirívóan jó dolog, rövid időn belül visszaállunk a saját szintünkre. Arra a konklúzióra jutott, hogy azon törekvésünk, hogy boldogabbak lehessünk, olyan hiábavaló, mintha azt szeretnénk, hogy magasabbak legyünk.

Kihez mérjük magunkat?
Az, hogy kihez mérjük magunkat, növelheti vagy csökkentheti a jó közérzetet. Az egymáshoz való méricskélés azonban általánosan árt a boldogságunknak. Az amerikai kultúra értékválságát épp a magas életszínvonal okozza, ahol az örökös többet akarás miatt szinte az állandósult elégedetlenség állapota jellemzi az embereket. A kutatások alapján a „mindig több, jobb kell” hozzáállás Amerikában még azokra is jellemző, akik jól keresnek. Számukra a boldogság, ha csak egy karnyújtásnyira is, de elérhetetlen marad. Az elégedettség tehát a hozzáálláson is múlik. Ehhez viszont az kell, hogy a saját belső igényeid szerint próbálj élni, és ne hasonlítgasd magad a többiekhez.

Forrás: www.nlcafe.hu

Boldogságnövelő „doppingszerek”
Sonja Lyubomirsky amerikai pszichológus szerint azonban, még ha egyénenként változó is lenne a boldogság, akkor sem mindegy, ha jóval a saját szintünk alatt kullogunk, vagy felette szökdécselünk. Olyan ötletekkel kísérletezett, amelyek bárkinél beindíthatják a pozitív érzelmek áradatát. Nem mindenkinél működik az összes módszer, elég, ha egyet kiválasztunk, és megpróbáljuk beépíteni a mindennapjainkba.

Pozitív érzelmek listája
Írjuk össze a nap végén, hogy ki vagy mi szerzett örömöt aznap. A legegyszerűbb dolgoktól kezdve a különleges eseményekig mindent vegyünk sorra.
Tegyünk valamit másokért
Az önzetlen jó cselekedetek által szintén örömöt élhetünk át. Lehetnek ezek spontán akciók, például magunk elé engedünk valakit a dugóban, vagy kis meglepetés, apró ajándék a szeretteinknek.

Hála
Ha képesek vagyunk időt szentelni arra, hogy egyszer végiggondoljuk, kinek mit köszönhetünk, jelentős pozitív változást érhetünk el érzelmileg. Akitől útbaigazítást, jó tanácsot kaptunk, azt keressük fel, és fejezzük ki a hálánkat. 

Megbocsátás
Írjunk megbocsátó levelet mindazoknak, akik megbántottak, vagy fájdalmat okoztak. Amíg nem engedünk fel, addig csak rágódunk, vagy a boszszú gondolatával játszunk, ha azonban megszabadulunk a negatív gondolatoktól, lelki békére lelhetünk.

Együtt
Szánjunk időt a barátokra, tartsuk életben emberi kapcsolatainkat.

Törődjünk a testünkkel
A jó közérzet is szükséges a boldogsághoz, ami elegendő alvással és rendszeres testmozgással fenntartható.

Stresszoldás
Stresszoldó technikákra mindenkinek szüksége van, a nehéz időket senki nem kerülheti el.