Kávé és egészség

„Frissítő” múlt

A történetírásból tudjuk, hogy a teát már időszámításunk előtt ismerték Kínában. A buddhista szerzeteseknek köszönhetően a teaivás szokása Ázsiában, Indonéziában és Afrikában is elterjedt, majd a hollandok és később az angolok közvetítésével Európába is eljutott. A kávéfa, illetve kávécserje piros gyümölcsét az Etióp-magasföldön élő nomád törzsek már a 10. század körül fogyasztották, s összezúzva, zsiradékkal golyóvá formázva hosszú útjaikra is magukkal vitték. A kávé a törökök közvetítésével jutott el hozzánk.

A kakaó fogyasztásának múltja mintegy háromezer évvel ezelőttre, a maja és azték kultúráig nyúlik vissza. Akkoriban a kakaóból készült csokoládéital élvezete még csak a magas rangú férfiak kiváltsága volt.

A kólatartalmú italok alapja az Afrikában termő Cola vera és Cola acuminata fa termése, a kóladió. Az ott élő bennszülöttek nemcsak élénkítő hatása miatt, hanem fontos szimbólumként tartják számon. Színétől függően kifejezhetnek vele barátságot, egyezséget (fehér, világos rózsaszín) vagy elutasítást (vörös). Európában a 16. században már ismerték, de csak a 19. század végén terjedt el szélesebb körben. Egy amerikai gyógyszerész a század végén kóladió- és kokalevél-kivonatból, cukor és szénsavas víz elegyéből üdítőitalt alkotott, amely azóta – kokainmentes formában – közismertté vált az egész világon.

A 19. század elejére a kávéházak elterjedtek Európában, és az ott kínált élénkítő hatású fekete ital egyre népszerűbbé vált: a kávé a figyelem középpontjába került. Egy német vegyész vonta ki a világon először a kávébabból azt az anyagot, amit koffeinnek nevezett el. Később az is kiderült, hogy a teacserje levelében szintén található egy hatóanyag, amit kezdetben teinnek (vagy tininnek) neveztek, de erről már bebizonyosodott, hogy valójában azonos a koffeinnel.

Kávé és egészség

A koffeinnek az emberi szervezetre tett hatása összetett, hiszen serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív- és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt, a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót. Felelőtlen fogyasztása ugyanakkor növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét.

A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra is élénkítően hat. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval.

Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása 1–5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek-italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital, de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat – még az egészséges, felnőtt embernek is.

A túlzott kávéfogyasztás egyéb tüneteket is produkálhat – hőemelkedést, aritmikus érverést, hőemelkedést, remegést, sőt szorongást, esetleg hasmenést. Továbbá álmatlanságot okoz, lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2–4 g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel. n

Mire figyeljünk kávé fogyasztásakor

Előbbiekből érzékelhető, amennyire fontos, hogy a megfelelő időben, körülmények között fogyasszuk a jó minőségű alapanyagból készülő kávéitalt. Fontos megérteni: a kávé nem a fáradtság megszüntetésére szolgál. A kimerültség a kávé hatásának elmúltával erősebben tér vissza, és csak pihenéssel múlik el. A kávé feladata az, hogy az ébrenlét – a munka és a szabadidő – óráit tegye még intenzívebbé. A kávéfogyasztás ésszerű szabályai a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásából következnek. Amire figyelnünk kell a kávéfogyasztással kapcsolatban:

Ne igyunk kávét lefekvés előtt. Ez jelenthet 1 órát, de 4–5 órát is. Vendéglátóként ez annyiban érint, hogy tudjuk: a legfontosabb kávézási időszak a reggel és a késő délután.

Ne igyunk napi két-három adag kávénál többet. Ez látszólag kevésnek tűnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek éppen megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben – ez bőven elég.

Ne igyunk kávét éhgyomorra. A kávéban lévő csersavak kártékonyak lehetnek, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak.

Döntsük el, mikor, mennyi és milyen kávét iszunk. Nem előre megalkotott kávézási tervről van szó, csupán arról, hogy belátjuk: a kávé mint hatóanyag tartalmú szer komoly hatással van szervezetünk működésére, szokásainkra, viselkedésünkre.

Ajánlott napi koffeinmennyiség

Az egészséges felnőtt szervezet számára maximálisan 300 mg/nap az ajánlott koffeinmennyiség. Kevesen tudják, hogy két nagy pohár kóla is tartalmazhat közel annyi koffeint, mint egy csésze kávé.

egy hosszúkávé (2 dl) átlag 90–180 mg,

egy presszókávé (0,5 dl) 100 mg,

egy csésze fekete tea 20–90 mg,

egy csésze zöld tea 5–30 mg,

egy pohár (2 dl) kóla 20–30 mg,

egy szelet (kb. 45 g) tejcsokoládé10–30 mg koffeint tartalmaz.