Karácsonyfa, az ünnep legfontosabb jelképe

Hogyan válasszuk ki a fát?

A sok-sok alternatív lehetőség ellenére legtöbben a vágott fenyőt választják, főként utánozhatatlan illata miatt. Ha tartósságot és az árat helyezzük előtérbe, érdemes kisebb, de drágább fát vennünk, mint méretest, de csupán néhány napig pompázót.

December elején indul a karácsonyfaszezon, egészen szentestéig válogathatunk a szebbnél szebb fenyők közül. A fa méretének csak pénztárcánk (és nappalink belmagassága) szab határt. A kivágott fenyőfák frissességét még vásárlás előtt célszerű megállapítanunk. Állítsuk fel a fácskát, és tönkjével üssük a talajhoz. Ha hulló tűleveleket látunk, akkor válasszunk másikat Hajlítsuk meg a fenyő egyik tűjét: ha gyorsan kirúgja magát, akkor friss, ha görbe marad, akkor már kiszáradóban van a fa.

Kerti karácsonyfa – földlabdás helyett

Aki karácsony alkalmából megkönyörülne egy fenyőfán, az a tűlevelű, örökzöld fák közül is választhat egy alkalmasat, és azt feldíszítheti karácsonyfának. A kivilágított, kerti karácsonyfáknak pedig nemcsak a kert gazdája, hanem a járókelők is örülni fognak.

Ha élő, földlabdás fát választunk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy szerzeményünknek nem sok esélye van a karácsony túlélésére. Ugyanis a hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változás nagyon megviseli a fenyőket. Növelhetjük a túlélési esélyt azzal, ha csak az ünnep pár napjára visszük a fát a lakásba, és egyébként a védett teraszon vagy a kert talajába ásva tároljuk jövő karácsonyig.

Hogyan tároljuk?

Nem túl szerencsés idejekorán megvenni a karácsonyfát, főleg nem akkor, ha a tárolás nem megoldott. Értelemszerűen a szabadban, a hidegben még a vágott fenyő is tovább bírja, mint egy aránylag meleg és száraz helyiségben. Otthon mindenképpen ajánlott olyan tartót választani, amibe vizet lehet rakni, ugyanis ezzel tovább éltethető a fa.

Műfenyő és társai

Természetesen a legtartósabbnak azok a karácsonyfák bizonyulnak, amelyek nem élő, vágott fenyőből „készülnek\". Manapság a legismertebb ezek közül a műfenyő, amelyből igencsak élethű változatokat lehet beszerezni. Ezenkívül az elmúlt időszakban hasonló népszerűségnek örvendenek, és ugyancsak divatossá váltak a legkreatívabb kivitelezési lehetőségek. Ez esetben a karácsonyfa csupán jelkép, de az alapanyaga nem a hagyományos fenyő.

Ebbe a kategóriába tartozik többek közt az az alternatíva, hogy fenyőformában helyezzük el a falon az égősort, vagy akár a plafonról is alálógathatunk kisebb-nagyobb gömböket, ugyancsak szimbolikus, fenyőt mintázó alakban. De készülhet karácsonyi jelkép bármiből, például drótból is, amit ugyancsak ízlésesen fel lehet díszíteni, égőkkel vagy gyertyákkal dekorálni, színes papírral bevonni.

Az örökzöldek tisztelete és jelképisége

Az örökzöld növények tisztelete már a germán, római, egyiptomi vagy kelta kultúra hagyományvilágában is ismert volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én a „Napisten\" születésnapjaként ünnepelték.

A Római Birodalomban az ünnepet a Mithrász-kultusz terjedésének következtében a 3. századtól kezdve megtartották. Az ókeresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta. Az első niceai zsinat döntése alapján 325-ben az ókeresztény egyház erre a napra helyezte Jézus születésének évfordulóját, a karácsony ünnepét. Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért.

Sok más legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát. A 18. század közepén kezdték Németország egyes helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázát karácsonyi gallyakkal ékesíteni. 1521-ből az elzászi Sélestat városában a Humanistenbibliothek in Schlettstadt könyvtárban található az első írásos emlék a fenyőfa árusításáról.

Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Ma már a keresztény országokban világszerte állítanak karácsonyfát. Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik Strasbourgból a 15. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítették a fát. A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében.

Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.