Immunerősítő lehet a körömrágás

Kedvező hatású rossz szokások

Az új-zélandi Otago Egyetem által vezetett kutatásnak a Pedi­atrics című folyóiratban frissen közzétett eredményei szerint az ujjszopás miatt megváltozott immunrendszerű gyerekek kevésbé hajlamosak arra, hogy életük későbbi részében allergiásak legyenek többek között a házi porra, a fűfélékre vagy az állatszőrre. „Eredményeink összhangban vannak a higiéniaelmélettel, amely szerint a piszoknak és a mikrobáknak kitett szervezetben csökken az allergia kialakulásának kockázata\" – idézet az MTI Malcolm Sears professzort, aki a kanadai McMaster Egyetem tudósaként vett részt a kutatásban.

A kiskorban kialakult immunitás a felnőttkorban is segít megvédeni a szervezetet az allergiától, akkor is, ha a gyermek szülei allergiásak, vagy a gyerek olyan házban nőtt fel, ahol háziállatokat tartottak, vagy dohányoztak – idézte a tanulmányt hétfőn a The Daily Telegraph. Sears professzor hozzáfűzte: miközben nem ajánlják, hogy ezeket a szokásokat – az ujjszopást vagy a körömrágást – bátorítsák a szülők a gyerekeknél, úgy tűnik, hogy van kedvező hatásuk is.

A kutatásban születésüktől felnőttkorukig követték 1037 gyermek életét. Ujjszopási és körömrágási szokásaikról 5, 7 és 11 éves korukban kértek tájékoztatást szüleiktől. Később allergiatesztet végeztek a résztvevők bőrén 13 és 32 éves korukban. Az eredmény szerint a kiskorukban ujjukat szopó vagy körmüket rágó gyerekek 38 százaléka volt hajlamos az allergiára, míg az ujjukat nem szopók és körmüket nem rágók 49 százaléka bizonyult érzékenynek. Azoknál a gyerekeknél, akik az ujjukat szopták és a körmüket is rágták, még alacsonyabb, 31 százalékos volt az allergia kockázata. A védettség a felnőttkorra is áthúzódott, és ugyanazon a szinten maradt az allergiára való hajlam kockázata 32 éves korukban is.

A szorongás jelei

Szakemberek szerint az ujjszopás 2-3 éves korig nem tekinthető kórosnak. Nagyjából másfél éves korig a baba számára a száj, a szopás a kielégülés és az öröm forrása, ilyenkor az ujjszopás a baba örömkereső tevékenységének a jele. Az önringatással együtt más szerepe is van: az önmegnyugtatás – írta blogján Nyárs Mária nemrég elhunyt magyarországi pszichológus. Mint olvasható, amikor a pici magára marad, vagy éppenséggel túl sok az inger körülötte, szorongást, félelmet él meg, belső nyugalmi állapotának megteremtéséhez alkalmazza mindkét tevékenységet.

Amikor járni kezd, a motoros aktivitás megnövekedésével általában már ritkulnak, elalvásnál önmegnyugtatásként azonban még sokáig jellemzők lehetnek. Óvodáskorban átmenetileg vissza is térhetnek betegség, fáradtság idején, megterhelést jelentő helyzetekben. Nem igényel különös figyelmet, ha csak ilyen esetekben jelentkeznek, azonban ha eluralkodnak, túlzott méreteket öltenek, akkor komoly belső szorongásra figyelmeztetnek. Olyan jelek, amelyek a szülő-gyerek kapcsolat zavarára, a kötődés hiányára, súlyos érzelmi elhanyagoltságra utalnak. Más tünetek mellett az értelmi fogyatékosság, illetve az autizmus kísérő jelenségei is lehetnek.

A körömrágás észrevehetően erősödik félelemmel teli helyzetekben, izgalmi állapotokban. Mindig a gyermek szorongásának jele. Óvodáskorban a szülőtől való elszakadás, a szülő elvesztésének gondolata hordozza a legtöbb félelmet. Iskoláskorban a megnövekedett követelmények és elvárások, az ezeknek való megfelelés igénye adja hátterét, azonban okai között megtalálható a gyermek életében bekövetkezett bármilyen változás, amelyet nehezen tud feldolgozni. Testvér születése, költözés, a szülők konfliktusa mind kibillenthetik belső egyensúlyából.

Érdemes tudni, hogy a körömrágás elfojtott, önmaga felé fordított agressziót is magában hordoz, amely a kemény, szigorú szülők vagy nevelők felé nem nyilvánulhat meg. Még erőteljesebb indulatról árulkodnak az olyan tevékenységek, amelyekkel a gyerek önmagának okoz fájdalmat. A hajtépkedés, szájharapdálás, ujjak tördelése, a fej falba verése olyan tünetek, melyek minden esetben a szakember segítségét igénylik, csakúgy, mint az állandósult, kóros körömrágás.