Idén sok a gyilkos galóca

Gyergyószentmiklóson az idén csupán két gombamérgezéses beteget kezeltek a kórház intenzív osztályán, ám gombagyűjtés és -fogyasztás tekintetében óvatosságra int dr. Bíró Katalin aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos és Vadász-Szatmári István természetjáró tanár, a gombák alapos ismerője.

Az alattomos gyilkos
„Meglepően sok idén a gyilkos galóca” – fejtegeti a Krónika érdeklődésére Vadász-Szatmári István természetjáró. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyószentmiklósi fiókjának alelnöke arra is kitér, hogy míg előző években öszszesen 4-5 gyilkos galócát látott erdei barangolásai idején, idén csoportosan találkozott a halálos mérget tartalmazó, egyébként ártalmatlannak tűnő gombával többek közt a Görgényi-havasokban. „Hogy ne lehessen összetéveszteni semmilyen más gombával, ki kell emelni a földből, mert a föld alatt van egy bocskora, vagyis egy tokban található a gyökere” – magyarázza Vadász-Szatmári, arra is kitérve, hogy a gyilkos galóca egyébként összetéveszthető a csiperkével, az őzlábbal, a tövisaljával, az ehető galócafajtákkal, a lisztgombával, vagyis gyakorlatilag szinte minden fehér gombával. Fontos ismertetőjele még, hogy alul a lemezes része, a porzótok mindig fehér, színe nyomásra sem változik, mint például az őzlábnak, vagy az eleve rózsaszín majd barna lemezes csiperkének. „A szaga és íze kellemes, tehát állagában semmi visszataszítót nem tartalmaz. Ezért is veszélyes, mert a gombafajtákat kevéssé ismerő gombászók könynyen hihetik azt, hogy ehető” – hangsúlyozza a gombafajták alapos ismerője, aki azt is elmondja, hogy a gyilkos galóca olyan idegmérget tartalmaz, hogy ha egy gomba bekerül a paprikásba, akár egy tömbháznyi lakost is megmérgezhet halálosan.

Tévhit, hogy mindig ehető a csigajárta gomba
Dr. Bíró Katalin aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos ismerteti, hogy a gyilkos galóca háromféle toxincsoportot tartalmaz: amanitineket, falloideket és virotoxinokat. „Ezek közül a legveszélyesebb az amanitin, amely csak melegvérű élőlényekre, köztük az emberre hat” – hangsúlyozta a szakorvos, arra is kitérve, hogy tévhit, miszerint a csigajárta gomba ehető. Bíró doktornő azt is kifejtette, hogy a gyilkosgalóca-mérgezés lappangási ideje nagyon hosszú, 8–24 óra múlva jelentkeznek az első tünetek, amikor a méreg a tápcsatornán keresztül rég felszívódott az emberi szervezetben. A mérgező hatását pedig azáltal fejti ki, hogy a toxin a májsejtekhez kötődve azok pusztulását eredményezi. „Az ilyen gombamérgezés gyakorlatilag kezelhetetlen, egyetlen biztos gyógymódja a májátültetés lenne” – szögezi le a doktornő, hozzáfűzve, hogy ilyen mérgezéssel praxisa alatt soha nem találkozott, és tudomása szerint Hargita megyében csupán egy halálos áldozata volt az utóbbi években a gombamérgezésnek.

Veszélyesek a pókhálós gombák
A mérgezést okozó gombafajták közül a pókhálós gombáktól int még az orvosnő, kifejtve, hogy ezek azért veszélyesek, mert a mérgezés lappangási ideje 2–17 nap, amikor már ritkán hozzák kapcsolatba a fejfájásos, hidegrázásos, vizeletürítési gondokkal járó tüneteket az elfogyasztott gombával. Továbbóvakodni kell a népiesen bolondgombának nevezett párducgalócától is, amelynek mérge a szimpatikus idegrendszerre hat, és súlyos hallucinogén tüneteket, felfokozott alkoholmámorhoz hasonlatos érzelmi állapotot okoz.

Nem tárolható egy-két napnál tovább
Bíró doktornő azt is kifejti, hogy a kórházakban kezelt legtöbb gombamérgezés közönséges ételmérgezés, ami abból adódik, hogy a fogyasztók nem tárolják megfelelőképpen a gombát. „A gomba könnyen romló élelmiszer, nem szabad hűtőszekrényben sem 1-2 napnál hosszabb ideig tárolni” – szögezi le a doktornő, kifejtve, hogy rosttartalmánál fogva a gomba nagyon hasznos élelmiszer, amit idényben fogyasztani kell, ám mindig csak olyan gombát szedjünk le, amit ismerünk.
Vadász-Szatmári István felhívja a figyelmet, hogy jelenleg a különféle vargányák és a rókagomba szedhető nagy mennyiségben. Mindkettő olyan ízletes, ehető gomba, amit nehéz összetéveszteni mérgező gombákkal. „Noha a vargányaféléknek létezik mérges változata is, az ezekben a hetekben termő, népiesen nyári hiripnek nevezett gomba jellegzetes barna kalapja és zöldes árnyalatú porzótokja, valamint az őszi változat valamivel karcsúbb barnás szára nem téveszthető össze más gombákkal” – szögezi le a szakértő, arra is kitérve, hogy az élénksárga rókagombának egyáltalán nincs mérges változata. Felhívja viszont a figyelmet a már szedhető ánizsízű csiperkére, illetve a hamarosan megjelenő őzlábgombára, amelyek fehér kalapjuk miatt összetéveszthetők akár a gyilkos galócával is.

A gombaszedés és -fogyasztás módszertana
– Ne rúgjunk fel minden általunk nem ismert gombát, mert lehet, hogy az utánunk jövő gombászó ismeri, és leszedi.
– Ne szedjünk le ismeretlen gombát. Ha mégis a kosarunkba került egy olyan gomba is, amit nem ismerünk, mutassuk meg szakértőnek vagy tapasztaltabb gombászónak.
– Minden „gyanús” gombát dobjunk el.
– Nem minden csiga vagy kukacok járta gomba ehető.
– Ne fogyasszunk nyersen semmilyen gombát.
– Egy-két napnál tovább ne tároljuk még hűtőszekrényben sem a gombát.
– Csak a friss, egészséges gomba alkalmas a fogyasztásra, a sérült, öreg vagy penészes gomba ételmérgezést okozhat.
– Öt év alatti kisgyereknek ne adjunk gombát, mert a gomba nehéz étel, és gyomorrontást okozhat.
– Mérgezés gyanúja esetén – fejfájás, hányinger, hányás, láz, hidegrázás – azonnal forduljunk orvoshoz.
– Ha ezek a tünetek 12 órával a gombafogyasztás után jelentkeznek, azonnal hívjunk mentőt.