Homályosuló emlékezet

Világszerte sok millió ember szenved demenciában, ami orvosi szaknyelven a túlzott feledékenységet, az emlékezetzavart jelenti, a szellemi funkciók olyan mértékû romlását, amely már a mindennapi tevékenységeket is érinti. Az Alzheimer-kór tüneteként romlik a gondolkodás, az emlékezõképesség, a figyelem, a beszéd, az írás. Ezenkívül a beteg képtelen lesz ellátni magát, a körülményeknek megfelelõen viselkedni, érzelmeit, indulatait féken tartani, mozogni, és károsodik a személyisége is. Végül minden szellemi funkciója lassan, fokozatosan leépül.

A kór nem a korral jár

Sokan úgy gondolják, hogy a feledékenyebbé válás az öregedés szükségszerû velejárója. A szellemi teljesítmény az életkor elõrehaladtával csökken, de általában a „csak\" a korral járó feledékenység még nem okoz zavart a mindennapi életben. A szakemberek határozottan állítják, hogy a memóriazavar nem természetes jelenség egyetlen életkorban sem – a szellemi hanyatlást jelentõ demencia legáltalánosabb korai tünete állhat például mögötte. A Romániai Alzheimer Társaság (SRA) becslése szerint országszerte mintegy 150 ezer személy szenved a kórban. „Ennél sokkal aggasztóbb, hogy a betegek alig tíz százaléka részesül orvosi ellátásban. Sajnos nagyon sok hozzátartozó természetesnek tartja, hogy a tünetek a korral járnak\" – nyilatkozta lapunknak dr. Cãtãlina Tudose, a SRA elnöke. A társaság már évekkel ezelõtt a betegség kezelésének népszerûsítésébe kezdett. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az ország sok vidékén nem is hallottak az Alzheimer-kórról, tüneteit nem betegségnek, hanem az öregkor természetes velejárójának tekintik. Cãtãlina Tudose szerint minden megyében Memória Központokat kellene létrehozni, ahol a betegségben szenvedõk hozzátartozói felvilágosítást kapnának az Alzheimer-kór kezelésérõl. Az országban csak Marosvásárhelyen, Temesváron és Kolozsváron mûködik Memória Központ elnevezésû rendelõ. „A központ három évvel ezelõtt nyílt meg, mûködése hatékonyabbá tette az orvosok munkáját, látványosan nõtt a nyilvántartott betegek száma. Nem azért, mert hirtelen többen betegedtek meg, hanem mert a háziorvosok is jobban odafigyelnek a tünetekre\" – értékelte a Memória Központok fontosságát dr. Gábos Grecu József. A marosvásárhelyi elmegyógyintézet vezetõje – aki a központok létrehozásának egyik kezdeményezõje volt – úgy véli, hogy az Alzheimer-kórban szenvedõk gyógyítását a háziorvosoknak tartott felkészítõk is nagymértékben elõsegítették. A szakorvos szerint kollégái most már könynyebben felismerik a betegség elõjeleit, és idõben hozzájuk irányítják a pácienseket.

Nem ragályos és nem örökölhetõ

A betegség nevét Alois Alzheimerrõl, a német orvosról kapta, aki 1907-ben elõször írta le a kór jellegzetes tüneteit – amely az egyik leggyakoribb demenciatípusnak számít. Folyamatos romlást mutató agyi megbetegedés, amely vissza nem fordítható szellemi és fizikai leépülést eredményez. Az Alzheimer-kór világszerte a szellemi leépülés egyik leggyakoribb oka. Ha a családban valaki Alzheimer-kórban szenved, nem kell attól tartani, hogy leszármazottai is öröklik a betegséget. A tudomány mai állása szerint több genetikai tényezõ együttes jelenléte, valamint külsõ tényezõk egyidejû fennállása is szükséges a kórkép kialakulásához. A betegség pontos oka nem ismert, de a kutatók több tényezõ szerepét feltételezik, mint például a genetikai adottságot vagy a környezeti ártalmakat, mindezek együttesen válthatják ki az arra genetikailag hajlamos embereknél a betegséget. A betegségre utaló elsõ figyelmeztetõ jelek közül a szakemberek kiemelik, hogy a friss események, esetleg ismerõsök nevei kiesnek a beteg emlékezetébõl. Nem tudja a pontos dátumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, ezenkívül nehezebben dönt apró dolgokban is, érdeklõdése pedig csökken munkája vagy hobbija iránt.

Minél idõsebb valaki, annál nagyobb valószínûséggel betegszik meg, az Alzheimer-kór azonban nemcsak az idõsek betegsége: ritkábban, de az ötvenes éveikben járóknál is megjelenhet. „Amióta a központot mûködtetjük, volt már negyven év körüli páciensünk is, ami ritkaságszámba megy – mondta el dr. Marieta Gábos Grecu elmegyógyász. – Nem kell csodálkoznunk, hisz a mai rohanó életmód, az állandó bizonytalanság, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás demenciát idézhet elõ.\" Mint kifejtette, az idejében felfedezett betegség ugyan nem gyógyítható, viszont hatékonyan kezelhetõ, és a kór megfékezésében rendkívül fontos, hogy a pácienst megfigyelés és ellenõrzés alatt tartsák.