Világszerte átlagosan tíz csecsemőből egy korábban születik, mint kellene. Romániában évente húszezer koraszülöttet tartanak nyilván, ez pedig azt jelenti, hogy nálunk az arány kétszerese a nyugat-európai országokénak.
2016. november 27., 12:362016. november 27., 12:36
Sokszor nem lehet tudni, mi okozza a koraszülést
A koraszülés mindig váratlanul jön: az édesanya arra számít, hogy minden rendben lesz, éppen ezért az idő előtti szülés sokként éri, ráadásul sokszor nincsenek előjelek – mondta el Bereczky Lujza Katalin nőgyógyász. „Vannak kockázati tényezők, a különböző fertőzések, az ikerterhesség, az előzetes koraszülés, de olyan magzati vagy anyai betegség is, ami miatt véget kell vetni a terhességnek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Az esetek kétharmadában sajnos ki sem derül, hogy mi az oka a koraszülésnek” – fogalmazott a nőgyógyász.
Az idő előtti szülésen a nőgyógyász mellett a neonatológus, vagyis újszülöttgyógyász is részt vesz éppen azért, hogy minél hamarabb megfelelő kezekbe kerüljön a baba. „Minél közelebb vagyunk a kiírt időponthoz, a gyerek szervei annál érettebbek, ilyenkor bizony még egy nap késleltetés is számít. A koraszülött hajlamosabb bizonyos betegségekre, éppen ezért rögtön a születése után számos vizsgálatot végeznek rajta: neurológiai, szemészeti, hallás szempontjából vizsgálják, s felmérik a neuro-, pszicho-, motoros fejlettséget” – mondta el Simon Márta újszülöttgyógyász. Hozzáteszi, a kórházban szeretik a korababákat, hiszen bár nagy kihívást jelentenek, igazi csodák. „Kicsit olyan, mint a mesebeli rút kiskacsa, megszületik, de aztán fejlődik, nő, s egészen kivirágzik” – fogalmazott Simon Márta.
A koraszülöttekre jobban kell figyelni azután is, hogy hetek múltán kiengedik őket a kórházból. Lorenzovici Anna háziorvos elmondása szerint a hazatérés után 24 órával meg kell, kellene látogatni a családot. „Nagyobb odafigyelést igényel egy koraszülött baba, több betegség kialakulhat nála, de a szülőkben is sokkal több kérdés merül fel: hogyan öltöztessék, mennyit kell aludnia, ennie. S ha rendszeresen figyeljük, az is hamar kiderül, ha valami miatt tovább kell küldeni egy szakemberhez, például neurológushoz vagy mozgásterapeutához” – mondja a háziorvos.
Figyelembe kell venni a korrigált életkort
A gyerek fejlődésének nyomon követésében fontos figyelembe venni a gyerek úgynevezett korrigált életkorát. A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg. A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számolják ki, hogy a fogantatás utáni 40. héttől mennyi idő telt el. Vagyis egy 32. hétre született koraszülött 12 héttel a világrajövetele után a korrigált kora alapján csak egy hónapos – annak ellenére, hogy már három hónap telt el a születése óta.
A korrigált életkort azért fontos figyelembe venni – mondják a szakemberek – mert ha nem, irreális elvárásokat támaszthat gyereke felé a szülő, s nem érti, hogy miért nem fordul már át a gyerek, miért nem ül, stb. „A kórházból kikerülve az a fontos, hogy egyszer szokják meg otthon, alakuljon ki a család, s aztán 3-4 hét múlva, amikor már elég stabil a baba, s nem borítja ki például, ha idegen kéz hozzáér, akkor lehet kezdeni a fejlesztést” – mondja Vásárhelyi Enikő szenzomotoros terapeuta. Bár legtöbb esetben csak a babákkal foglalkoznak, nem szabad elfelejteni, hogy a koraszülés bizony az édesanya és az egész család számára is sokkot jelent.
„A várandósság ideje alatt van egy elképzelése a kismamának arról, hogy mi fog vele történni, s aztán találkozik a másfajta realitással. Lelkiállapota nyilván a baba egészségi állapotától is függ, de számít az is, hogy megérintheti-e, szoptathatja-e a babáját az anyuka, beszélhet-e negatív érzéseiről valakinek” – mondja Lukács Ágota pszichológus. A koraszülésnek késői kockázata is lehet: az iskoláskorban észlelt finomabb idegrendszeri zavarok vagy a tanulási és beilleszkedési nehézségek, de ilyen esetekben felnőttkorban gyakoribb a szív-ér rendszeri és az anyagcsere-betegségek előfordulása is.
„Sok mindenre hajlamos egy korababa, de nem szabad erre építeni az életünket. Mi megadjuk a gyermeknek azt a közeget, amelyben fejlődhet, ennél többet nem tehetünk. Az elején jobban oda kell figyelni rá, de nem élhetünk görcsös félelemben, hogy vajon mi következhet be” – fogalmazta meg az újszülöttgyógyász, aki nemcsak munkája során találkozik ilyen babákkal, neki is koraszülött volt a lánya. A koraszülöttek világnapját 2011 óta tartják meg november 17-én, így évente egyszer picivel több figyelmet kapnak az idő előtt született csecsemők. Marosvásárhelyen a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontja fordított figyelmet erre a napra, lila léggömbök szálltak fel a Színház téren, jelezve, hogy ezen a napon az ilyen, egészen kis hősökre s az ő küzdelmeikre hívják fel a figyelmet.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!