Halétellel az érelmeszesedés ellen

 „A pontyhús legfőbb táplálkozásbiológiai értékét a könnyen emészthető fehérje mellett a benne található zsírsavak adják” – mondja dr. Horváth László, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének emeritus professzora – olvasható az Origón.

Meggátolja a magas
vérnyomás kialakulását

„Döntően többszörösen telítetlen, hosszú szénláncú zsírsavakról van szó, amelyeknek nagy szerepe van az érfalak rugalmasságának megőrzésében. Ezek a zsírsavak segítenek megelőzni az érelmeszesedés, valamint a magas vérnyomás kialakulását.” A ponty haltenyésztésben-halászatban kivívott szerepét igénytelenségének, gyors növekedésének és sajátos viselkedésének köszönheti.

Táplálék keresése közben ugyanis felkavarja az iszapot, üledéket. A zavaros, tápanyagokban gazdag vízben fokozódik az algatermelődés, ez pedig táplálékkal látja el az apró, alsóbbrendű rákokat, amelyek a vízi táplálékláncban főként a fiatalabb, 1-3 éves pontyok táplálékát jelentik. Az üledék felkavarását a szaknyelvben bioturbációnak nevezik, amely nemcsak magának a pontynak kedvez, hanem végső soron az összes többi halfajnak is, ezért kijelenthetjük, hogy gazdaságos haltenyészet ponty nélkül nem létezne” – tudtuk meg dr. Horváth Lászlótól.

A tenyésztett pontyok zsírosabbak

Természetes körülmények között – áttételesen – az alga a ponty hasznos, telítetlen zsírsavainak fő forrása. „Tógazdasági körülmények között tenyésztett pontyok azonban nemcsak természetes táplálékot fogyasztanak, hanem, mivel a ponty mindenevő, kiegészítésképpen gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) is takarmányozzák az állományokat. Ezért az ily módon tenyésztett pontyok zsírtartalma természetes módon magasabb. Egy természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma 5-10 százalék körüli, a túltakarmányozottaké pedig elérheti 15-20 százalékot is, de még ezek a gabonaeredetű, egyszeresen telítetlen zsírsavak (például olajsav) is egészségesnek minősülnek” – mondja a professzor.

„Azt, hogy a halak a szív- és érrendszer szempontjából hasznos zsírsavakat tartalmaznak, tengeri népeket vizsgálva fedezték fel. Megfigyelték például, hogy az eszkimóknál egykor alig fordult elő szívinfarktus. Amióta ők is egyre inkább követik a nyugati étrendet, azóta a körükben is megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ez azt bizonyította, hogy az alacsony gyakoriságú szív- és érrendszeri megbetegedések oka nem genetikai, hanem táplálkozási eredetű, a vízi élőlényekben gazdag étrenddel volt magyarázható. Hasonló jelenség figyelhető meg a japán étkezési kultúrában is” – mondja dr. Horváth László.

Hideg vízi tengeri halaknál igazolták azt is, hogy a bennük lévő hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a parányi vízinövényekben, az algákban termelődnek. A jótékony hatású zsírsavak azután a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak a planktonrákokban, majd a velük táplálkozó halakban. Hasonló folyamat játszódik le az édesvizekben is. A természetes táplálékon felnövő pontyok esetében szintén magas a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, míg ha mesterséges táplálékot is kapnak, több, kevésbé értékes telített és egyszeresen telítetlen zsírsav is keletkezik. „Bár a takarmányozott pontyok esetében kisebb a jótékony hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, de még így is sok, az olívaolajban található zsírsavakkal azonos, élettanilag szintén előnyös, egyszeresen telítetlen zsírsavat találunk” – mondja az egyetemi tanár.

Telített, telítetlen,
egyszeres, többszörös

A zsírokat felépítő zsírsavakat hosszú cérnaszálként kell elképzelni, a hosszuk attól függ, hogy hány szénatomot tartalmaznak egymás után. A hosszuk mellett a zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával szokás jellemezni. Ennek alapján megkülönböztetnek kettős kötést nem tartalmazó telített, egy darab kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen és több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat.

Sok telített zsírsavat tartalmaznak az állati zsírok, még a soványnak tűnő húsok is, a növényi források közül például a kókusz- és a pálmazsír. A telített zsírok károsítják a szív- és érrendszert azáltal, hogy növelik a vérben a „rossz” (LDL-) koleszterin szintjét, így hozzájárulnak az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a trombózis kialakulásához. Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, valamint a halakban, halolajban, tenger gyümölcseiben találhatók.

A többszörösen telítetlen zsírsavakra (omega-6 és omega-3 zsírsavak) minden életkorban szükség van, de kisgyerekkorban különösen, mert az idegrendszer és a retina egészséges fejlődéséhez, működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a zsírsavak ráadásul védik a szív- és érrendszert, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van.

A kutatások szerint azok a népek, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírsavakat, kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésektől, mivel e zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és trigliceridszint kialakításához. A táplálkozási szakemberek szerint az volna az optimális, ha elfogyasztott táplálékunkban a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 1:1:1 lenne.