Gyűjtsük a vasat!

Szervezetünk vastartalma felnőtt férfi esetén 3,5–5 gramm, nőknél 2,5–3,5 gramm. Egészséges emberben a vas 70–80 százaléka úgynevezett aktív vas, 20–30 százaléka pedig raktározott vas. A raktározott vas legnagyobb része a májban és a csontvelőben helyezkedik el, s szükség szerint mobilizálódik és alakul aktív vassá. Az aktív vas kb. 80 százaléka a vörösvértestek hemoglobinjában (ez az oxigént szállító, vastartalmú fehérje), közel 20 százaléka pedig a mioglobinban (az izomban levő, fehérje tartalmú festékben) található.
Az egészséges újszülött vaskészlete 4–6 hónapos korig elegendő. Az első élethónapokban a csecsemők nagy mennyiségű vasat használnak fel a gyors növekedéshez. Az anyatej és a tehéntej azonos mennyiségű vasat tartalmaz, de míg az anyatej vastartalmának 50 százaléka szívódik fel, addig a tehéntejből mindössze 10 százalék, a vassal dúsított tápszerekből pedig csak 5 százalék hasznosul. A tápszerekben ennek megfelelő a vas aránya. A koraszülötteknek kevesebb idő áll rendelkezésre a vasraktárak feltöltéséhez, így vaskészletük mindössze 1-2 hónapig elegendő. Érthető tehát az anyatejes táplálás döntő jelentősége.
A második életévben a növekedés lassul, így a szokásos étrend egyre inkább kielégítő a vasbevitel szempontjából. A serdülőkorban ismét a gyors növekedés a jellemző, fokozott vasszükséglettel, a vashiányos terhes anya pedig gyakrabban hoz világra kis súlyú újszülöttet, valamint a koraszülés kockázata is nagyobb.

Étvágytalanság, fokozott étvágy
A vashiány leggyakoribb tünete a sápadtság, mely feltűnő az ajkakon, a körömágyon. A betegség lassan alakul ki, tünetei fokozatosan súlyosbodnak. Csecsemőkorban és a korai gyermekkorban viselkedészavarokat, megkésett fejlődést okozhat, a vashiányos gyermekek szellemi és mozgásfejlődése elmarad egészséges társaikétól.
A hiányállapotban szenvedők leverten ébrednek, kedvetlenek, szellemileg is fáradékonyak, gondolataik szétszórtak, elkalandozóak. Megjelenik a fejfájás, szédülés és a fülzúgás. Mindez további pszichés változást is eredményez, a betegek ingerlékenyebbé válnak, nehezen kezelhetőek. Egyesek étvágytalanok, másoknál pedig kóros, visszás étvágy jelenik meg, szélsőséges esetben földet, festéket, krétát, jeget, textíliákat rágnak. Kedvelik a másoknak kellemetlen szagokat (pl. kátrány, benzin). Nem ritka a nyelv- és szájszárazság, a nyelvégés, a fájdalmas nyelészavar, ilyenkor a szilárd étel fogyasztásától teljesen elzárkóznak.
Lassul a hajszálak növekedése is, könnyen kihullanak, fokozódik az őszülés, a körmök törékennyé válnak. Súlyosabb esetben enyhe lépnagyobbodás és fokozott fertőzésekre való hajlam jellemzi a betegséget. Az elsősorban fiatal betegeknél jelentkező hasi görcsök időnként megtévesztők lehetnek, rendkívül fontos a helyes diagnózis felállítása. Már viszonylag kismértékű vashiány esetén is felléphetnek tanulási nehézségek, viselkedészavarok, étvágytalanság.
A felsorolt tünetek észlelése természetesen nem elegendő a pontos diagnózis felállításához. A laboratóriumi vizsgálatok során a vérképből a szérum vas és vaskötő kapacitás változásából lehet következtetni a betegségre. Kezelőorvosunk első és legfontosabb feladata, hogy megkeresse a vashiány okát. Ma már a vaskészítmények széles skálája áll rendelkezésünkre, a gyógyszer beállítását bízzuk az orvosra. Ha nem súlyos vashiányról van szó, akkor a táplálékkal, vasat tartalmazó gyümölcs- vagy zöldséglevekkel is pótolhatjuk a hiányt.