Gyaloglás északi módra

Az északi gyaloglás nem véletlenül az északi népek találmánya, eredetileg ugyanis a sífutók nyári edzésének része volt. Kiegészítő sportból lassan külön edzésformává nőtte ki magát, Finnországban ma már több mint egymillióan űzik. Népszerűségének magyarázata egyszerű: nemtől és kortól függetlenül bárki elkezdheti, és a felszerelés nem igényel különösebb beruházást.
Az északi gyaloglás technikája leginkább a sífutáséhoz hasonlít, nagyon könnyen megtanulható. Nem tévesztendő össze a sétálással, hiszen a botoknak köszönhetően gyaloglás közben lendületesen dolgoznak a kar izmai is. A léptek hosszúak és gyorsak, a kéz pedig le-fel lendül a lábbal ellentétes irányban. Ezáltal megemelkedik a pulzusszám, és 20–30 perc elteltével beindul a szervezet zsírégetése. Egy felmérés szerint a hagyományos gyalogláshoz képest nordic walking közben 46 százalékkal több kalóriát éget el a szervezet, ugyanolyan sebességnél. Az északi gyaloglás kíméletesen terheli meg az izmokat és az ízületeket, ezért különösen ajánlott térd- vagy hátproblémákkal küzdő embereknek. Azok is megpróbálkozhatnak vele, akiknek jelentős a túlsúlyuk vagy valamilyen sérülés miatt kerülniük kell a nagy terhelést. Ez a mozgásforma a futásnál jóval kevésbé veszi igénybe az ízületeket, viszont szinte az egész testet megmozgatja. A végtagok izmai mellett erősíti a törzset és a hátat, hiszen végig egyenes tartást követel. Emellett kiválóan alkalmas a vállban és nyakban jelentkező feszültség oldására, a megemelkedett pulzusszám következtében pedig erősíti a szívet, a tüdőt és a keringési rendszert. A megfelelő hatás eléréséhez persze kitartó munkára van szükség. Kezdőknek is ajánlatos legalább 30 percig gyalogolniuk, a sportosabbaknak viszont minimum 60 perces edzésre van szükségük, pihenés, megállás nélkül. Tovább nehezíthetjük az edzést, ha nem sík terepen, hanem emelkedőn gyalogolunk, mert az még jobban formálja az izmokat.

Amire szükségünk lesz
– Botok: Az északi gyalogláshoz különleges, szénből és üvegszálból készült botok kellenek. Ezek nagyon könnyűek, terhelhetőek és tartósak, ráadásul nem közvetítenek káros és megterhelő rezgéseket a kar, a könyök és a vállízületek felé. Az optimális bothosszúság a testmagasság 70 százaléka.
– Cipő: Tökéletesen megfelel egy kényelmes edzőcipő vagy túracipő, a terepviszonyoktól függően. Ha rendszeresen nehéz, kavicsos, hegyi ösvényeken gyalogolunk, akkor válaszszunk magas szárú modellt, amely tartja a bokát. Fontos, hogy a cipő talpa ne legyen túlságosan kemény.
– Ruházat: Ezt leginkább az időjárás határozza meg. Bármilyen, sportoláshoz kifejlesztett ruha megteszi, amiben kényelmesen érezzük magunkat. Nem árt, ha a ruhadarabok nedvszívó és jól szellőző anyagból készülnek. Ha hosszabb túrára indulunk, mindenképpen legyen nálunk esőkabát is.
– Kesztyű: Különösen hosszú távon jelenthet nagy segítséget, mert megakadályozza a kéz finom bőrének felhólyagosodását. Nyáron jó szolgálatot tehet egy vékony fitneszkesztyű, amely szabadon hagyja az ujjakat, a tenyeret viszont tökéletesen megvédi.
– Pulzusmérő, lépésszámláló: Ha igazán tudatosan akarunk edzeni, akkor érdemes beszereznünk egy pulzusmérő sportórát, amely a szívritmus mellett a kalóriafelhasználást is mutatja. Szintén hasznos segítőtárs lehet a lépésszámláló, amelyről leolvashatjuk a megtett távolságot és a lépések mennyiségét.