Fűben, fában betegség

Pokorny László gyógyszerész, a Szent István Kertészeti Egyetem botanikatanára lapunknak elmondta, ezek a virágok a túlélés és fajfenntartás érdekében kénytelenek nagyon sok virágport termelni. A rovarok azokat a virágokat keresik, amelyek jellegzetes illatot bocsátanak ki, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ezeknél a növényeknél a porzást a méhek, dongók, legyek végzik el. A szagtalan, jellegtelen növényeknél ez nem történik meg, így sokkal több virágport termelnek. A kora tavasszal virágzó mogyoróbarka egyetlen darabja például négymillió pollenszemet tartalmaz, amit a szél széthordoz, és segít a beporzásban. Ugyanez jellemzi a fűzfát is, akárcsak a nyár- és nyírfákat, amelyek tavasszal virágoznak, sok kellemetlenséget okozva a virágporra érzékenyeknek. A pollenallergia legáltalánosabb tünetei a hirtelen jelentkező nátha, csöpögő orr, könnyező szemek, viszkető bőr. De a tünetek nagyon változatosak lehetnek, ugyanarra az allergénanyagra többféleképpen is reagálhat a szervezet.
A második nagy allergiahullám júniusra tehető, amikor virágba borulnak a hársfák, az út szélén pedig a labodafélék, a tatárlaboda, a libatop, az ürömfélék. Míg Magyarországon ilyenkor megkezdődik a harc a parlagfű ellen, Erdélyben még nincs tudomásuk a botanikusoknak a nagyfokú érzékenységet kiváltó növényről. Pokorny elmondta, a parlagfű könynyen összetéveszthető a hozzá nagyon hasonló fekete ürömmel, amely a harmadik allergiás periódusban virágzik, szintén nyáron, és ugyanolyan tüneteket okozhat, mint magyarországi rokona.
Allergiát nemcsak a virágpor okozhat, hanem a közönséges házi por is, ami ellen ugyanolyan kitartással kell védekezni. Ez a fél milliméter nagyságú poratka a lekopott, lehullott emberi bőrsejtekből él, kedveli a padlószőnyeget, az ágyat és minden természetes anyagot. A szakemberek a poratkára érzékeny betegnek azt tanácsolják, minden gyapjúból és más természetes anyagból készült takarót, függönyt, szőnyeget cseréljen műanyagra.
Allergiás tüneteket válthat ki még a penészgomba, a liszt, a tej, a tojás, az élelmiszer-tartósítók és -színezékek, a légszenynyező anyagok, a gyógyszerek, a kozmetikumok, a tisztítószerek. Az allergia kialakulásában részben az öröklődő hajlam kaphat szerepet, akárcsak a környezetben levő vegyi anyagok sokasága. A betegség az immunrendszerben játszódik le. Az allergia során a szervezet az egyébként természetes, de idegen anyagokra adott reakcióját eltúlozza. Az allergiás ember immunrendszere fokozott működésbe, védekezésbe kezd, amikor a szervezet az „idegen anyaggal” találkozik. Ha a szervezet már egyszer allergiásan reagált, megjegyzi, és a továbbiakban, amikor újra találkozik az allergiát kiváltó anyaggal, ugyanazt a fokozott reakciót produkálja.
Az allergológus szakemberek beismerik, hogy az allergiában szenvedő betegeknek nagyon nehéz az életük, hiszen nemcsak a kellemetlen tünetekkel kell együtt élniük, rendszeres orvosi ellenőrzésre járniuk, gyógyszeres kezelésben részesülniük, de még azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy a betegség egyszer megszűnik. Ezért a leghatásosabb a megelőzés, bár az óvintézkedések ellenére is megtörténhet, hogy valaki allergiás lesz, hiszen igazi védettség nem létezik ezzel a betegséggel szemben, bárkit érinthet.
A szakember azt tanácsolja, hogy ha felmerül az allergia gyanúja, azonnal orvoshoz kell fordulni, hiszen minél előbb felismerik az érzékenységet kiváltó okot, annál könnyebben kezelik a tüneteket. A kisgyerekes anyáknak azt tanácsolják, hogy legalább féléves korukig szoptassák csecsemőjüket, mert ezzel is elodázható a tehéntej-allergia. A lakás rendszeres porszívózása, nedves ruhával történő portalanítása, szellőztetése, az élelmiszer-tartósítók, -színezékek mellőzése, a helyes táplálkozás, testedzés, az egészséges életmód, az immunrendszer erősítése, a fizikai-lelki egyensúly mind-mind hozzájárulhat az allergia megelőzéséhez.