A földre esett ennivaló mielőbbi felkapása valóban védhet a kórokozók rátelepedése ellen – a köztudatban elterjedt öt másodperces „szabálynak” tehát akár tudományos magyarázata is lehet – derült ki az Anthony Hilton mikrobiológus-professzor és diákjai által elvégzett kísérletekből.
2014. március 22., 15:452014. március 22., 15:45
„A földre esett élelmiszer elfogyasztása továbbra is fertőzésveszéllyel jár, mivel a következmény az adott helyen éppen jelen lévő baktériumok összetételétől függ” – magyarázta Hilton, az angliai Aston Egyetem szakértője – olvasható a Medipress.hu-n.
„Eredményeink azonban némi megkönnyebbülést jelenthetnek azok számára, akik hosszú ideje alkalmazzák az öt másodperces szabályt, miszerint az azon belül felemelt ételt még nyugodtan meg lehet enni. Annak ellenére, hogy az általános álláspont alapján ez csupán tévhit, bizonyítékot találtunk arra, hogy a belső térben lehullott ennivaló elképesztően csekély kockázatot jelent, ami padlószőnyeg esetén a legelenyészőbb” – tette hozzá a kutató.
Hilton professzor és hallgatói figyelemmel kísérték, hány kórokozó került a pirítósra, a tésztára, a süteményre és a cukorkára, miután azok szőnyegre, parkettára vagy padlólapra estek. A kutatók kifejezetten E. coli és Staphylococcus aureus nyomokat kerestek a 3 és 30 másodperc közötti ideig lent tartott élelmiszerek. Minél tovább maradt odalent az étel, annál több kórokozó került rá. A padló és a kövezet bizonyult a legkedvezőtlenebbnek 5 másodpercnél hosszabb idő és ragadós élelmiszer esetén.
Hilton professzor és diákjai kérdőíves felmérést is készítettek arra vonatkozóan, hogy az emberek hajlandóak-e megenni a leesett ételt. „Meglepő módon a megkérdezettek többsége elfogyasztja a leesett élelmiszereket, főleg a nők. Az öt másodperces szabálynak pedig rendkívül sok híve van, ami talán mégsem mendemonda ennek fényében” – nyilatkozta a szakértő. Az eredmények mindaddig előzetesnek tekintendőek, amíg nem kerülnek közlésre egy szakfolyóiratban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!