Évente kétszer ideális ellátogatni csontkovácshoz

Testünk is érdemel annyit, mint az autónk

„A csontkovácsolást leginkább a makkegészséges embereknek ajánlom, hisz sokkal egyszerűbb megelőzni a bajt, mint utólag orvosolni. Ha az ember évente kétszer felkeresi a csontkovácsot, és nincs semmi gondja, biztos lehet abban, hogy nem is lesz. Én azt szoktam mondani, hogy ha már az autót elvisszük időnként egy-egy műszaki vizsgálatra, amikor semmi baja nincs, akkor a testünk is megérdemel egy ennyit” – hívja fel a figyelmet a Marosvásárhelyen immár rendszeresen, a Székelyföld más településein meg alkalomadtán rendelő csontkovács.

Mindez nem zárja ki, hogy idegbecsípődések, kezdődő gerincferdülések esetén ne tudna segíteni. Ha viszont ennél is súlyosabb a helyzet, mint például egy előrehaladott gerincsérv esetében, akkor az orvosra, annak meg késre van szüksége. Kelemen azon okleveles és külföldön tanult természetgyógyászok közé tartozik, akik, számos pályatárssal ellentétben, nem vetik meg a hagyományos medicinát. „Én nem a medicina ellenében dolgozom, hanem a hagyományos orvoslást segítő tevékenységet végzek. Nagy változáson ment át az orvosok szemlélete: ma már küldenek hozzám beteget, időnként konzultálnak velem. Egyre több orvos természetgyógyász is egyben, illetve fordítva.

Ez óriási fejlődés, de talán nem is kellene az ilyesmin elcsodálkozni, hisz mind az orvosnak, mind a természetgyógyásznak azonos az érdeke – a beteg gyógyulása. Mindkettő tisztában van a maga képességeivel és hatáskörével. Minden józan természetgyógyász belátja, hogy egy perforált vakbelet, egy eltört lábat, egy lyukas fogat kézrátétellel nem lehet gyógyítani” – vallja. Magyarán: törés, húzódás vagy gyulladás esetén a csontkovácsnak nincs mit tennie. Módszerét ugyanakkor nem ajánlja a fertőző vagy daganatos betegségekben szenvedőknek, azoknak, akiknek kifakadt a gerincsérvük, vagy már túl vannak néhány gerincműtéten.

Évente kétszer 20 perc

Kelemen István szerint ideális esetben az ember évente kétszer látogat el a csontkovácshoz. Kérdésünkre, hogy mi előzi meg a ropogtatást, a szakember elmondta, hogy nála a nulladik lépés az auramérés. „Egyszerű, lengyel botnak nevezett eszközzel megmérem a páciens auráját, majd megkérdezem, mikor született. Ugyanis nagyon sokat segít a Hippokrátesztől származó eredeti orvosi asztrológia. Persze az sem árt, ha a betegnél van egy röntgenfelvétel is” – mondja.

Amikor házhoz megy, a terapeuta a hálószobába is belép, beméri az ágyat, és megállapítja, hogy az jó vagy rossz helyre került. Számos tanulmány kimutatta ugyanis, hogy amennyiben huzamosabb ideig folyó talajvíz vagy Hartmann-háló fölött alszunk, az érintett testrészekben, szervekben ezek gyulladásos megbetegedéseket okozhatnak (a földsugárzást, a káros vízereket már az ókorban is érzékelték, keresték az emberek, az egyiptomi, arab történetírók munkáiban is fellelhetők az erre vonatkozó utalások.

A sugárzásról szóló észrevételt először publikáló német fizikusról, dr. Ernst Hartmannról nevezték el a jelenséget – szerk. megj.) Kelemen István előbb a betegség okát próbálja megfejteni, s csak ezek után következik az ízületek helyretétele, ami kemény húszperces ropogtatást jelent. „Persze ez még mindig nem minden. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az izmok erősítéséhez rendszeres mozgást kell végezni. Sportoljunk, ha lehet naponta. Aki azt állítja, hogy nincs erre ideje, önmagát csapja be. A napi öt-tíz perces jógagyakorlatok a legjobbak, de aki nem akar jógázni, az kocoghat vagy egy-két kilós súlyokat emelhet. Még az iramosabb séta is megteszi. Rá kell dolgozni, mert nem elég a gerinc helyretétele, mozgással, sportolással, jógázással az izmokat karban is kell tartani” – fejtette ki a a jelenleg Marosvásárhelyen élő magyarországi szakember. n SZUCHER ERVIN