Eper-, cseresznye-, meggycsodák

Hasonló hatásáról ismert a ropogós cseresznye, amely A-, B- és C-vitamint tartalmaz. A meggy az egyik leghatékonyabb antioxidáns, savanyú íze „elriasztja” a vírusokat, jótékonyan hat a vérre, ezáltal a máj, a vesék és a szív munkáját segíti. A sárgabarack színével is elárulja magas béta-karotin-tartalmát, emellett olyan anyagok halmozódnak fel benne, amelyek késleltetik az öregedési folyamatot. Érdemes ezekből a vitamindús gyümölcsökből idényben minél többet nyersen fogyasztani, de nem árt, ha a fagyasztóban, illetve a kamrában is tartalékolunk belőlük a téli hónapokra.

Üdítő gyümölcslevesek, sütemények
Azonnali használatra tíz perc alatt készíthetünk ízletes levest, úgy, hogy a gyümölcsöket fahéjjal vagy szegfűszeggel és cukorral fűszerezett vízben kicsit fellobbantjuk, egy kis édes tejfölös eresztékkel dúsítjuk, majd lehűtve fogyasztjuk. A gyümölcslevesek elkészítési módja roppant egyszerű, csupán arra kell vigyázni, hogy a tejfölös eresztékkel ne forraljuk, mert a gyümölcsök savtartalma miatt összemehet a tejföl. A gyümölcsből készülő levesek különféle változatainak csak a fantáziánk szabhat határt, ám ha epret is teszünk a levesbe, passzírozógéppel távolítsuk el apró magvait. Ha csak eperből készítjük, habgaluskát tegyünk a leves tetejére, amit ép eperszemmel díszítünk. Igencsak mutatós vendégváró tortaszeletet készíthetünk úgy, hogy a piskótaalapra ráhalmozzuk a tejszínhabba aprított, kimagolt, és levétől lecsöpögtetett gyümölcsöt. De rétestésztába burkolva készíthetünk meggyes rétest, mézes piskótalapot megszórva süthetünk meggyes és barackos piskótát, de igen finom a krumplistésztával készülő barackos gombóc is.

Agglegénykompót menyecskéknek
Téli használatra érdemes lefagyasztani, hiszen finom csemege a cukorba forgatott és mélyhűtött eper, de ízletes a száraitól megtisztított cseresznye és meggy is, illetve a kimondottan gombócnak kimagolt sárgabarack. Kompótnak inkább a meggy, cseresznye és sárgabarack ajánlott, mindhárom esetben cukorszirupot készítünk – ízlésünknek megfelelő mennyiségű cukorral – ebbe beleforgatjuk a gyümölcsöt, tiszta üvegekbe szedjük. Minden üvegbe teszünk egy-két szem szegfűszeget, vagy fahéjdarabkát. Az újra felforralt szirupba tegyünk kávéskanálnyi befőzőport, majd miután a forró szirupot ráöntöttük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban kigőzöljük. S ha már a kompótokról szólunk, érdemes megemlíteni a Gyergyó vidékén „agglegénykompótnak” nevezett ízletes italt, amit mókás neve ellenére inkább az asszonyok fogyasztanak „kontyalávalónak”. Ez úgy készül, hogy kb. fél kilónyi gyümölcshöz ugyanannyi cukrot teszünk, és ráöntünk annyi vodkát, konyakot vagy rumot, hogy a gyümölcsöket ellepje. A rétegenként adagolt gyümölcsöt egy jól záró nagyobb üvegbe tegyük, hiszen a sort tovább folytathatjuk majd a málnával, áfonyával és a többi később érő gyümölccsel. Lényeg, hogy már az első gyümölcsöket legalább egyheti érlelése után lehet „kóstolgatni”.

Befőttek, kocsonyák vajas kenyérre
A különféle gyümölcsízeknek, befőtteknek és dzsemeknek szintén csak a fantáziánk és kísérletezőkedvünk szabhat határt. Aranyszabály, hogy „hideg eljárás” esetén a kiló gyümölcshöz hozzá kell tenni a kiló, illetve meleg eljárás esetén legalább 80 deka cukrot. Hidegen a meggyet és epret érdemes eltenni, az eljárás egyszerű: a megmosott – meggy esetében kimagvalt – gyümölcsöt a cukorral lerétegezzük, állni hagyjuk estétől reggelig, majd addig kavargatjuk, míg a cukor teljesen elolvad. Tiszta üvegekbe rakjuk és kevés szalícilt teszünk a tetejére. „Meleg eljárás” esetén is rétegesen lerakjuk a gyümölcsöt a cukorral. 12 óra múlva felforraljuk, tehetünk bele zselatint is, hogy ne folyjon le a vajaskenyérről a befőttünk. Ha kocsonyát készítünk, előbb nyersen passzírozógéppel sajtoljuk ki gyümölcs húsát, majd a cukorral együtt felforraljuk. Ne főzzük hosszasan a gyümölcsöt, mert minél többet forraljuk, annál többet veszít a vitamintartalmából. A befőtteket, kocsonyákat nem kell dunsztolni.