
A téli madáretetés fontosságára hívja fel a figyelmet a magyarországi Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
2014. december 06., 18:512014. december 06., 18:51
Minden évben számos madárfaj telel nálunk, amelyek túlélési esélyei jelentősen növelhetők a madáretetők kihelyezésével – közölte a szervezet. Az MME kommunikációs munkatársa, Orbán Zoltán hangsúlyozta, hogy minden madárfaj téli etetése fontos természetvédelmi tevékenység, ugyanakkor a cinege- és verébfajtákat lehet a leggyakrabban megfigyelni a madáretetőknél.
Az MME útmutatása szerint a különböző olajos növényi magvak és ezek keverékei (napraforgó, köles, dió, földimogyoró) mellett az állati zsiradékok (szalonna, faggyú, cinkegolyó) és a gyümölcsök (elsősorban alma) is fontos téli táplálékai a madaraknak. A szervezet kiemelte azt is, hogy semmiképp se helyezzünk ki az etetőkbe kenyérmorzsát, mivel az napokig vagy hetekig is állhat elfogyasztatlanul, és ha a madarak ezután eszik meg, az könnyen gyomor- és bélgyulladáshoz, végső soron pedig pusztuláshoz vezet.
Folyamatos táplálékpótlás
Az etetési időszak dandárja az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést – különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt – már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdjük.
Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama. Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk, illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék-felhalmozását is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások.
A madarak gyorsan megszokják, és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe.
Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm körüli testtömegű madarak számára –10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.
A fogyatkozó madarak védelme
Az MME egy kettős évfordulóra is felhívta a figyelmet: idén 125 éve jelent meg Bornemissza Zoltán A hasznos madarak védelméről című ismeretterjesztő könyve, valamint idén 100 éve halt meg Herman Ottó, A madarak hasznáról és káráról című könyv szerzője.
Herman Ottó magyar természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész és politikus. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. Többek közt dolgozott Kolozsváron is az utolsó erdélyi polihisztornak nevezett Brassai Sámuel mellett, első tudományos értekezését az Erdélyi Múzeum-Egyesület ülésén mutatta be.
Zoológusként a sáskákat, pókokat, madarakat, halakat tanulmányozta, néprajztudósként a halászat és a pásztorkodás témája izgatta, kiváló ősrégészként felismerte a bükki ősemberleletet, nyelvészként a nyelvújítók túlkapásai ellen küzdött. Bornemisza és Herman is kulcsszerepet játszott a madárvédelem és a téli madáretetés magyarországi meghonosításában és terjesztésében.
Orbán Zoltán szerint ma minden korábbinál fontosabb, hogy a madárvédelmi tevékenység folytatódjon, ezért is bátorít az MME mindenkit a téli madáretetésre. Napjainkra a fogyatkozó madarak védelmére való odafigyelés még fontosabb, mint madárvédő elődeink idejében, pedig már őket is az aggodalom késztette megszólalásra.
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
szóljon hozzá!