Dohányzásról leszoktató programot támogat az Egészségügyi Minisztérium

A közleményben a szakemberek rámutatnak, hogy az az egyszerű tanács, hogy szokjon le a dohányzásról, nem elég ahhoz, hogy a dohányos valóban meg is tegye ezt a lépést. A dohányzás ugyanis fizikai és lelki függőséget okoz, a leszokás pedig mehet könynyebben és nehezebben, annak függvényében, hogy mennyire erős a motivációja annak, aki le akar szokni káros szenvedélyéről.

Más országokban az orvosi segítség hatékonynak bizonyult a dohányzás abbahagyásánál, és növekedett azoknak a száma, akik sikeresen leszoktak káros szenvedélyükről. A Dohányzás, stop! elnevezésű program keretében ingyenes gyógyszeres kezelést biztosítanak azok számára, akik úgy döntöttek, felhagynak káros szenvedélyükkel. A 2010-es évre 5 137 000 lejt különítettek el erre a célra, ebből az összegből november 1-jéig 13 ezren kaptak ingyenes kezelést.

Azoknak a dohányosoknak, akik 2009-ben teljes egészében igénybe vették a program nyújtotta ingyenes kezelést, 40 százaléka szokott le a káros szenvedélyéről. Az Egészségügyi Minisztérium  arra számít, hogy a 2010-es évben többen szoknak le a dohányzásról, mint az előző esztendőben, lévén, hogy az is motiválja az embereket, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a dohányzást. „Minél előbb hagyja abba valaki a dohányzást, annál nagyobb az esélye, hogy végleg sikerül megszabadulnia szenvedélyétől, és a megbetegedés esélye is csökken” – áll a közleményben. A minisztérium 2011-ben is támogatja a dohányzásról való leszokást segítő programot.

A passzív dohányzás károsíthatja a hallást

A passzív dohányzásnak kitett embereknél emelkedik a halláskárosodás kockázata – idézte amerikai kutatók megállapítását kedden a BBC hírportálja . A Tobacco Control című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány több mint háromezer amerikai felnőtt bevonásával készült. A szakértők úgy vélik, hogy a dohányfüst a fülben lévő kiserekben rontja a vér áramlását, emiatt a szervben oxigénhiány alakul ki, és toxikus anyagok halmozódhatnak fel. A károsodás eltérő jellegű, mint amit zajhatás vagy egyszerűen az öregedés okoz. Korábbi vizsgálatok dohányzóknál már mutattak ki összefüggést a hallás romlása és a cigarettázás között, passzív dohányosoknál azonban most első alkalommal derült fény a kapcsolatra.

A Miami Egyetem és a Floridai Állami Egyetem kutatói 3307 nem dohányzó önkéntes hallástesztjét elemezték. A vizsgálatba bevont emberek vérében ellenőrizték a nikotin egyik melléktermékének, a kotinin nevű vegyületnek a szintjét, hogy megállapítsák, ki és milyen mértékben volt passzív módon cigarettafüstnek kitéve. Kiderült, hogy a passzív dohányosoknál sokkal nagyobb volt a halláskárosodás kockázata, mint azoknál, akik nem ilyen környezetben töltötték idejüket. A passzív dohányzás az alacsony, közepes és magas hangfrekvenciákon is mintegy harmadával növelte a hallásromlás kockázatát.