Díszes ünnepvárás

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként szentmisére jártak. A katolikus vallásúak számára napjainkban is a hajnali roráték jelentik az igazi Messiásvárást. Az Advent nemcsak a hívők lelki felkészülését jelenti a Karácsonyra, a készülés külsőségekben is megnyilvánul. Alig akad olyan ház, amelynek asztalát a karácsonyt megelőzően ne díszítené adventi koszorú, vagy az ajtót ne ékesítené jellegzetes kopogtató.

Készítsünk házilag adventi koszorút
Gyergyószentmiklós virágüzletei a különféle színekben pompázó adventi koszorúk gazdag választékát kínálják a vásárlóknak, ám sok családban házilag is elkészítik a Messiásvárás jelképét. Makó Mária virágkötő mester szerint az adventi koszorú készítésnek – akárcsak a karácsonyfa díszítésnek – minden évben megvannak a divatszínei. „Az idén kék-rózsaszínben pompázik az adventi koszorú, akárcsak az ajtókra helyezett kopogtató, majd a karácsonyfa is” – részletezte az Életmód kérdésére a virágkötő mester. Hozzátette, hogy a hagyományokhoz ragaszkodók továbbra is a lila-rózsaszín kombinációt részesítik előnyben. Érdekes módon Gyergyó vidékén néhány éve kitartóan a piros-aranyzott színkombinációt kedvelik a vásárlók.
Makó Mária néhány mesterfogást is elárult azok számára, akik maguk szeretnék elkészíteni az adventi koszorút. „Egy nagyobbacska fenyőágat lecsupaszítunk az apróbb gallyaktól, majd akkora kört formálunk belőle, amekkorának elképzeltük az adventi koszorút. Az alapot vékony dróttal megerősítjük, majd rendre rádrótozzuk a csokorba fogott apróbb fenyőágakat” – magyarázta Makó, miközben boszorkányos ügyességgel alakult keze alatt a koszorú. A virágkötő mester arra is kitért, hogy a koszorú alapját nem kötelező fenyőből készíteni, alföldi származású mestere például a szalma és moha alapú koszorúk kötésére is megtanította. „Székelyföldön a fenyőkoszorú az igazi, hiszen itt van a karácsonyfa hazája” – magyarázta a mester. A koszorún kötelező elhelyezni négy gyertyát, ám ezenkívül mindenki saját ízlése és elképzelése szerint díszítheti. Kiderült, sokan kedvelik a természetes anyagokkal díszített adventi koszorút. „Használhatunk bármilyen szárított növényt, akár természetes, akár színezett formában” – részletezte a virágkötő. Az adventi koszorún egyaránt helye van a szalmarózsának, a szárított hecsedli bogyónak, a különféle kalászoknak, a virágüzletekben kapható szárított tavirózsának, vagy az őszi természetjárások alkalmával begyűjtött száraz füveknek, virágoknak, tobozoknak, illetve a szárított narancs-, alma- és citromkarikáknak.
Akik a „díszesebb” koszorúkat kedvelik, a kereskedelemben találnak mindenféle színárnyalatú és formájú apró díszeket, amikkel egyaránt ékesíthetik az adventi koszorút és az ezzel egy időben készülő kopogtatót. A kopogtató készítésére is nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az adventi koszorúra, ám ez bármilyen alakú lehet. A kopogtatóra rendszerint apró csengő is kerül, ezzel is jelezve, hogy a ház lakói felkészültek a vendégvárásra, Krisztus eljövetelére.

Advent szimbolisztikája
Az adventi ünnepkörhöz – akárcsak a Karácsonyhoz – bizonyos szimbólumok tartoznak, amelyek gyökeret vertek a népi kultúrában is. Egyes kutatók szerint az adventi koszorú készítése a 19. században lett népszerű, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor őseink örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőséget. A kelta hitvilág szerint a téli napéjegyenlőség a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule szó – a fény visszatérésének ünnepe – az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, amelyek advent négy hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, amelyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei is.
„A népi időszámítás szerint az Advent a Szent Andráshoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik, és négy hétig tart. Az adventi koszorún lévő négy gyertya színe pedig a katolikus liturgia színeivel függ össze” – fejtegette az Életmód kérdésére Kisné Portik Irén néprajzkutató. Annak ellenére a Gyergyó-vidéki néphagyományokban semmi gyökerét nem találta az adventi koszorú készítésének, a néprajzkutató mégis úgy véli, a népi hagyományok reneszánszában a vallásszabadság megélésének egyik megnyilvánulása ez.

Adventi vásár Gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmiklóson évek óta Advent első vasárnapján a katolikus lelkiségi csoportok megszervezik az adventi vásárt. Idén december 3-án 10–13 óra között a templomkertben kínálják házi készítésű adventi koszorúikat, kopogtatóikat, gyertyatartóikat, karácsonyfadíszeiket, illetve házi ízesítésű édességeiket a katolikusok. Az így begyűjtött pénzösszeg egy részét a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha felújítására ajánlják.