Betakarítás, tárolás – Készülődés a télre

A kora őszi napfény, a vénasszonyok nyara még a nyár hangulatát idézi, azonban gondolva az elkövetkezendő hideg időszakra, sok háziasszony hozzálátott már a téli zöldség-gyümölcs eltevésnek.

Érlelő őszi napfény

A paprika, paradicsom, uborka, spárgatök, cukkini még az őszi napfényben is tovább érik, ezért hagyjuk őket a szabadban addig, amíg a hőmérséklet megengedi. Hasonlóképpen a talajban maradhat a sárgarépa, fehérrépa, zeller, cékla és póréhagyma, amíg az éjszakai fagyok be nem köszöntenek. Sok káposztaféle most érik, a fejes káposztából készített savanyú káposzta az egyik leggazdagabb C-vitamin-forrásunk a téli vitaminszegény időszakban. A brokkoli is tovább maradhat a szabadban, jól tűri a kisebb fagyokat, hasonlóképpen a kelbimbó, amely kifejezetten fagytűrő, télen a hó alól is szedhető. Még a fagy beállta előtt szedjük le a zöld paradicsomot is, kamrában tárolva hamarosan beérik.

A betakarított vörös- és fokhagymát szárítsuk meg és fonjuk össze. Mindkét hagymaféle tárolására jól szellőztethető, hűvös kamra a legalkalmasabb, ahol felfüggesztve egész tavaszig frissen tartható. A burgonya betakarítására a napos kora őszi napokat válasszuk, hogy a termés megszáradjon. Sötét, hűvös, jól szellőző pincében tárolható. Számos alma- és körtefajta most érik be, azonban ne szedjük le ezeket túl korán, mert aroma- és ízanyagaik csak akkor fejlődnek ki, ha már teljesen megértek. Hűvös, enyhén nyirkos, levegős helyen történő tárolással szinte a tél végéig fedezi vitaminigényünk egy részét. Nagyon fontos, hogy a zöldségeket ne tároljuk a gyümölcsökkel együtt, mert a gyümölcsök átveszik a zöldségek jellegzetes illatát.

Hogyan főzzünk szilvaízet?

És itt van a szilvaszedés ideje. Nagyanyáink receptjét követve szilvából készíthető legkönnyebben cukor nélküli lekvár. A legfontosabb hogy alapanyagként csak érett, egészséges, tiszta gyümölcsöt használjunk. Fontos, hogy a befőttesüvegek is tiszták legyenek – az üvegek csíramentességének egyik legegyszerűbb módja az üvegek és fedők kimosása utáni forró vízben történő kifőzés. Ehhez tegyünk fel egy minél nagyobb lábasban vizet, és mikor elkezd forrni, takaréklángon hagyva tegyük bele óvatosan az üvegeket facsipesszel anélkül, hogy kézzel hozzáérnénk. Néhány perc főzés után szintén csipesszel szedjük ki az üvegeket, majd miután lefelé fordítva kicsurgattuk belőle a felesleges vizet, még melegen töltsük bele a lekvárt.

Régen a lekvárt szabadtéri üstben teljes napon át főzték és az így készített szilvalekvár cukor- és tartósítószer-mentesen, agyagedényben tárolva, lefedés nélkül is szinte bármeddig elállt. A mai konyhai körülmények között is bátran nekiláthatunk a szilvalekvár főzésének. Érdemes nagy fazekat választani, amelyben könnyen keverhetjük a lekvárt.

A legnagyobb veszélyt a leégés jelenti, amelyet megakadályozhatunk, hogy ha a fazék alá helyezett vaslapra vékony rétegben sót terítünk. A lekvárt addig kell főzni, amíg annyira sűrű nem lesz (5–7 óra), hogy megáll benne a fakanál. Ezután forrón töltsük a kifőzött üvegekbe, zárjuk le és tegyük száraz dunsztba. Természetes tartósítószerként kevés ízletes fahéjat, üvegenként 1-2 szem szegfűszeget hozzáadva biztosan eláll a tél folyamán.

Gyümölcsaszalás

Az aszalás a legolcsóbb, mindenki által kivitelezhető tartósítási eljárás. Az aszalt gyümölcsben koncentráltan találhatók a friss gyümölcs értékes tápanyagai, így télen is élvezhetjük a nyári nap raktározta ízeket. Az aszalt gyümölcsök kitűnő rostforrások is egyben. Aszalásra szinte minden gyümölcs alkalmas, de különösen a szilva, alma, körte, sárgabarack és néhány zöldségféle is, így a sárgarépa, zeller, csicsóka. A nyári aszalásra legalkalmasabb a meleg, félárnyékos, jól szellőző hely. A fáradt őszi napfény már nem elegendő a gyümölcs és zöldség kiszáradásához.

Akinek van házi aszalója, az könnyebb helyzetben van. Akiknek nincs, azok a konyha és lakás meglévő fűtőalkalmatosságait kihasználva végezhetik el az aszalást. Langyosan tartott fűtőtest, előre bemelegített, majd lekapcsolt sütő egyaránt alkalmas a gyümölcs kiszárítására. Akár egy falapon, akár tepsiben szeretnénk aszalni, fontos, hogy a terményeket mindig csak egy rétegben rakjuk. Aszalás után a terméket hagyjuk néhány óráig szellőzni, levegőn állni, hogy a levegőből a vizet felvéve ne töredezzen széjjel. Az aszalt gyümölcsöt szellős, hűvös helyen vászonzsákban felfüggesztve vagy jól zárható üvegedényben tároljuk.

Az aszalt gyümölcsöt sokféleképpen felhasználhatjuk. Fogyasztás előtt mindig mossuk meg és áztassuk be akár egész éjszakára is. Fogyaszthatjuk csemegeként, édesség helyett desszertként vagy akár étkezések között is. Változatosabbá tehetjük étrendünket, felhasználhatjuk gyümölcskenyér, gyümölcsleves készítéséhez, gyümölcssalátához.