Az õsz és a kegyelet virága: a krizantém

A krizantém (Chrysanthemum indicum) Japán és Kína hagyományos növénye. Európa legtöbb országában közismert vágott virágként szerepel. Hazánkban halottak napjára a késõi virágzású, fehér virágú fajtákat viszik a sírokra. Egyes adatok szerint a vágott krizantém 70 százaléka halottak napja körül talál vevõre, a cserepes virágok 60–70 százaléka szintén október végén kerül a virágárusokhoz. Legkedveltebbek a fehér és sárga fajták, de egyre inkább terjednek a színes virágú fajták is. A növény Kelet-Ázsiából származik, neve görög eredetû és aranyvirágot jelent (chrysos=arany, anthemos=virág). Kínában a hosszú élet jelképének számít, míg az öreg kontinensen, Európában a kegyelet virága. Rokona a dalmátvirág (Chrysanthemum cinerariaefolium), amely gyógynövény, drogja rovarirtóként kerül forgalomba. A krizantémot (vágott virágként, illetve cserepes formában is) viszonylag magas tápanyagigényû, de termesztésben sótûrõ növénynek tartjuk. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha a talaj pórusai a térfogat kb. 50 százalékát teszik ki, és azt feltöltöttük szerves vagy lassan bomló mûtrágyával. Az ideális talajkeverék alapja tõzeg, amelyhez perlitet, szemcsés homokot, kéregzúzalékot keverünk. A nevelés során fontos, hogy jó szerkezetû és vízáteresztõ képességû maradjon a talaj. A krizantém rendkívül víz- és páraigényes növény, gyökerei a talaj felsõ 20–30 cm-es rétegében helyezkednek el. Erre cserepes vagy kertbe kiültetett növény nevelésénél is ügyelnünk kell. A növény levegõtlen talajokon rosszul fejlõdik. Hõmérsékletigényüket tekintve általában elmondható, hogy fejlõdésük optimális hõmérséklete 16 Celsius-fok. Ha a virágok képzõdésekor a hõmérséklet 30 fok fölé emelkedik, ez már károsíthatja a növényeket. Virágképzõdés szempontjából a legfontosabb tényezõ a fény, pontosabban annak hossza. A növény ugyanis rövid nappalos, ami azt jelenti, hogy a virágzásához 13–14 óra sötétre van szüksége naponta. Ezt a termesztésben sötétítéssel és a pótmegvilágítás szabályozásával érik el. Miután a növények megkapják a sötétkezelést – fajtától függõen – 6–14 hét múlva jelennek meg a virágok. A nemesítõk számtalan fajtával álltak elõ az elmúlt évtizedekben. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas, és cserepes termesztésre szánt, jól elágazódó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerû és telt forma, ezeken belül létezik pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyõ, japán, margaréta típusú krizantém. Sok cserepes fajta bírja az itteni teleket, így kertbe is kiültethetõ, és értékes õszi díszévé válik a kertünknek. A krizantém növényvédelmérõl elmondható, hogy jellemzõen „vírusgyûjtõ”: mintegy 20 vírus okozhat elváltozásokat a növényen. Baktériumos és gombás betegségei ismertek, réztartalmú szerekkel kezelhetõk. A betegségek a virágszedéskor átvihetõk a többi virágra, így ne késsel vágjuk, hanem inkább kézzel törjük õket. A vágott virágok élettartamát növelhetjük, ha a vázába – amiben már benne van a víz – pár csepp hipót teszünk. Ha a váza vizébe kevés cukrot teszünk, siettetjük kinyílását. Vázában a krizantémok akár 3 hétig is eltarthatóak, de ennek feltétele, hogy legalább 2–3 naponta cseréljük a vizet, és a szárukból is törjünk le egy keveset.