Álmaink titkos üzeneteket küldenek

Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipõben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: az álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk. Vajon mi lakozik a lélek üzenetei mögött? És hogyan keletkeznek az álmok? Négy alvásfázis A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok elõször az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétbõl az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az „álomalvás” (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlõdnek egy éjjel, és három– húsz percig tartanak. Az álomkutatás számára különösen a REM szakasz érdekes. Ebben a periódusban a szemgolyó nagyon gyorsan mozog ide-oda, miközben a test többi része teljes nyugalmi állapotban van. Amikor az alváslaboratóriumban a kísérleti alanyokat e szakaszban vagy röviddel ezután felébresztették, pontosan el tudták mesélni, mirõl álmodtak. Mélyalvásban minimumra csökken az anyagcsere-aktivitás, a szervezet takaréklángon mûködik. Ezzel szemben a REM szakaszban jelentõs mértékben megemelkedik az agy energiafelhasználása. A szív, az egész keringési rendszer és a tüdõ teljes üzemben dolgozik, hogy az agyat annyi oxigénnel és vércukorral lássa el, amennyire csak szüksége van. Mindeközben a nemi hormonok termelõdése is növekszik. Álmodni tehát meglehetõsen megerõltetõ: többek között ezért érezzük magunkat olykor fölöttébb gyengének, ha túl sokat aludtunk. Ha nem álmodunk, megbetegszünk Egyet biztosan tudnak a kutatók: a REM alvás létfontosságú. Amikor a kísérleti személyeket több napon át akadályozták abban, hogy végigálmodják álmaikat, vagyis rögtön a REM szakasz kezdetén felébresztették õket, idegességgel, depresszióval, ingerültséggel reagáltak, sõt némelyeknél még testi panaszok is jelentkeztek. Aki nem álmodik, elõbb-utóbb beteg lesz. Hogy ez pontosan mitõl függ, még nem derítették ki a kutatások. Annyit azonban megállapítottak: éjszakai álmainkra nagy szükségünk van. Ekkor oldjuk fel lelki feszültségeinket, és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal. Az álomkutatók rájöttek, hogy az alvás során rendszerezett és sokrétû információfeldolgozás megy végbe. Nem minden REM fázis egyforma az éj folyamán. Az éjszaka elsõ felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és tartalmukban többnyire az elõzõ nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében látott álmok szokatlanabbak, irreálisak, kevésbé kötõdnek a napi élményekhez. Egy-egy hajnali álom lehet akár bizarr és logikátlan is. Mégis ezek az álmok azok, amikre másnap leginkább emlékszünk. Ezért tûnnek álmaink gyakran lehetetlennek és megmagyarázhatatlannak. Amilyen különösnek hatnak némely álmaink, olyan fontos üzeneteket hoznak tudatalattinkból elfojtott érzéseinkrõl, gondolatainkról és emlékképeinkrõl. Az önismeret kulcsa Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni, és általuk utalásokat találni lelki életünkre. Sigmund Freud volt az elsõ, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan – különösképp a pszichoanalízis – számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövõ jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmélyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat. De nemcsak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismerjük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról. Az alvás hármas szerepe: – nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erõket újratermeli; – az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene; – az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amelyeket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentõl. ---------