A szívroham és az azonnali kezelés

A köznapi nyelven szívrohamként ismert szívinfarktus első helyen áll a 75 év alattiak elhalálozási okai között. A roham világviszonylatban évente csaknem 7,1 millió áldozatot követel. Európában – ahol Románia Ukrajna társaságában az elhalálozási arányt illetően sajnos „élenjárónak” számít – kétmillió ember veszíti életét színinfarktus következtében. A szívinfarktus akkor következik be, ha a szívizmot vérrel ellátó valamelyik ér ágát vérrög zárja el. Az ér helyétől és átmérőjétől függően az infarktus „észrevétlen” is lehet, mégis halálos kimenetelű. Szívinfarktusban a szívizom egy része hal el, mert a meszes lerakódások (szaknyelven plakkok) miatt beszűkült koszorúeret vérrög (trombus) tömíti el.

Súlyos szövődmények

Szívinfarktus esetén a haladéktalan orvosi beavatkozás, a kezelés megkezdése a legfontosabb. A szívroham legfőbb tünete a tartós, félóránál tovább tartó görcsös, szorító fájdalom (angina pectoris), amely tipikusan a szegycsont mögött jelentkezik, és a bal karba és lapockába, a nyakba és az állba sugárzik ki. Gyakran izzadás, hányinger, megsemmisülés-érzés, halálfélelem és vérnyomásesés kíséri. A diagnózist laboratóriumi, EKG-, ultrahang- és izotópvizsgálatokkal lehet felállítani, koszorúér-betegséget pedig ma is katéteres eljárással lehet kimutatni és gyógyítani. „A tünetek fellépése esetén azonnal segítséget kell kérni, mentőt kell hívni, ugyanis a vérrögoldást halaszthatatlanul el kell kezdeni – figyelmeztet dr. Benedek Imre marosvásárhelyi kardiológus. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy az első egy-két órában kezdett kezelés megkíméli a szívizmot a további károsodástól. Így nem csupán az elhalálozás esélye csökken, de a beteg a súlyos szövődmények kialakulásától is megszabadulhat”. A leggyakoribb szövődmények közé a kóros szívritmust, a billentyűműködési zavarokat, a szív eredetű sokk, agy- és végtagembóliát, a szívizomfal megrepedését sorolhatjuk.

Az elzáródott ér tágítása

A marosvásárhelyi szakember szerint, ahol adottak az azonnali orvosi beavatkozás feltételei, a vérrögoldás elkezdése után vagy helyett az elzáródott ér megnyitása, kitágítása javallott. „A műtétek során szerzett tapasztalatok igen biztatók, hiszen a szóban forgó szívizomrész vérellátása általában jobb lesz, mint vérrögoldás esetén, s ritkábban záródik el újból az ér, magyarán csökkenti az újabb infarktus esélyét” – magyarázta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora. A szívspecialista ugyanakkor megjegyezte, hogy efféle beavatkozásokra nem minden szívinfarktusos beteg, illetve nem minden kardiológiai rendelő alkalmas. Az erdélyi, és főként a székelyföldi betegek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a marosvásárhelyi Intervenciós Kardiológia Klinika ezekre az esetekre szakosodott. Persze sokkal szerencsésebb az, aki eddig sem, ezentúl sem fogja „élvezni” a klinika korszerű felszerelését és az orvosok hozzáértését. Ehhez viszont jó tudni, hogy mi idézi elő a koszorúér-betegséget. A szakemberek szerint elsősorban a magas koleszterinszinttől kell óvakodnunk, de rendkívül árthat a nikotint tartalmazó dohány vagy a magas vérnyomás. Óvatosan kell bánni a pluszkilókkal meg a cukorbetegséggel is, de a kockázatot az életkor, a mozgásszegény életmód, az öröklött hajlam, sőt a depresszió is növeli.