A megelőzés hatásosabb, mint a tiltás

A fiataloknak tisztában kell lenniük azzal, milyen következményekkel járhat, ha drogokat fogyasztanak, és meg kell tanítani õket dönteni, nemet mondani, vállalva esetleg azt is, hogy „nyuszinak” titulálják õket ezért. Ezt vallja Kurdics Mihály, a Bács-Kiskun megyei rendõrfõkapitányság nyugalmazott ezredese is, aki – bûnüldözési munkájával párhuzamosan – több mint 20 éve foglalkozik drogmegelõzéssel.

Kelet felé terjed a jelenség

Kurdics Mihály több ízben tartott már elõadást a határon túli magyar iskolák diákjainak, illetve ezek szüleinek, és – bár Magyarországon tiszteletdíjat kér a munkájáért – itt ingyen végzi a felvilágosító munkát. Szatmár megyei látogatásakor – melyre Tempfli Gabriella, a szamoskrassói Általános Iskola tanára hívta meg – több elõadást is tartott, amelyekben felvázolta, a felnõtt milyen jelekbõl jöhet rá, hogy gyereke kábítószereket fogyaszt, illetve hogy mit tehet ilyen esetben. ”A rendszerváltás után a határok megszûnésével Magyarország már nemcsak a drogkereskedõk tranzitútvonala volt, hanem itt is kezdték kiépíteni vevõköreiket — mondta Kurdics Mihály. — A jelenség egyre terjed a keletebbre fekvõ országokban is, ezért egyre fontosabbá válik a megelõzés. A nyugalmazott ezredes 1984-ben az amerikai vámõrség jóvoltából részesült drogmegelõzési szakképzésben több magyarországi és bulgáriai kollégájával együtt. Az amerikai hatóságok ugyanis „szûrõket” szándékoztak a közel-keletrõl érkezõ drogkereskedõk útjába állítani a tranzitországokbeli vámosok és rendõrök kiképzése révén: úgy vélték, ezáltal hatékonyabban feltartóztathatják a kábítószer-szállítmányokat.

Drog beléndekbõl, szerecsendióból

A nyugalmazott ezredes felnõtteknek szóló elõadásaiban megdöbbentõ adatokat közölt arról, mi mindenbõl lehet kábítószert elõállítani. Kiderült, hogy a beléndek magva, a szerecsendió, vagy akár a banán is lehet drog-alapanyag. Veszélyes szer lehet ugyanakkor a szódáspatronokban található gáz is, amit az úgynevezett „lufizással” luftballonokból szívnak a fiatalok. Kurdics szerint azonban ez inkább csak a szülõk számára újdonság, a gyerekek ugyanis – fõleg az internet segítségével – könnyen jutnak erre vonatkozó információkhoz. Ezt alátámasztotta a Szatmár megyei gyerekek körében tapasztalt tájékozottság is. Az elõadó a legaggasztóbbnak azonban azt ítélte, hogy míg néhány éve a 16–23 évesek korosztálya volt a legveszélyeztetettebb, manapság az alsó korhatár már 12 év körül van. A szülõknek a gyerekek pénztárcájára is érdemes odafigyelniük: ha gyanúsan gyakran kérnek otthon pénzt, lehet, hogy kábítószereket vásárolnak, ha viszont túl „jól állnak” az sem kizárt, hogy már be vannak szervezve a drogkereskedelembe. „A szülõk sokszor azt képzelik, a saját gyerekükkel ilyesmi nem eshet meg – fejtegette az ezredes. – Tudniuk kell azonban, hogy manapság minden gyerek és fiatal ki van téve a drogfogyasztással járó veszélyeknek, ezért tisztában kell lenniük azzal, hogy miként elõzhetik meg a bajt.” Különösen fontos, hogy a pedagógusok és a szülõk ismerjék meg a gyerekek által használt szlenget. Kurdics Mihály kitért az úgynevezett diszkóbalesetekre is, amelyek a magyarországi rendõri gyakorlatban már külön kategóriaként szerepelnek. A diszkóból jövõ, speed vagy extasy típusú serkentõszerektõl felpörgött fialatok ugyanis gyakran szenvednek súlyos közúti baleseteket, mivel a szerek hatása megzavarja reflexeiket.