A kreativitás gazdagít

Sokan vallják manapság, hogy az önző emberek könnyebben érvényesülnek. Mit gondol Ön erről?

Ha az egyedek szintjén nézzük az evolúciót, nyilvánvaló, hogy a magának való ember előnyben részesül. Sajnos, nemcsak a társadalomért nem hajlandóak tenni az emberek, de kisebb közösségekben is egyre önzőbbekké válnak. Lehet, hogy túl sötét képet festek, de úgy érzem, manapság a családon belül is önzők vagyunk. Ennek a feloldására talán két út is kínálkozik: az egyik a szellemi környezetünk megváltoztatása – amely a biológiai evolúcióban befolyásolja a fejlődés irányát –, ugyanis a személyiségfejlődést befolyásoló szellemi környezet alakítható. Az önzés mérséklésének másik módja belső világunk gazdagítása – ez határozza meg az erkölcsi értékekhez való viszonyulásunkat. A kutatások eredményei azt igazolják, hogy az agyunknak ugyan végtelen a befogadóképessége, de nem emlékszünk mindenre, mert nem vagyunk képesek az emléknyomokat előhívni. Az előhívás kulcsa, hogy a belső világ impulzusaival társítjuk a külvilágból kapott információkat. Az emlékek előhívása úgy működik, mint egyfajta pecsétnyomó szerkezet: a külvilágból szerzett információcsomagra a belső világunk rányomja a pecsétjét – ez teszi lehetővé az elraktározott információk hatékony előhívását. Így képesek leszünk együttműködni a környezetünkkel, a kooperáció pedig feloldja az önzést.

Sok sikeres embernek szegényes a lelkivilága, de ez nem gátolja remek agyműködését...

Valóban így van. Ugyanakkor az is igaz, hogy nincs olyan képesség, amin ne lehetne javítani. Gondoljuk csak el: ha ezeknek az embereknek a lelkivilága gazdagabb lenne, és hatékonyabban rányomná bélyegét az agyuk működésére, mi mindenre lennének képesek… Az ember örökölhet rendkívüli intellektuális képességeket, lehet belőle világhírű tudós, ám amennyiben nem segítik az érzelmei, aligha válhat kreatívvá. Kreatív csak az lesz, aki a rendelkezésére álló információhalmazt az érzelmi világának köszönhetően hatékonyan fel tudja dolgozni. A kreativitás annak függvénye, hogy mennyire hatékonyan társítjuk az agyban elraktározott különféle információkat.

Az agy működésének megfejtésével egzakt tudomány foglalkozik, míg a lelkiek egészen más besorolásba esnek.

Én hiszek abban, hogy az agy működése megfejthető. Amikor az ember kutatás közben egyre újabb és újabb módszereket alkalmaz, hajlamos kitolni a megismerés határait. Egyébként ez kutya kötelessége a tudósnak, még akkor is, ha a kör tágítása után falakba ütközik. Arra a kérdésre, hogy mi található a falon túl, talán nem a laboratóriumban kell keresnünk a választ. Ha nincs is kézzelfogható bizonyítékunk Isten létezéséről, közvetett módon következtethetünk rá. Mindig azt szoktam mondani, hogy az agy az anyag evolúciójának a csúcsa. Ebben a komplex formában vált alkalmassá arra, hogy befogadja a teremtő lelket, utóbbi pedig az emberi agyon keresztül nyilvánul meg. A matematikusok kiszámították, hogy ha az evolúcióban minden mutáció véletlenszerű lett volna, az körülbelül azt jelentené, hogy egy számítógép mellé ültetett majom úgy nyomogatja a billentyűket, hogy leírja Shakespeare Rómeó és Júliáját… Ekkora véletlenekre lett volna szükség ahhoz, hogy az ősrobbanás óta eltelt kilencmilliárd év alatt az atomokból kialakuljon az emberi agy. Én abban hiszek, hogy irányított evolúció történt, mely Isten nélkül nem jöhetett volna létre.

Miként tudjuk gazdagítani érzelmeinket, vagy ahogy ön szokott fogalmazni, miként erősíthetjük fel lelkünk hangját?

Ennek egyik leghatékonyabb módja talán a művészeti, erkölcsi, etikai nevelés, amely az érzelmi világot a leginkább gazdagítja. Az iskolában sokkal többet kellene foglalkozniuk a gyerekeknek a költészettel, a színjátszással, zenével. Ha egy gyermek nem akar hangszeren játszani, akkor énekeljen a kórusban. Hihetetlen jelentősége van annak, hogy a művészetek által az érzelemvilág gazdagabbá válik. A befogadás csatornáit kell minél szélesebbre tárni, hiszen ezen át közlekedik a kreativitás. Nem szükséges a gyereknek már a középiskolában megtanítani matematikából meg fizikából az egyetemi anyagot. Ennél százszor fontosabb a kreativitását fejleszteni.

Az elmegyógyintézetek nem lelki szegényekkel vannak tele, hanem épp ellenkezőleg. Ön szerint mi ennek a magyarázata?

Az érzelemgazdagság kétélű lehet. Tudjuk, hogy az igazán kreatív emberek jelentős része pszichés gondokkal küzd. A magyaroknak általában gazdag az érzelemvilága, ez azonban sajnos nem csupán a kreatív alkotóképességben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarország dobogós helyet foglal el az öngyilkossági statisztikákban. És azt se feledjük, hogy az alkoholizmusban és a válások arányában is „előkelő” helyen állunk. Éppen ezért úgy kell nevelnünk a fiatalokat, hogy gazdag érzelmi világuk a megismerni vágyással társuljon.