A fertőzés láthatatlan bázisai

Brit egészségügyi szakemberek nemrég közölték vizsgálatuk döbbenetes eredményeit. Egy angliai söröző asztalán talált mogyoróstál rágcsálnivaló tartalmát alaposan megvizsgálva tizenkét féle vizeletnyomot fedeztek fel a mogyorószemeken, vagyis legalább ennyi vendég nem mosott kezet vécéhasználat után, és így nyúlt a tálba.
Egy dél-koreai egészségügyi felmérésből az derült ki, hogy a bevásárlókocsik fogantyúin van a legtöbb baktérium: négyzetcentiméterenként 1100 baktériumkolóniára bukkantak e bevásárlókocsik tolórudacskáján. Második helyen egy internetes kávézóban használt számítógép egere végzett 690, a harmadikon a buszok kapaszkodói 380 kolóniával. A nyilvános vécék kilincsein 340 baciluskolóniát találtak.
E láthatatlan fertőzésbázisok ellen gyakori és alapos kézmosással védekezhetünk a leghatékonyabban. Egy amerikai iskolában egy héten át kétóránként kellett kezet mosnia háromszáz első osztályos gyereknek. Az eredmény látványos volt: jelentősen csökkentek a hiányzások, és felére csökkent az emésztési zavarokkal kínlódók száma is.
Bacilusok – például szalmonella – okozta betegségeket a mikrohullámon elkészített ételektől is kaphatunk, mivel a készítés során keletkező hő sokszor nem elég ahhoz, hogy elpusztítsa ezeket a veszélyes élőlényeket. Viszont tény: a jól megfőzött ételben nem marad fertőzőképes kórokozó. Ezért a baromfit, a húst úgy süssük, főzzük, hogy a belseje is alaposan süljön, főjön át.
Mivel nemcsak házon kívül, de otthon is nagyon sok kórokozó mikroorganizmus tapad a hajunkra, bőrünkre, ékszereinkre, mielőtt főzni kezdünk, vegyük le az ékszereket, hiszen ezek valóságos bacilusbázisok. Amellett, hogy fertőzöttek lehetnek, zavarják a hatékony tisztálkodást. Az utcai cipőtől – főleg, ha csúszva-mászva közlekedő kisgyerek van a lakásban – már a bejárati ajtó küszöbénél szabaduljunk meg. Kedvenceink (kutya, macska, madár, teknős) érintésével is veszélyes csírák kerülhetnek a kezünkre és onnan az ételbe, akkor is, ha az állat nem beteg. Akkor is mossuk meg a kezünket, ha a nyers élelmiszerek (hús, baromfi) előkészítésével végeztünk, vagy valamiért (WC-használat, pelenkázás stb.) megszakítottuk a munkát. A mélyhűtött élelmiszert normál hűtőben engedjük ki, mert szobahőmérsékleten jobban szaporodnak a kórokozók. A hűtés csupán időlegesen nyújt védelmet a bacilusokkal szemben, hiszen nem szünteti meg, csak gátolja szaporodásukat.
A konyhai nyersanyagokat – valamint a nyersen fogyasztandó salátát, gyümölcsöt stb. – ételkészítés előtt gondosan tisztítsuk, mossuk meg. Lehetőleg külön vágódeszkát, kést használjunk nyersanyaghoz és készételhez. Ha ez nem lehetséges, az eszközöket a kétféle használat előtt gondosan mossuk meg. Az ételkészítéshez használt munkafelületeket (asztalt, gyúrótáblát, vágódeszkát), eszközöket és gépeket különösen tisztán kell tartani. Minden élelmiszer-darabkát, morzsát, foltot tekintsünk ártalmas csírák hordozójaként, azaz mielőbb távolítsuk el őket. A hulladékot mindig fedett tartályban, fóliazsákban gyűjtsük. Gyakran vigyük ki a szemetet, éjszakára ne hagyjuk a lakásban.
A főzés velejárója a mosogatás. Soha ne hagyjunk egyszerre nagyobb mennyiségű mosatlant összegyűlni, inkább folyamatosan mosogassunk. Helyes, ha mosogatás után edényeinket nem töröljük, hanem csepegtetőtálcán hagyjuk megszáradni. A mosogatáshoz használt kefét, szivacsot használat után alaposan öblítsük ki, és tartsuk szárazon. Ha idegen helyen, büfében vagyunk kénytelenek étkezni, válasszunk kevésbé romlandó ételeket. Ilyenek a sült krumpli, főtt rizs. A főzés higiénéje egész éven át fontos, de különösen nyáron időszerű téma, mert hiánya minden évben növeli az ételmérgezések veszélyét.
A konyhai élelmiszerek azonban nemcsak veszélyeket rejtenek magukban, hanem olykor a gyógyulás módját is. A szervezetbe bejutó baktériumok jobban megerősödnek, ha a vér savtartalma nagyobb. A zellerrel gyorsan és hatékonyan egyensúlyba hozható a vér sav-lúg tartalma. Ismeretes továbbá a fokhagyma baktériumölő hatása (a tbc-bacilusokat 1/1500 hígítású fokhagymakivonat többnyire megöli). A torma is kíméletlenül pusztítja a baktériumokat.