A víz jótékony hatásai: méregtelenít, fogyaszt, szépít

Az újszülöttek testének körülbelül 70%-a víz, mely később az élet előrehaladtával folyamatosan csökken – a felnőtt ember szervezete átlagosan 60%, míg az idős emberé csupán 50% vizet tartalmaz.

A vérnyomástól a salaktalanításig

A víz élettani szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű. Nem csupán fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem számtalan biokémiai folyamat kiindulási és végterméke. Lehetővé teszi a vérkeringést, és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges savbázis egyensúly megtartását. Annak ellenére, hogy a szervezet víztartalma viszonylag állandó, folyamatos cserélődésben van. A napi átlagos vízveszteség körülbelül 2,3-2,5 liter, de mivel egészséges szervezetben a folyadékfelvétel és -leadás egyensúlyban van, ugyanennyi vizet vesz fel az ember folyadékok és egyéb táplálékok formájában.

A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint bármely szilárd étel megvonására. Étel nélkül néhány hétig, akár 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz megvonása azonban már 4-5 nap – nagyon jó egészségi állapot esetén egy hét – alatt végzetessé válhat. Szomjazás esetén a szervezet először az izomból vonja el a nélkülözhetetlen vízmennyiséget, és ez az izmok fokozott ingerlékenységével, valamint fájdalmas izomgörcsökkel járhat.

Fiatalon tart, segít a koncentrációban

Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, az kiszáradáshoz vezet. A kiszáradás jellemző tünete lehet a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt szemek, hűvös végtagok, sápadt bőr és a csökkent vizeletmennyiség. Megfelelő vízfogyasztás mellett azonban lassulnak az öregedési folyamatok, nem tudnak lerakódni a salakanyagok, a vér megfelelően híg marad, és a fizikai és a szellemi teljesítőképesség sem szenved kárt. Ha azonban a testtömeg folyadéktartalmának 5%-át elveszítjük, akkor a munkaképesség akár 30%-kal is csökkenhet.

Egy felnőtt embernek naponta körülbelül 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással – 1,5-2 liter –, részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel – levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök – kell fedezni.

Csapvíz, forrásvíz és társaik

Amikor emberi fogyasztásra szánt vizekről beszélünk, többféle kategóriát kell megkülönböztetnünk. A természetes ásványvíz természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely ásványianyag- és nyomelemtartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, összetétele és hőmérséklete közel állandó. Az ásványvizek literenként legalább 1000 mg oldott sót tartalmaznak, de még az 50 mg/l oldott anyagnál kevesebbet tartalmazó víz is lehet ásványvíz, ha valamely oldott anyaga, illetve valamely biológiailag aktív anyaga elér vagy meghalad egy bizonyos, előírt határértéket. Napjainkban inkább olyan vizeket választunk mindennapi fogyasztásra, melyben minél kevesebb az oldott anyagok mennyisége.

A nagy oldottanyag-tartalmú vizek sokszor csak gyógyvízként kerülnek forgalomba. A gyógyvizek lehetnek hidegek és melegek, fürdésre és ivásra egyaránt alkalmazhatók. Fontos megjegyezni, hogy ezek a vizek nem fogyaszthatók napi rendszerességgel. A forrásvíz mélyen fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. A vízkivétel helyének meg kell felelnie az ivóvízrendelet előírásainak. A csapvíz földalatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő, mielőtt a vezetékbe kerül. A megfelelő minőség érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai beavatkozást végeznek. A szikvíz, más néven szódavíz, szénsavval telített, bakteriológiailag és kémiailag kifogástalan ivóvíz. Érdekessége, hogy feltalálója, Jedlik Ányos miatt hungarikumnak tekinthető.

Nyomelemek, ásványi anyagok

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és ásványisópótlását egyaránt szolgálja, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők. Ilyenek a kálcium, magnézium, kálium és nátrium, melyek mellett megtalálható a klór, a vas, a cink, a foszfor, a fluor, a jód és a szilícium is. Az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg a víz ízét, ami jellemző lehet településenként vagy régiónként. A természetes vagy hozzáadott szénsavtartalom pedig tovább növeli az üdítő hatásukat.