Fotó: Marius Badea/Panoramio
Középkori műemlék templomok újulnak meg Kovászna és Brassó megyében európai uniós finanszírozásból. Az EU összesen 9 millió lejjel finanszírozza a nagyszabású munkálatokat Nagyajtán és Barcaszentpéteren.
2017. június 17., 12:302017. június 17., 12:30
2017. június 17., 12:492017. június 17., 12:49
Két erődtemplomot restaurálnak európai alapokból: a Kovászna megyei Nagyajta unitárius vártemplomának és a Brassó megyei Barcaszentpéter evangélikus erődített templomegyüttesének restaurálását több mint 9 millió lejjel finanszírozza az Európai Unió.
Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója arról tájékoztatott szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, hogy a két projekt finanszírozási szerződését kedden írták alá a fejlesztési ügynökség gyulafehérvári székhelyén a két egyházközösség vezetőivel, Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkésszel és Klein Péter barcaszentpéteri evangélikus lelkipásztorral.
növelik az odalátogatók számát, ugyanakkor digitalizálni fogják a látnivalókat, hogy a világhálón is megtekinthetők legyenek a műemlék épületek.
Fotó: Nagyajta.ro
A nagyajtai unitárius erődített templomegyüttes felújítása több mint 6,5 millió lejbe kerül, ebből 6,2 millió lej a vissza nem térítendő támogatás. A templom a 13–14. században épült, szentélyrészét a 15. század folyamán lebontották, és helyébe a ma meglévő, csúcsíves szentélyt építettek, amelynek mennyezete gótikus hálóboltozatban fejeződik be. Az ódon templomot várfalak övezik, ezeket feltehetően a 16. század második felében kezdték építeni. Szabálytalan négyszög alaprajzuk reneszánsz hatást tükröz. Az észak-nyugati sarokbástyát 2001-ben újították fel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság közreműködésével.
A vártemplom bejáratánál latható az 1996-ban készült millenniumi szoborcsoport, mely a hét vezért jelképezi, valamint a 2001. május 23-an felavatott, Erdélyben egyedülálló Szabadság-emlékmű, amely az 1956. évi magyar forradalmat követő időszakban fogolyként bebörtönzött unitárius egyházi emberek tiszteletére készült.
ebből 2,66 millió lej a vissza nem térítendő támogatás. A templom építése a teuton lovagrendhez köthető, hatszögletű egykori hármas védőfalából már csak a belső áll. A reformáció idején lutheránussá vált lakosság számára az 1600-as és 1658-as tatárbetörések idején a hármas fallal övezett erődtemplom nyújtott menedéket. A nyolc méter magas belső falak, úgy mint a legtöbb barcasági erődített templom esetében, itt is kétszintes lakó- és éléskamrákat rejtenek. A bástyák 14. századi építmények, közülük az észak-keleti boltíves mennyezetű kápolnát rejt. A pályázatban az áll, hogy a templom felújítása a térség lakóinak kulturális identitását erősíti, és hozzájárul a gazdaság fellendítéséhez is, mert több művelődési rendezvényt szerveznek, és bővítik a szolgáltatások skáláját.
ám az utóbbi időben sikerült európai uniós támogatásból felújítani például a gyulafehérvári, a marosvásárhelyi, medgyesi várakat, és abban bíznak, hogy további finanszírozásra is lesz lehetőség. Az igazgató szerint 71 projektet nyújtottak be műemlékek restaurálására, ebből 32 már minden kiértékelési szakaszon átment, kezdik megkötni a finanszírozási szerződéseket, amíg a 153 millió lejes keret kimerül.
A művelődési minisztérium adatai szerint több mint 600 romániai műemlék épület áll az összeomlás szélén, és a legnagyobb veszély a gazdátlanul maradt szász épített örökséget fenyegeti. Tavaly februárban a 13. századi szászveresmarti román kori templomtorony omlott le, majd rá pár napra a szintén Brassó megyei, 15. században épült rádosi harangláb egyik fala is ledőlt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!