A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A szakértők szerint 2026 újabb negatív rekordokat hozhat az ingatlanfejlesztési területen, különösen az adóemelések és a lakóházak iránti kereslet folyamatos gyengülése miatt.
A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfő este.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
Nagyszabású városi funkcióváltó fejlesztést terveznek Marosvásárhelyen, az Egyesülés negyedben található egykori „fotógyár” területén, amelyet még Nicolae Ceaușescu idejében úgy építettek meg japán segédlettel, hogy gyakorlatilag lebonthatatlan.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
A Colliers szerint az elmúlt hat évben 60-90 százalékkal nőttek az ingatlanárak a romániai nagyvárosokban, ezért egyre nehezebb megfizethető lakásokat találni a központi és a központhoz közeli városrészekben.
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben.
A törvénytervezetet az úgynevezett Nordis-botrány kirobbanása nyomán dolgozták ki, ugyanis a gyanúsítottak – köztük befolyásos politikusok – több száz ingatlanvásárlót megkárosítottak az előlegként felvett összegek elsikkasztásával.
A kínálatban többlakásos villáktól kezdve a monumentális bérpalotákig szerepelnek ingatlanok – elsősorban azoknak, akik hajlandók és ki is tudják fizetni az egymillió eurótól négy és félmillióig terjedő vételárat.
Több mint kétmilliárd eurós befektetést vonzanak Kolozsvárra a kommunizmus idején Erdély fővárosában megépült, mára elhagyatottá, nagyrészt romhalmazzá vált ipartelepek.
Az ingatlanvásárlást tervezők az idei harmadik negyedévben siettették a döntésüket – ez a tendencia néhány kivételtől eltekintve Románia-szerte megfigyelhető volt.
Az Európai Bizottság (EB) nemrég közzétett jelentése szerint az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan 10%-kal gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek, a jelzáloghitelek kamatlábai emelkedtek, így egyre nehezebb lakást vásárolni.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.