
Az EU lakosságának 48 százaléka társasházi lakásban él
Fotó: Orbán Orsolya
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
2026. február 05., 16:172026. február 05., 16:17
Uniós szinten 2024-ben a lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka élt saját tulajdonú lakásban, ami enyhe csökkenést jelent a 2013-as 69 százalékhoz képest. Romániában ugyanakkor a saját tulajdonú lakásban élők aránya 95,6 százalékról 94,3 százalékra mérséklődött. Összehasonlításképpen: 2020-ban Románia lakosságának több mint 96 százaléka élt saját tulajdonú lakásban.
Magas lakástulajdoni arányt regisztráltak még Szlovákiában (93 százalék) és Magyarországon (92 százalék) is.
Az Eurostat kiemeli, hogy
Németországban a lakosság 53 százaléka, Ausztriában a 46 százaléka, Dániában a 39 százaléka bérelt lakásban él.

Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Az adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának valamivel több mint fele, 51 százaléka élt családi házban, míg 48 százaléka társasházi lakásban (további 1 százalék lakóhajón vagy lakókocsiban).
Írországban a lakosság 90 százaléka él ilyen ingatlanban, ezt Hollandia és Belgium (egyaránt 77 százalék), valamint Horvátország (76 százalék) követi. A lakásban élők aránya Spanyolországban a legmagasabb (65 százalék), majd Lettország (64 százalék) és Málta (63 százalék) következik.

Az érvényben lévő kötelező lakásbiztosítási szerződések száma 2025 decemberében 1,98 százalékkal mintegy 2,38 millióra nőtt a 2024. decemberi 2,34 millióról – derül ki a tizenhárom biztosítótársaságot tömörítő PAID adataiból.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint az EU-ban a lakások átlagos mérete – az egy főre jutó szobák száma alapján - 2024-ben 1,7 szoba/fő volt 2024-ben. A legmagasabb értéket Máltán mérték (2,2 szoba/fő), majd Belgium, Luxemburg és Hollandia következett (2,1 szoba/fő).
A lakhatás minőségét az úgynevezett zsúfoltsági ráta is jelzi. Tavalyelőtt a legmagasabb zsúfoltsági arány Romániában volt (41 százalék), ezt Lettország (39 százalék) és Bulgária (34 százalék) követi, míg a legalacsonyabb értékeket Cipruson (2 százalék) és Máltán mérték. Uniós szinten a lakosság 17 százaléka élt zsúfolt lakáskörülmények között, ami csökkenést jelent a 2010-es 19 százalékhoz képest.

Az adóhatóság adatai szerint 2024-ben több mint 18 ezer romániai lakást használtak rövid távú kiadásra a Bookingon vagy az Airbnb-n, ami 60 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!