Funkcióváltó városi rehabilitáció: a marosvásárhelyi fotógyár új rendeltetést kaphat
Fotó: Haáz Vince
Nagyszabású városi funkcióváltó fejlesztést terveznek Marosvásárhelyen, az Egyesülés negyedben található egykori „fotógyár” területén, amelyet még Nicolae Ceaușescu idejében úgy építettek meg japán segédlettel, hogy gyakorlatilag lebonthatatlan. A többrétű ingatlanfejlesztés nem is erre törekszik: a meglévő kereteken belül teremtene modern városrészközpontot.
2026. február 07., 09:132026. február 07., 09:13
2026. február 07., 09:222026. február 07., 09:22
A funkcióváltó rehabilitáció a fényérzékeny anyagokat gyártó egykori marosvásárhelyi fotógyár 6,6 hektáros területét érinti, amely sokáig az Azomureș vegyipari kombinát tulajdonában volt, ám a beruházást immár új tulajdonos valósíthatja meg. Az eddig ipari besorolású terület a jövőben lakóparknak is otthont adhat a közvitára bocsátott új övezeti városrendezési terv (PUZ) szerint.
A jelenlegi tulajdonos, a Romaris vállalat a volt gyár területét vegyes funkciójú hasznosításra kívánja igénybe venni:
„Az elhelyezkedés közösségi célú hasznosításra alkalmas, az ingatlan urbanisztikai átalakítása révén városrészközponti övezetté válhat, amely a szomszédos községekből is vonzhat lakosokat. Olyan funkcionális besorolás bevezetése javasolt, amely lehetővé teszi az urbanisztikai sziget újrarendezését, átalakítását és szerkezetváltását városrészközpontként, ahol helyet kaphat nem szennyező kisipari termelés, raktározás, lakófunkciók és szolgáltatások is” – szerepel az Economica.net portál által idézett szakmai indoklásban.
A fotógyár épületei csaknem 15 éve kihasználatlanok
Fotó: Haáz Vince
A telephelyen jelenleg 72 ipari épület található – gyártócsarnokok, irodák és laboratóriumok –, amelyek közül sok a gyár bezárása óta, csaknem 15 éve használaton kívül van. Ugyanakkor a területen egy ideje kulturális tér is működik, ahol időszakosan kiállításokat, koncerteket tartanak.
A marosvásárhelyi városházán pénteken közvitát tartottak többek között a fotópapírgyárat érintő beruházás tervéről. A Székelyhon beszámolója szerint az átalakítására vonatkozó terveket Kovács Angela építész mutatta be, aki meglepődött azon, hogy milyen jó állapotban vannak az épületek, többek között maga a gyár és a hozzá tartozó kisebb ingatlanok. A tulajdonos azt szeretné, ha a meglevő épületek felhasználásával egy olyan helyet alakítanának ki, ami a lakótelep központja, szíve lehetne. Az Egyesülés lakónegyedben ugyanis az építész szerint nincs egy közös találkozási hely a lakók számára. A fotópapírgyár átalakítására vonatkozó terveket hamarosan a marosvásárhelyi képviselő-testületnek is el kell fogadnia. Ezután megkaphatják a végleges építkezési engedélyt és elkezdődhet a tulajdonképpeni átalakítás.
A meglévő, vasbeton szerkezetű többszintes épületeket korábban irodai, laboratóriumi és műszaki célokra használták. A gyárat japán szakemberek felügyelete mellett 1980-ban fejezték be, akkor költözött át a fotóérzékeny anyagokat gyártó ipari létesítmény az Azomureș vegyipari kombinátból az új épületbe.
– nem véletlen, hogy az ingatlanfejlesztést megvalósító új tulajdonos nem is tervezi ezt. Ugyanakkor napjainkra a hosszú ideje magukra hagyott épületek állaga külső-belső jelentősen leromlott.
Az Azomureș fényérzékeny anyagokat gyártó részlege évtizedeken keresztül az ország meghatározó hazai fotográfiai műhelyeként működött, az egyetlen romániai gyártója volt a filmeknek és egyéb fényérzékeny anyagoknak. 1989-ig a Marosvásárhelyen készült termékek uralták a hazai piacot: egyaránt használták őket a román filmiparban, valamint kórházakban és klinikákon, elsősorban a radiológia területén. A digitális technológia térnyerésével azonban a tevékenység gazdaságilag fenntarthatatlanná vált, ezért az üzemet 2003-ban bezárták. Akkor 600 alkalmazottja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!