A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Kolozsváron is megemlékeztek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepségen politikai, egyházi és civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket.
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.
Megint két választásunk maradt: ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 69. évfordulóján tartott állami ünnepségen.
A kormány számára nemcsak alkotmányos parancs, hanem mindennapos valóság a magyar nemzet egysége – mondta Gulyás Gergely csütörtökön, székelyudvarhelyi városházán tartott sajtótájékoztatón.
Katonai tiszteletadással, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján.
A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi az In Memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére az elnök fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é.
Életének nyolcvanötödik évében elhunyt Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa. Varga János volt a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnö
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt.