A kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó, 55 éve elhunyt Moyses Márton egyetemi hallgatónak is emléket állít a kőtömb
Fotó: Bihari Edömér
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: a Kovászna Megyei Tanács és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei fiókja Európában egyedülálló emlékjelet állít a kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére. Kőtömb fog emlékeztetni az egykori szovjet megszállási övezetben a diktatúra ellen önmaguk felgyújtásával tiltakozó magyar, cseh, román, lengyel, ukrán, keletnémet, litván, szlovák és lett áldozatokra – köztük a nagyajtai temetőben nyugvó Moyses Márton egyetemi hallgatóra. Az emlékjelállítás ötletgazdája Benkő Levente történész, a Krónika volt munkatársa, akit a kommunizmus elleni küzdelem, az emlékezés és emlékeztetés fontosságáról kérdeztünk.
2025. október 23., 19:352025. október 23., 19:35
Moyses Márton ’56-os elítélt halálának 55. évfordulója alkalmából emlékműavatással egybekötött megemlékezést tartanak szombaton a háromszéki Nagyajtán, a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 69. évfordulóján. A Kovászna Megyei Tanács és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) Kovászna megyei fiókja által szervezett eseményen kőtömböt állítanak az egykori szovjet megszállási övezetben a diktatúra ellen önégetéssel tiltakozó magyar, cseh, román, lengyel, ukrán, keletnémet, litván, szlovák és lett áldozatok – köztük Moyses Márton – emlékére. Az emlékjelállítás ötletgazdája Benkő Levente történész, a Krónika volt munkatársa, aki a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Kovászna megyei szervezetével együtt fontosnak tartja a kommunizmus áldozataira való emlékezést és emlékeztetést.
Moyses Márton ’56-os elítélt, aki 1970-ben a brassói kommunista párt székháza előtt gyújtotta fel magát
Fotó: Benkő Levente/archív
A főhajtáson az 1970. február 13-án a Román Kommunista Párt Brassó megyei székháza előtt a kommunista diktatúra, legfőképpen a Securitate túlkapásai elleni tiltakozásul önmagát felgyújtó Moyses Mártonon (1941, Sepsiszentgyörgy–1970, Barót) kívül az egykori szovjet megszállási övezetben a diktatúra ellen szintén önégetéssel tiltakozó áldozatokra is emlékeznek.
A kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok emlékére állított IN MEMORIAM feliratú, háromnyelvű szöveggel ellátott kőtömb
Fotó: Bihari Edömér
Az alkalomból a nagyajtai unitárius erődtemplom Ősök bástyája (északnyugati sarokbástya) első emeleti Bihari József-termében megnyílik a Petr Blažek prágai cseh történész kutatásai alapján összeállított Torțe vii (Élő fáklyák) című kiállítás. Az esemény keretében 10 órakor lesz a gyülekező a Moyses család nagyajtai házánál (Fő u. 229. szám), ezután 11 órakor az unitárius vártemplomban ökumenikus istentisztelet, 12-kor az emlékmű avatása, majd Moyses Márton sírjánál főhajtás következik, 13.30-től pedig a Kriza János Művelődési Ház nagytermében román és magyar történészek tartanak a kérdéskörrel kapcsolatos előadásokat. Az eseményen bukaresti, brassói és székelyföldi volt politikai meghurcoltak, illetve szervezeteik képviselői is részt vesznek. Az érdeklődők egy-egy szál virággal, illetve gyertyával róhatják le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.
Bauer Sándor (Budapest, 1952. február 21. – Budapest, 1969. január 23). autószerelő-tanuló, a kommunista elnyomás mártírja. 1969. január 20-án a Múzeumkertben nyilvánosan felgyújtotta magát
Fotó: Wikipédia
Benkő Levente a Krónika megkeresésére kifejtette, a nagyajtai főhajtás ás emlékjelállítás szorosan összefügg azzal a mozzanattal, amikor a Pro Memoria Alapítvány (Fundația Pro Memoria) és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezete együttműködésével 2024. január 13-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták Petr Blažek prágai cseh történész Torțe vii în Blocul Sovietic. Cazuri de autoincendiere motivate politic în anii 1966-1989 (Élő fáklyák a szovjet tömbben. Politikai alapú önégetések 1966 és 1989 között) című könyvét. „Pontosabban cseh nyelven megjelent könyvének az előbbi címmel kiadott román nyelvű fordítását mutatták be.
a kommunista elnyomás ellen. Másfelől pedig egy dokumentumfilmet is bemutatott arról a Jan Palach cseh egyetemi hallgatóról, aki 1969. január 19-én a prágai Vencel téren felgyújtotta magát a Varsói Szerződés csapatai bevonulása, a prágai tavasz vérbe fojtása ellen tiltakozva” – fejtette ki a történész.
Moyses Márton két évet töltött börtönben, nyolc év múlva halt mártírhalált. Sírja a nagyajtai temetőben található
Fotó: Benkő Levente/archív
Hozzátette,
Benkő Levente számos tudományos kutatást végzett, és több kötetet megjelentett a második világháború és a kommunizmus korszakáról, könyveiben nagy hangsúlyt fektetve az áldozatok szenvedéseinek feltárására. A témában írt könyvei a teljesség igénye nélkül: Volt egyszer egy ’56 , Bűn volt a szó. Moyses Márton és 1956., Fogolykönyv, Székely golgota, Muszáj volt élni valahogy.
„Nagyon sok tragikus embersorsot vizsgált és feltárt kutatóként is azt kell mondanom: a könyv és a dokumentumfilm is sokkolt. Palachról azelőtt is tudtunk, mert sokan és sokat írtak róla, de a többiekről már keveset, vagy alig, Petr Blažek nagy érdeme pedig az, hogy egyazon vaskos kötet oldalai ölelésébe gyűjtötte ezeket az embersorsokat. Amelyeket az ember egyből a szívébe zár, s amelyeknek magyar fordításban történő megismerése égetően szükséges” – mondta el a történész. Mint felelevenítette, ennek kapcsán fogant meg a gondolat: ennek a 21 embernek a nevét örökre fel kell vésni valahova itt, Erdélyben is.
Európában egyedülálló emlékjel a szovjet megszállási övezetben a diktatúra ellen önmaguk felgyújtásával tiltakozó magyar, cseh, román, lengyel, ukrán, keletnémet, litván, szlovák és lett áldozatok nevével
Fotó: Bihari Edömér
hogy azon átszökve a forradalmárokhoz csatlakozzanak. Évekkel ezelőtt pedig kis emlékkövet állítottak az iskola udvarán Moyses, Bauer Sándor és Jan Palach tiszteletére. „Most, Moyses Márton halálának 55. évfordulóján úgy gondoltuk Török Józseffel, a VPFSZ Kovászna megyei elnökével, hogy
és három – magyar, román és angol – nyelven adja tudtul az arra járóknak a tartalmat. Egyben azt is, hogy mi, akik itt és ebben az ügyben összefogtunk – magyarok, románok, csehek – miként gondoljuk a mindenféle hovatartozáson felülemelkedő tiszteletadást. Arra is készülünk, hogy a közeljövőben QR-kód elhelyezésével lehessen majd ugyanezen a három nyelven olvasni azt, amit erről a 21 emberről feltétlenül tudni kell. Aligha tévedek, ha azt mondom, hogy Európában egyedi ez a kegyhely. Mondanom sem kell, hogy mind a megyei, mind a helyi önkormányzat képviselői, mind a helyeik szélesebb értelemben vett közösség egyből, szó nélkül az ügy mellé álltak” – tette hozzá Benkő Levente történész.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Moyses Márton (Sepsiszentgyörgy, 1941. április 20. – Barót, 1970. május 15.) egyetemi hallgató a kommunista diktatúra mártírja volt. Amint a Wikipédián olvasható életrajzában szerepel, baróti diákként 1956. november 12-én a magyarországi forradalom idején, három társával (Józsa Árpád Csaba, Bíró Benjamin, Kovács János) megpróbált átjutni Magyarországra, hogy a forradalmárokhoz-szabadságharcosokhoz csatlakozzanak. Józsa és Bíró átjutottak, de csak Debrecenig értek el, ahol magyar családok fogadták be őket, és 1957 márciusáig ott is tanultak-dolgoztak.
1957 március idusán a román és a magyar politikai rendőrség azonosította, kiadták a román hatóságoknak, Nagyváradon pedig a katonai törvényszék tiltott határátlépésért 3-3 év letöltendő börtönre ítélte őket.
Jan Palach (1948 – 1969) sírja. A cseh egyetemista 1969. január 16-án – tiltakozásul a prágai tavasz eltiprása ellen – felgyújtotta magát a Vencel téren
Fotó: Wikipédia
Elsőéves egyetemi hallgató volt, amikor 1960. november 22-én letartóztatták. Az 1956-os forradalom idején tanúsított kiállásáért, a kommunista diktatúra túlkapásait nyíltan bíráló magatartásáért, a közben kiderült határátlépési kísérletéért indítottak ellene eljárást, miután egy Babits Mihály fedőnevű securitatés besúgó révén elegendő terhelő adalékot szereztek róla. Letartóztatásakor „Holnap forradalom”, „Szomorú beszéd magamról (Barátomnak)”, „Igaz emberséggel ölni" és „Beszéd meg-meggyilkoltakhoz” című verseit találták meg nála, ugyanakkor a barátjával, a facsádi (Bánság) Szokoly Elekkel folytatott levelezését is felhasználták ellene.
amiért a börtönorvos a kolozsvári I. számú sebészeti klinikára utalta be, ahol Moysest egy héten át antibiotikumokkal és fájdalomcsillapítókkal kezelték.
1962. november 22-én szabadult. Bár az irodalom iránti érdeklődése és tehetsége vitathatatlan volt, nem volt költő. Tanulmányait nem folytathatta, állami munkahelyet nem kapott, a nagyajtai mezőgazdasági termelőszövetkezet napszámosaként dolgozott, miközben folklórt gyűjtött, matematikai, társadalompolitikai, atomfizikai kérdések, találmányok foglalkoztatták, de mindenütt akadályokba ütközött, elszigetelődött.
Rá három hónapra, a baróti kórházban hunyt el őrizet alatt, 1970. május 15-én. (Számos oldalon tévesen május 13-a szerepel halála dátumaként.) Édesanyja szülőfalujában, Nagyajtán temették el, sírja az unitárius vártemplom melletti temetőben látható.
Életének nyolcvanötödik évében elhunyt Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa. Varga János volt a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnö
A kutatómunka mellett emlékmű- és emléktábla-állítás is jelzi az In Memoriam 1956 Egyesület munkáját, mindennek ellenére az elnök fájdalommal állapítja meg: 1956 emlékezete nem olyan erős az erdélyi köztudatban, mint 1848–1849-é.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggesztették az aradi Gyerekpalotában az összes szakkör tevékenységét, miután a múlt héten az épület egyik mosdójában lehulló csempedarab sebesített meg egy hatéves kislányt.
Miért fizetünk csak mi egy olyan kórházért, amelyet egész Románia használ? – tette fel a kérdést Radu Rațiu, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki felszólította a kormányt, hogy vegye fel az új gyermekkórházat a finanszírozott projektek listájára.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia északi, nyugati és középső részére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei Brassó megyében tartanak csütörtökön házkutatásokat egy, több köztisztviselőt érintő korrupciós ügyben.
A kormány számára nemcsak alkotmányos parancs, hanem mindennapos valóság a magyar nemzet egysége – mondta Gulyás Gergely csütörtökön, székelyudvarhelyi városházán tartott sajtótájékoztatón.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy korábbi aradi rendőrt, mivel a gyanú szerint a kezére játszott egy másik ügy gyanúsítottjának, akit figyelmeztetett, hogy házkutatásra számíthat, így volt ideje eltüntetni bizonyos terhelő bizonyítékokat.
Holtan találtak két 20 év körüli, Bákó megyei fiatalt egy autóban Hargita megyében, a szépvízi víztározó közelében.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter Marosvásárhelyre látogatott, ahol Soós Zoltán polgármesterrel és az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőivel találkozott.
A kalotaszegi madárvilág gazdagságát ünnepelték október 21-én Kalotaszentkirályon: három új információs tábla avatásával, diákprogramokkal és madárgyűrűzési bemutatóval hívták fel a figyelmet a térség biodiverzitásának megőrzésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!