Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a vándorkiállítás főszervezője Marosvásárhelyen
Fotó: Facebook/Patrióták
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt. A vándorkiállításként Marosvásárhelyre érkezett tárlat tavasztól Erdély számos településén megtekinthető lesz. Az esemény főszervezőjével, Hetzmann Róberttel, a Patrióták elnökével az Erdélyben is jól ismert Wittner Mária (1937-2022) életútját jártuk körül.
2024. november 04., 18:292024. november 04., 18:29
2024. november 04., 19:422024. november 04., 19:42
– A 2014-ben Budapesten megalakult, fiatalokból álló Patrióták kulturális-közéleti egyesület szoros kapcsolatot ápolt 1956 hősével, Wittner Máriával. Hogyan alakult az együttműködésük?
– Wittner Mária köré a kétezres években igazi kultusz szövődött: járta az országot, előadásokat, rendhagyó történelemórákat tartott. Egy budapesti előadásán találkoztam vele először, jóval a Patrióták 2014-es megalakítása előtt. Egyesületünk később rendszeresen meghívta előadásokat tartani.
Bennünket két korosztály választott el tőle, hiszen Wittner Mária nagyszüleink nemzedékéhez tartozott, akit példaképnek tekintettünk. Ő jelentette számunkra a két lábon járó, élő történelmet. A feléje irányuló tisztelet idővel személyes kapcsolattá erősödött, ezért úgy éreztük, hogy halála után a mi felelősségünk is, hogy életművét ne engedjük feledésbe merülni.
Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője – tudatta a család az MTI-vel szerdán.
– A Patrióták már életében kiállítást szervezett Wittner Máriáról 2020-ban. Hogyan fogadta ezt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ismert hőse?
– A haza ifjú hősei címmel 2020-ban megszervezett kiállítás tíz huszadik századi magyar hős fiatal életútját mutatta be. Az az igazság, hogy amikor felkértük a kiállítás fővédnökének, nem mondtuk el, hogy az egyik bemutatott hős éppen ő lesz. Ez volt számára az igazi meglepetés. Mindig számíthattunk rá olyan emberként, aki kapcsolati tőkéjét hajlandó volt megosztani és megmozgatni a jó ügy érdekében. Élete végéig a nemzeti ügyek, és a jó szándékú kezdeményezések önzetlen támogatója maradt.
A kiállítás a korba ágyazott életrajzi történet: közel húsz pannón mutatja be számos fotóval a forradalmár életútját.
A Wittner Mária-emlékkiállítás Marosvásárhelyen
Fotó: Facebook/Patrióták
– Wittner Máriának megrázóan nehéz élete volt. Mennyire ismeri ezt az utókor?
– A vándorkiállítás, és a róla készült, alaposan dokumentált könyv is azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben tárjuk a közvélemény elé életútját, amely úgy kezdődött, hogy félárvaként jött világra, az édesanyja eltaszította magától. A karmelita apácák között nevelkedett, akik a szerető családi közeget pótolták számára, ez egész életére meghatározó élmény maradt. Amikor 1950-ben a szerzetes rendet a kommunisták feloszlatták, lelenc gyerekként állami gondozásba került, és innentől fogva nagyon hányatott sors várt rá a Rákosi-rendszerben. Belesodródott az 1956-os eseményekbe, és a barikádokon harcostársai lettek az igazi családja.
– A ritka kivételek közé sorolva másodfokon a bíróság életfogytiglanra változtatta halálbüntetését. Milyen volt az élete a rendszerváltásig?
– Ha egy szóban kellene erre válaszoljak, akkor azt mondanám: borzalmas. 217 napot töltött siralomházban, amikor nem lehetett tudni, hogy sok más társához hasonlóan felakasztják-e, vagy élve megússza. Összesen 13 évet ült börtönben. Miután 1956. november 4-én súlyosan megsebesült, és kórházi ápolásra szorult, első körben a hatalom szabadon engedte. Az első hullámmal ő is külföldre távozott, de mivel az első házasságából származó gyerekét nem tudta magával vinni, hazatért. Ebben az is szerepet játszott, hogy a Kádár-rendszer teljes amnesztiát ígért a forradalomban résztevők számára, ami sok, Nyugatra távozó embert megtévesztett, akik végül hazatértek. Sokukat éppen a határátkelőknél vették őrizetbe. Wittner Mária ezt megúszta, azonban 1957 nyarára az elvtársak kimunkálták a részletes megtorlási koncepciót.
A többség ekkor már nem volt elérhető – sokan Nyugat-Európába menekültek, vagy meghaltak –, így a rendszer azokon töltötte ki bosszúját, akik Magyarországon maradtak. Amnesztia nyomán 1970-ben szabadult. A rendszerváltásig a társadalomból kitaszítottak életét élte. Köztörvényesként ítélték el, mint az 1956-osok túlnyomó többségét többrendbeli gyilkosságért, rablásért és fosztogatásért. Gyakorlatilag nem találhatott normális munkahelyet, takarítónőként alkalmi munkákból élt. Wittner Mária később leírta, hogy szabadulása után mennyire megváltozott magyar világ fogadta. A Kádár-rendszer teljesen megváltoztatta a magyar társadalmat, kiforgatta ősi értékeiből. Elérte azt, amit a Rákosi-rendszernek nem sikerült megtenni.
Wittner Mária a magyar Országgyűlésben 2017-ben
Fotó: MTI/Kovács Attila
– A rendszerváltást követően hogyan került a figyelem középpontjába?
– Nagy Imre 1989-es újratemetése hozta el számára a fordulópontot. Megfogalmazta magában, hogy itt az ideje bajtársai újratemetésének is. Tudta, hogy közülük egyeseknek nincs leszármazottja, ezért az ő feladata, hogy emlékükről gondoskodjon. Megkereste a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét, és annyira meggyőzően és határozottan képviselte a közös értékrendet, hogy az 1989. október 23-ai első szabad megemlékezésen őt és Fónay Jenőt bízták meg, hogy beszédet mondjon a Kossuth téren összegyűlt százezres tömegnek.
Az Antal-kormány idején elsőként hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen szörnyű körülmények között élnek 1956 hősei. Jó részük hajléktalan volt, a társadalom peremére szorították őket, szinte mindenki siralmas körülmények között tengette életét.
– Wittner Mária mennyire volt elégedett az 1956-os forradalom rendszerváltás utáni megítélésével?
– Gyakorlatilag semennyire! Ő az új alaptörvény elfogadását tekintette a rendszerváltás pillanatának, számára ez adta az erkölcsi elégtételt. Országgyűlési mandátumát az 1956-os hős, a koncepciós per nyomán kivégzett medikus hallgatónak, Tóth Ilonának köszönheti, akit az immár ,,független” magyar bíróság a rendszerváltás után sem akart felmenteni. Wittner Mária ezt annyira elkeserítőnek és botrányosnak tartotta, hogy elhatározta, további életét a kivégzett fiatal lány felmentésének szenteli.
Beszéde olyan mértékben rengette meg a magyar nyilvánosságot, hogy az 1956-ról alkotott társadalmi vita új fejezetet nyitott, új alaphangot kapott. Noha soha nem volt párttag, és a Fideszbe sem iratkozott be, Orbán Viktor felkérte, hogy a Fidesz listáján kerüljön be 2006-ban a magyar Országgyűlésbe. Az ő érdeme, hogy megakadályozta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett együtt ünneplés ötletét a forradalom 50 éves évfordulóján a baloldallal. Kemény, antikommunista kiállása miatt már életében kultusz épült köréje.
A forradalmárról szóló életrajzi kötet borítója
– Hogyan jellemezné rendszerváltás utáni szerepvállalását olyan körülmények között, amikor a baloldal részéről sok kritikát, elutasítást kapott?
– Életműve legfontosabb eredményének azt tartom, hogy ő tette a legtöbbet azért, hogy 1956-ot ne fordíthassák ki valódi céljaiból. A kommunista utódpárt erői azt akarták, hogy a különböző színtereken – politikában, tudományban és kultúrában egyaránt – kisajátítsák 1956 valódi céljait, illetve megpróbálták elmosni annak értelmét. Wittner Mária tökéletes megalkuvás nélkül rámutatott ennek fonákságára: ő érte el, hogy nem csak a győztesek írhatnak történelmet. Számunkra ez a legnagyobb teljesítménye.
Könyv a forradalom hőséről
A Marosvásárhelyen bemutatott ,,A zászlót vinni kell” című, a Wittner Mária 1956-os tevékenységét és rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalását leíró kötet szerkesztője, az 1956-os eseményeket kutató Hajagos Csaba történész a Krónikának elmondta, hogy ez a legrészletesebb kötet, ami 1956 hőséről eddig megjelent. A kötet a Budapesten idén megtartott emlékkonferencia előadásaira támaszkodva nyújt hiteles leírást az 1937. június 9-én született, és 2022. szeptember 14-én elhunyt Wittner Mária életútjáról.
,,Olyan könyvet állítottunk össze a gazdag forrásanyagból, és korabeli fotókból, amely primer hivatkozási alapul szolgál a Wittner Máriát érintő tudományos tevékenységekhez. Jómagam történészként az 1956-os tevékenységével foglalkozom, azt tárom részletesen az olvasók elé” – nyilatkozta portálunknak a Kecskeméten élő történész.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!