Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja a megemlékezésen felidézte az 56-os forradalom eseményeit
Fotó: Deák Szidónia
Kolozsváron is megemlékeztek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepségen politikai, egyházi és civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket, majd hangversennyel és fáklyás felvonulással emlékeztek a pesti eseményekre, amely az erdélyi magyarokban is bátorságot ébresztett.
2025. október 23., 20:262025. október 23., 20:26
2025. október 23., 23:282025. október 23., 23:28
Fejet hajtottak október 23-án, a magyar nemzet szabadságának ünnepén az 1956-os szabadságharc hősei előtt Kolozsváron is. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen politikai és egyházi méltóságok, a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek, valamint az RMDSZ kolozsvári szervezetének képviselői jelenlétében néhány százan rótták le tiszteletüket. A rendezvény az idei programsorozat részeként arra emlékeztetett, hogy a hatvankilenc évvel ezelőtti események üzenete – a szabadságvágy, az összetartozás és a nemzeti önazonosság megőrzése – ma is időszerű.
A megemlékezésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta:
„Akkor is volt határ Budapest és Kolozsvár között, de a határ ellenére mi Erdélyben szolidaritást vállaltunk a budapesti magyar forradalmárokkal. Most is van határ, de a magyar nemzet együttérzése és szolidaritása ma is megnyilvánul” – hangsúlyozta Csoma Botond.
Az ünnepségen a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai is felléptek
Fotó: Deák Szidónia
A politikus úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom nemcsak a magyar nép bátorságának példája, hanem erkölcsi győzelem is, amelynek hatása évtizedekkel később is érezhető volt. „November 4-én az oroszok leverték a forradalmat, de hosszú távon olyan ütést mért a szocializmus pajzsára, amit soha nem hevert ki” – idézte fel aközel hét évtizeddel ezelőtt történteket, hozzátéve, 1956 üzenete később visszhangzott Prágában és 1989-ben Közép-Európa-szerte.
Csoma Botond szerint a forradalom hősei hétköznapi emberek voltak – nők és férfiak, akik „nem féltek a haláltól, és volt merszük szembemenni a hatalmas orosz hadsereggel”. Ugyanakkor a képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a mai kor kihívásai más természetűek, de éppoly komolyak.
– fogalmazott a honatya.
Fotó: Deák Szidónia
A kolozsvári megemlékezésen Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja arra emlékeztetett, a városban immár hagyománnyá vált, hogy október 23-án a sétatéri ’56-os emlékműnél gyűlnek össze az emlékezők. Mint mondta, Kántor Lajos irodalomtörténész kezdeményezése és Szakács Béla szobrászművész alkotása óta az emlékmű „az élet árnyas és napos oldalának kettősségét” jelképezi, s egyszerre idézi 1956 és 1989 üzenetét.
A helytörténész ünnepi beszédében felidézte, hogy 1956-ban a világ jóakaratú emberei szóval és tettel is kiálltak a magyar ügy mellett.
– hangoztatta, hozzátéve: a Time magazin 1957-ben „az év emberének” a magyar szabadságharcosokat választotta. Nagy Béla hangsúlyozta: a forradalom szelleme a szovjet elnyomás alatt élő országokban sem maradt visszhang nélkül. Erdély több városában, sőt Bukarestben is voltak szimpátiamegmozdulások a magyar forradalom mellett, noha a kommunista diktatúra mindent megtett, hogy elfojtsa az emberek szabadságvágyát.
– emlékeztetett a helytörténész.
A fiatalság napjainkban is érvényes üzenetet fogalmazott meg az 1956-os forradalomra emlékezve
Fotó: Deák Szidónia
A kolozsvári ’56-os megemlékezésen a fiatalság hangját Szilágyi Lóránt, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke képviselte. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a szabadság nem magától értetődő állapot, hanem mindennapi döntés, amely felelősséggel jár. „1956 őszén, amikor Budapesten fellobbant a szabadság lángja, Kolozsváron is mozdult valami. Az egyetem diákjai – hozzánk hasonló fiatalok – papokat írtak, verseket másoltak, és suttogva vitatták meg a szabadság és az igazság értelmét. Nem akartak hősök lenni, csak nem akartak hazudni többé” – idézte fel.
A Kifor elnöke rámutatott: a forradalom szelleme ma is érvényes kérdéseket tesz fel, különösen az erdélyi magyarság számára. „Ma van mindenünk – szólásszabadság, közösségi tér, választás –, csak épp sokan nem hisznek abban, hogy ez bármit is számít. A szabadság számunkra néha már nem cél, hanem feltétel, amit készen kaptunk, és lassan elfelejtjük becsülni” – fogalmazott. Szilágyi szerint erdélyi magyarnak lenni ma is erkölcsi döntés, nem csupán kulturális állapot.
„Döntés arról, hogy vállalod-e a nyelvedet, a történelmedet, azt, hogy édesanyád magyar énekkel altatott, vagy inkább hallgatsz, mert úgyis mindegy. Az 1956-os kolozsvári egyetemisták nem hallgattak, legtöbbjük börtönbe került.
– fogalmazott.
A sétatéri megemlékezést Marosán Csaba színművész előadása és a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákkórusának műsora tette színesebbé.
Kolumbán Vilmos, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond
Fotó: Deák Szidónia
Az ünnepségen megemlékeztek a Szoboszlay-per áldozatairól, majd a történelmi egyházak vezetői mondtak áldást: Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Boldizsár Beáta, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöki titkára, valamint Böszörményi Géza piarista szerzetes. A megemlékezés zárásaként az emlékezők koszorúkat helyeztek el a sétatéri ’56-os emlékműnél.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Az esemény díszvendége Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, aki létszükségnek nevezte, hogy 1956 hősei mindig is éljenek a hazájukat szerető magyarok szívében, mert aki megőrzi múltját, jövőt nyer magának. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az 1956-os forradalom az egész magyar nemzet kiemelkedő teljesítménye volt, és megmutatta, hogy ahogy a nemzet, úgy a szabadságvágy határai sem esnek egybe az országhatárokkal. „Tőlünk, szabadságban élő magyaroktól, a nemzet nem követel életáldozatot. Ma az áldozat a szülőföldön maradás, a hazatérés, a kiállás, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, kontinensünk nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése, ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a sétatéri 1956-os emlékműnél
Fotó: Deák Szidónia
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kiemelte: október 23-ára nincs olyan jelző, amely túlzó lenne. Szerinte ez a nap nemcsak a szabadságé, hanem a bátorság és az emberi méltóság napja is: egy nép felegyenesedésének, az igazság kimondásának és a félelem áttörésének napja. „1956-ban a kor legmarkánsabb, legbátrabb mondatát mondták ki először Budapesten: elég volt! És ez az üzenet átsugárzott minden magyar közösségre – átszivárgott a hegyeken, a recsegő rádióhullámokon, és eljutott Kolozsvárra, Nagyváradra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba, Temesvárra” – hangsúlyozta a politikus.
„Mondjuk ki bátran: azt akarjuk, hogy Erdély legyen a régióban a legszabadabb, a legbiztonságosabb és a legversenyképesebb történelmi régió: ahol jó magyarnak lenni. Mindenki, aki a múltban valamit tett a szülőföldünkért, erre kötelez bennünket. Apáink, nagyapáink, teljes közösségünk. Ne csak konzerváljunk – hanem bátran lépjünk előre, nyissunk új utakat!” – jelentette ki a szövetségi elnök. Azzal zárta szavait: 1956 hősei addig élnek, amíg mi emlékezünk rájuk. De nemcsak az emlékezés tartja őket életben – hanem az a bátorság, amit tőlük tanulunk, az a kitartás, amit mi továbbvihetünk.
A forradalom évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera zenekara lépett színpadra, Bálint János fuvolaművész közreműködésével. Az est zárásaként Mátyás király szülőháza előtt verses és énekes megemlékezést tartottak, majd fáklyás felvonulás indult a Házsongárdi temetőbe, ahol a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szervezésében Dsida Jenő sírjánál hajtottak fejet a résztvevők, csendes főhajtással adózva a forradalom hőseinek emléke előtt.
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.
1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.
Felfüggesztették az aradi Gyerekpalotában az összes szakkör tevékenységét, miután a múlt héten az épület egyik mosdójában lehulló csempedarab sebesített meg egy hatéves kislányt.
Miért fizetünk csak mi egy olyan kórházért, amelyet egész Románia használ? – tette fel a kérdést Radu Rațiu, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki felszólította a kormányt, hogy vegye fel az új gyermekkórházat a finanszírozott projektek listájára.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia északi, nyugati és középső részére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei Brassó megyében tartanak csütörtökön házkutatásokat egy, több köztisztviselőt érintő korrupciós ügyben.
A kormány számára nemcsak alkotmányos parancs, hanem mindennapos valóság a magyar nemzet egysége – mondta Gulyás Gergely csütörtökön, székelyudvarhelyi városházán tartott sajtótájékoztatón.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy korábbi aradi rendőrt, mivel a gyanú szerint a kezére játszott egy másik ügy gyanúsítottjának, akit figyelmeztetett, hogy házkutatásra számíthat, így volt ideje eltüntetni bizonyos terhelő bizonyítékokat.
Holtan találtak két 20 év körüli, Bákó megyei fiatalt egy autóban Hargita megyében, a szépvízi víztározó közelében.
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.
Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter Marosvásárhelyre látogatott, ahol Soós Zoltán polgármesterrel és az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőivel találkozott.
szóljon hozzá!