Hirdetés

A kolozsvári magyarok számára napjainkban is aktuális üzenetet hordoz 1956

1956

Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja a megemlékezésen felidézte az 56-os forradalom eseményeit

Fotó: Deák Szidónia

Kolozsváron is megemlékeztek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepségen politikai, egyházi és civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket, majd hangversennyel és fáklyás felvonulással emlékeztek a pesti eseményekre, amely az erdélyi magyarokban is bátorságot ébresztett.

Deák Szidónia

2025. október 23., 20:262025. október 23., 20:26

2025. október 23., 23:282025. október 23., 23:28

Fejet hajtottak október 23-án, a magyar nemzet szabadságának ünnepén az 1956-os szabadságharc hősei előtt Kolozsváron is. A sétatéri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen politikai és egyházi méltóságok, a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek, valamint az RMDSZ kolozsvári szervezetének képviselői jelenlétében néhány százan rótták le tiszteletüket. A rendezvény az idei programsorozat részeként arra emlékeztetett, hogy a hatvankilenc évvel ezelőtti események üzenete – a szabadságvágy, az összetartozás és a nemzeti önazonosság megőrzése – ma is időszerű.

A megemlékezésen Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta:

Hirdetés

az 1956-os forradalom legnagyobb öröksége, hogy a magyarság határokon átívelően tudott együtt érezni, és ez a lelki közösség ma is erőt adhat a nehéz időkben.

„Akkor is volt határ Budapest és Kolozsvár között, de a határ ellenére mi Erdélyben szolidaritást vállaltunk a budapesti magyar forradalmárokkal. Most is van határ, de a magyar nemzet együttérzése és szolidaritása ma is megnyilvánul” – hangsúlyozta Csoma Botond.

1956 Galéria

Az ünnepségen a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai is felléptek

Fotó: Deák Szidónia

A politikus úgy fogalmazott: az 1956-os forradalom nemcsak a magyar nép bátorságának példája, hanem erkölcsi győzelem is, amelynek hatása évtizedekkel később is érezhető volt. „November 4-én az oroszok leverték a forradalmat, de hosszú távon olyan ütést mért a szocializmus pajzsára, amit soha nem hevert ki” – idézte fel aközel hét évtizeddel ezelőtt történteket, hozzátéve, 1956 üzenete később visszhangzott Prágában és 1989-ben Közép-Európa-szerte.

Csoma Botond szerint a forradalom hősei hétköznapi emberek voltak – nők és férfiak, akik „nem féltek a haláltól, és volt merszük szembemenni a hatalmas orosz hadsereggel”. Ugyanakkor a képviselő arra is figyelmeztetett, hogy a mai kor kihívásai más természetűek, de éppoly komolyak.

Idézet
Nekünk most nem kell tankokkal szembenéznünk, de szembe kell néznünk nagyon sok társadalmi feszültséggel, ami szétfeszíti a társadalmunkat. Ezeket csak összefogással, együttgondolkodással és egymásra figyeléssel lehet leküzdeni

– fogalmazott a honatya.

1956 Galéria

Fotó: Deák Szidónia

Világszerte szolidarizáltak az 1956-os magyar forradalom hőseivel

A kolozsvári megemlékezésen Nagy Béla helytörténész, a Kolozsvár Társaság választmányi tagja arra emlékeztetett, a városban immár hagyománnyá vált, hogy október 23-án a sétatéri ’56-os emlékműnél gyűlnek össze az emlékezők. Mint mondta, Kántor Lajos irodalomtörténész kezdeményezése és Szakács Béla szobrászművész alkotása óta az emlékmű „az élet árnyas és napos oldalának kettősségét” jelképezi, s egyszerre idézi 1956 és 1989 üzenetét.

A helytörténész ünnepi beszédében felidézte, hogy 1956-ban a világ jóakaratú emberei szóval és tettel is kiálltak a magyar ügy mellett.

Idézet
Elvis Presley felhívására 52 millió dollár gyűlt össze a magyarok megsegítésére, Alberto Moravia író pedig azt javasolta, nevezzék el a szovjet nagykövetségek utcáit a legyilkolt magyarok utcájának

– hangoztatta, hozzátéve: a Time magazin 1957-ben „az év emberének” a magyar szabadságharcosokat választotta. Nagy Béla hangsúlyozta: a forradalom szelleme a szovjet elnyomás alatt élő országokban sem maradt visszhang nélkül. Erdély több városában, sőt Bukarestben is voltak szimpátiamegmozdulások a magyar forradalom mellett, noha a kommunista diktatúra mindent megtett, hogy elfojtsa az emberek szabadságvágyát.

Idézet
A megtorlások célja az volt, hogy az embereket megfélemlítsék, és kiöljék belőlük a szabadság iránti természetes vágyat. De az ’56-os forradalom végül mégis győzedelmeskedett – 1989-ben, amikor a keleti tömb népei visszanyerték szabadságukat

– emlékeztetett a helytörténész.

1956-os Galéria

A fiatalság napjainkban is érvényes üzenetet fogalmazott meg az 1956-os forradalomra emlékezve

Fotó: Deák Szidónia

Ifjúság hangja: „A legveszélyesebb börtönöket ma mi építjük magunknak”

A kolozsvári ’56-os megemlékezésen a fiatalság hangját Szilágyi Lóránt, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) elnöke képviselte. Beszédében arra emlékeztetett, hogy a szabadság nem magától értetődő állapot, hanem mindennapi döntés, amely felelősséggel jár. „1956 őszén, amikor Budapesten fellobbant a szabadság lángja, Kolozsváron is mozdult valami. Az egyetem diákjai – hozzánk hasonló fiatalok – papokat írtak, verseket másoltak, és suttogva vitatták meg a szabadság és az igazság értelmét. Nem akartak hősök lenni, csak nem akartak hazudni többé” – idézte fel.

A Kifor elnöke rámutatott: a forradalom szelleme ma is érvényes kérdéseket tesz fel, különösen az erdélyi magyarság számára. „Ma van mindenünk – szólásszabadság, közösségi tér, választás –, csak épp sokan nem hisznek abban, hogy ez bármit is számít. A szabadság számunkra néha már nem cél, hanem feltétel, amit készen kaptunk, és lassan elfelejtjük becsülni” – fogalmazott. Szilágyi szerint erdélyi magyarnak lenni ma is erkölcsi döntés, nem csupán kulturális állapot.

„Döntés arról, hogy vállalod-e a nyelvedet, a történelmedet, azt, hogy édesanyád magyar énekkel altatott, vagy inkább hallgatsz, mert úgyis mindegy. Az 1956-os kolozsvári egyetemisták nem hallgattak, legtöbbjük börtönbe került.

Idézet
Ma a hallgatás, a beletörődés, a »nem az én dolgom« kényelme a legveszélyesebb börtön. Ezeket nem a Securitate építette – mi építjük magunknak

– fogalmazott.

A sétatéri megemlékezést Marosán Csaba színművész előadása és a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákkórusának műsora tette színesebbé.

1956 Galéria

Kolumbán Vilmos, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldást mond

Fotó: Deák Szidónia

Az ünnepségen megemlékeztek a Szoboszlay-per áldozatairól, majd a történelmi egyházak vezetői mondtak áldást: Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Boldizsár Beáta, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöki titkára, valamint Böszörményi Géza piarista szerzetes. A megemlékezés zárásaként az emlékezők koszorúkat helyeztek el a sétatéri ’56-os emlékműnél.

A sétatéri rendezvényt követően a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartottak ünnepi hangversenyt,

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Az esemény díszvendége Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, aki létszükségnek nevezte, hogy 1956 hősei mindig is éljenek a hazájukat szerető magyarok szívében, mert aki megőrzi múltját, jövőt nyer magának. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az 1956-os forradalom az egész magyar nemzet kiemelkedő teljesítménye volt, és megmutatta, hogy ahogy a nemzet, úgy a szabadságvágy határai sem esnek egybe az országhatárokkal. „Tőlünk, szabadságban élő magyaroktól, a nemzet nem követel életáldozatot. Ma az áldozat a szülőföldön maradás, a hazatérés, a kiállás, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, kontinensünk nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése, ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása” – fogalmazott Gulyás Gergely.

1956 Galéria

Az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a sétatéri 1956-os emlékműnél

Fotó: Deák Szidónia

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében kiemelte: október 23-ára nincs olyan jelző, amely túlzó lenne. Szerinte ez a nap nemcsak a szabadságé, hanem a bátorság és az emberi méltóság napja is: egy nép felegyenesedésének, az igazság kimondásának és a félelem áttörésének napja. „1956-ban a kor legmarkánsabb, legbátrabb mondatát mondták ki először Budapesten: elég volt! És ez az üzenet átsugárzott minden magyar közösségre – átszivárgott a hegyeken, a recsegő rádióhullámokon, és eljutott Kolozsvárra, Nagyváradra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba, Temesvárra” – hangsúlyozta a politikus.

Kelemen szerint ahogyan ’56-ban is a szilárd értékek, úgy ma is ezek adhatnak eligazítást abban, hogy mi a mi a feladatunk.

„Mondjuk ki bátran: azt akarjuk, hogy Erdély legyen a régióban a legszabadabb, a legbiztonságosabb és a legversenyképesebb történelmi régió: ahol jó magyarnak lenni. Mindenki, aki a múltban valamit tett a szülőföldünkért, erre kötelez bennünket. Apáink, nagyapáink, teljes közösségünk. Ne csak konzerváljunk – hanem bátran lépjünk előre, nyissunk új utakat!” – jelentette ki a szövetségi elnök. Azzal zárta szavait: 1956 hősei addig élnek, amíg mi emlékezünk rájuk. De nemcsak az emlékezés tartja őket életben – hanem az a bátorság, amit tőlük tanulunk, az a kitartás, amit mi továbbvihetünk.

A forradalom évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera zenekara lépett színpadra, Bálint János fuvolaművész közreműködésével. Az est zárásaként Mátyás király szülőháza előtt verses és énekes megemlékezést tartottak, majd fáklyás felvonulás indult a Házsongárdi temetőbe, ahol a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szervezésében Dsida Jenő sírjánál hajtottak fejet a résztvevők, csendes főhajtással adózva a forradalom hőseinek emléke előtt.

korábban írtuk

Akik felgyújtották magukat: a kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatoknak állítanak emlékjelet Háromszéken
Akik felgyújtották magukat: a kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatoknak állítanak emlékjelet Háromszéken

1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 23., csütörtök

Akik felgyújtották magukat: a kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatoknak állítanak emlékjelet Háromszéken

1956-ra és a kommunista diktatúra áldozataira emlékeznek szombaton a háromszéki Nagyajtán: Európában egyedülálló emlékjelet állítanak a rendszer ellen önégetéssel tiltakozó áldozatok tiszteletére.

Akik felgyújtották magukat: a kommunizmus ellen önégetéssel tiltakozó áldozatoknak állítanak emlékjelet Háromszéken
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Felfüggesztették a Gyerekpalota tevékenységét, amelynek mosdójában megsérült egy kislány

Felfüggesztették az aradi Gyerekpalotában az összes szakkör tevékenységét, miután a múlt héten az épület egyik mosdójában lehulló csempedarab sebesített meg egy hatéves kislányt.

Felfüggesztették a Gyerekpalota tevékenységét, amelynek mosdójában megsérült egy kislány
2025. október 23., csütörtök

Gyermekkórház terhe: egész Erdélyt kiszolgálja, de csak egyvalaki fizessen?

Miért fizetünk csak mi egy olyan kórházért, amelyet egész Románia használ? – tette fel a kérdést Radu Rațiu, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki felszólította a kormányt, hogy vegye fel az új gyermekkórházat a finanszírozott projektek listájára.

Gyermekkórház terhe: egész Erdélyt kiszolgálja, de csak egyvalaki fizessen?
2025. október 23., csütörtök

Szelesre fordul az időjárás

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia északi, nyugati és középső részére.

Szelesre fordul az időjárás
Szelesre fordul az időjárás
2025. október 23., csütörtök

Szelesre fordul az időjárás

Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Korrupciós ügyben zajlik házkutatás több Brassó megyei helyszínen

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei Brassó megyében tartanak csütörtökön házkutatásokat egy, több köztisztviselőt érintő korrupciós ügyben.

Korrupciós ügyben zajlik házkutatás több Brassó megyei helyszínen
2025. október 23., csütörtök

Gulyás Gergely: Magyarország továbbra is érdekelt az erdélyi gazdaságfejlesztésben

A kormány számára nemcsak alkotmányos parancs, hanem mindennapos valóság a magyar nemzet egysége – mondta Gulyás Gergely csütörtökön, székelyudvarhelyi városházán tartott sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely: Magyarország továbbra is érdekelt az erdélyi gazdaságfejlesztésben
2025. október 23., csütörtök

Korrupt exrendőr szolgáltatott ki belső információkat a gyanúsítottnak

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy korábbi aradi rendőrt, mivel a gyanú szerint a kezére játszott egy másik ügy gyanúsítottjának, akit figyelmeztetett, hogy házkutatásra számíthat, így volt ideje eltüntetni bizonyos terhelő bizonyítékokat.

Korrupt exrendőr szolgáltatott ki belső információkat a gyanúsítottnak
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Fiatal párt találtak holtan, lőtt sebekkel Hargita megyében

Holtan találtak két 20 év körüli, Bákó megyei fiatalt egy autóban Hargita megyében, a szépvízi víztározó közelében.

Fiatal párt találtak holtan, lőtt sebekkel Hargita megyében
2025. október 22., szerda

Erdély-szerte népszerű magyar népdalvetélkedő nőtte ki magát a szórványban

Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen.

Erdély-szerte népszerű magyar népdalvetélkedő nőtte ki magát a szórványban
2025. október 22., szerda

A szavazati jog nem kérdőjelezhető meg – Gulyás Gergely Marosvásárhelyen tárgyalt az RMDSZ helyi vezetőivel

Gulyás Gergely, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter Marosvásárhelyre látogatott, ahol Soós Zoltán polgármesterrel és az RMDSZ Maros megyei szervezetének képviselőivel találkozott.

A szavazati jog nem kérdőjelezhető meg – Gulyás Gergely Marosvásárhelyen tárgyalt az RMDSZ helyi vezetőivel
Hirdetés
Hirdetés