Az új választási törvény elnöki kihirdetése azt követõen vált lehetségessé, hogy az alkotmánybíróság tegnap elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) alkotmányossági kifogásait, és megállapította: a jogszabály összhangban van az alaptörvénnyel. A két alakulat 26 szenátora többek között azt kifogásolta, hogy a felsõházban a múlt héten elfogadott törvény értelmében a megyei tanácsok elnökét is egyéni választókerületben kell megválasztani, ezzel pedig a megyei tanácselnök külön intézménnyé válik, holott az alkotmány ezt nem említi a helyi közigazgatás szervei között. A kérés aláírói szerint az is alkotmányellenes, hogy az új választási jogszabály értelmében az egyéni választókerületek határainak megrajzolása kormányhatározattal történik, noha az alaptörvény kimondja: a választási rendszer csak törvénnyel szabályozható. Az alkotmánybíróság azt sem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a jelölteknek öt bruttó minimálbérnek megfelelõ összeget kell garanciaként befizetnie a választási hatóságnak, noha a két párt szerint ez vagyoni helyzethez köti a megválaszthatósághoz való alkotmányos jogot. A PRM és a PC szenátorai a törvény egészére is alkotmányossági vizsgálatot kértek, mivel szerintük az egyéni kerületes rendszer a többpártrendszer elvével is ellentétes. A politikusok eltérõen reagáltak az alkotmánybíróság döntésére. Míg Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke „szégyenletesnek\" nevezte a testület álláspontját, és „parazitának\" titulálta az intézményt, Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezetõje az 1989 utáni második romániai forradalomnak nevezte az egyéni kerületes rendszer bevezetését. Dan Radu Ruºanu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy fogalmazott: Bãsescu-bíróságnak kellene nevezni a taláros testületet, amelynek rendkívül gyorsan sikerült döntenie, miután az államfõ elõzetesen véleményt nyilvánított az ügyben, ezzel pedig Ruºanu szerint „irányt mutatott\" az alkotmánybíróságnak. Az államfõ egy rádiómûsorban úgy vélekedett: a törvény nem sérti az alaptörvényt, és „átmegy\" az alkotmánybíróságon. Frunda György RMDSZ-szenátor továbbra is problematikusnak tartja az egyéni kerületes választási rendszerrõl szóló törvényt, amely szerinte alkotmányossági szempontból komolyan megkérdõjelezhetõ cikkelyeket tartalmaz. Véleménye szerint a parlamenti választások után ismét felmerül majd a jogszabály alkotmányossága, mivel a törvény jelenlegi formájában lehetõvé teszi, hogy egy elsõ helyen végzett jelölt ne jusson parlamenti mandátumhoz, ha pártja nem lépi túl az alternatív küszöböt, azaz jelöltjei nem kapnak mandátumot legalább hat képviselõi és három szenátori kerületben. F. S. Önkormányzati választások június 1-jén A kormány hivatalosan is június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások idõpontját. A kabinet tegnapi ülésén tíz határozatot fogadtak el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzati választások elsõ fordulóját június 1-jén, a második fordulót pedig június 15-én tartsák. A választások lebonyolítására 66 millió lejt különített el a kormány. A jelöltségek benyújtása március 31-étõl április 22-éig történik, az egy hónapos választási kampány május 2-án kezdõdik. A helyhatósági választások idõpontjáról múlt szerdán megszületett a kormány politikai döntése, az ezzel kapcsolatos határozat elfogadását azonban egy héttel elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok