Az új választási törvény elnöki kihirdetése azt követõen vált lehetségessé, hogy az alkotmánybíróság tegnap elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) alkotmányossági kifogásait, és megállapította: a jogszabály összhangban van az alaptörvénnyel. A két alakulat 26 szenátora többek között azt kifogásolta, hogy a felsõházban a múlt héten elfogadott törvény értelmében a megyei tanácsok elnökét is egyéni választókerületben kell megválasztani, ezzel pedig a megyei tanácselnök külön intézménnyé válik, holott az alkotmány ezt nem említi a helyi közigazgatás szervei között. A kérés aláírói szerint az is alkotmányellenes, hogy az új választási jogszabály értelmében az egyéni választókerületek határainak megrajzolása kormányhatározattal történik, noha az alaptörvény kimondja: a választási rendszer csak törvénnyel szabályozható. Az alkotmánybíróság azt sem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a jelölteknek öt bruttó minimálbérnek megfelelõ összeget kell garanciaként befizetnie a választási hatóságnak, noha a két párt szerint ez vagyoni helyzethez köti a megválaszthatósághoz való alkotmányos jogot. A PRM és a PC szenátorai a törvény egészére is alkotmányossági vizsgálatot kértek, mivel szerintük az egyéni kerületes rendszer a többpártrendszer elvével is ellentétes. A politikusok eltérõen reagáltak az alkotmánybíróság döntésére. Míg Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke „szégyenletesnek\" nevezte a testület álláspontját, és „parazitának\" titulálta az intézményt, Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezetõje az 1989 utáni második romániai forradalomnak nevezte az egyéni kerületes rendszer bevezetését. Dan Radu Ruºanu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy fogalmazott: Bãsescu-bíróságnak kellene nevezni a taláros testületet, amelynek rendkívül gyorsan sikerült döntenie, miután az államfõ elõzetesen véleményt nyilvánított az ügyben, ezzel pedig Ruºanu szerint „irányt mutatott\" az alkotmánybíróságnak. Az államfõ egy rádiómûsorban úgy vélekedett: a törvény nem sérti az alaptörvényt, és „átmegy\" az alkotmánybíróságon. Frunda György RMDSZ-szenátor továbbra is problematikusnak tartja az egyéni kerületes választási rendszerrõl szóló törvényt, amely szerinte alkotmányossági szempontból komolyan megkérdõjelezhetõ cikkelyeket tartalmaz. Véleménye szerint a parlamenti választások után ismét felmerül majd a jogszabály alkotmányossága, mivel a törvény jelenlegi formájában lehetõvé teszi, hogy egy elsõ helyen végzett jelölt ne jusson parlamenti mandátumhoz, ha pártja nem lépi túl az alternatív küszöböt, azaz jelöltjei nem kapnak mandátumot legalább hat képviselõi és három szenátori kerületben. F. S. Önkormányzati választások június 1-jén A kormány hivatalosan is június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások idõpontját. A kabinet tegnapi ülésén tíz határozatot fogadtak el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzati választások elsõ fordulóját június 1-jén, a második fordulót pedig június 15-én tartsák. A választások lebonyolítására 66 millió lejt különített el a kormány. A jelöltségek benyújtása március 31-étõl április 22-éig történik, az egy hónapos választási kampány május 2-án kezdõdik. A helyhatósági választások idõpontjáról múlt szerdán megszületett a kormány politikai döntése, az ezzel kapcsolatos határozat elfogadását azonban egy héttel elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Látogatottsági adatok