
Románia idén mintegy 5000 katonával járul hozzá a NATO, az EU, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz
Fotó: Román védelmi minisztérium
Formálisan is tudomásul vette kedden a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése Klaus Iohannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
2024. március 26., 17:172024. március 26., 17:17
2024. március 26., 17:272024. március 26., 17:27
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Az államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába – ismertette a határozatot az MTI. A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
Az államelnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva – a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Iohannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Șoșoacă kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Șoșoacă szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.

Románia eddig tizenöt katonai segélykonvojt küldött Ukrajnának, és segít az ukrán pilóták kiképzésében is az F-16-os gépekre – közölte az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ, a kijevi kormány dezinformáció-ellenes hivatalos szervezete.
A jelenlegi ügyvivő kormány fő erejét jelentő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi és képviselőházi frakciói szerdán úgy határoztak, hogy megszavazzák a Niculescu-kormány beiktatását, illetve arról is döntöttek, hogy a párt ellenzékbe vonul.
Elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely biztosítja a várandós nők számára a választott kísérő jelenlétéhez való jogot a vajúdás és a szülés ideje alatt.
A kiszivárgott névsor alapján a tárcák jelentős része a szociáldemokratákhoz kerülhet, miközben néhány minisztérium élére párton kívüli szakembereket neveznének ki.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ megszavazza azt a kormányt és kormányprogramot, amellyel Luca Niculescu a parlament elé áll, függetlenül attól, hogy szakértői kabinet alakul, vagy a PSD körül szerveződik meg a kormány.
Nicușor Dan államfő azt jelezte a pártoknak, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni a Luca Niculescu vezette kormány támogatásáról, nem nevez meg új miniszterelnök-jelöltet, hanem feloszlatja a parlamentet és előre hozott választásokat ír ki.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést. A döntés nem jogerős.
Költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a romániai egészségügyi rendszer – figyelmeztetett Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter.
Amennyiben nem sikerül szilárd és átlátható kormányzati többséget kialakítani, akkor egy hibrid vagy egy szakértői kormány létrehozása jelenthet megoldást – jelentette ki hétfőn este Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
szóljon hozzá!