
Fotó: Mediafax
Victor Paul Dobre belügyi államtitkár szerint a folyón a továbbiakban apadás várható, ugyanakkor a hatóságok ma délutánig meghosszabbították a vörös szintű árvízvédelmi jelzést a Szeret és a Prut folyókon. A Szeret több települést is teljes egészében elöntött, így tegnap reggel három faluból – Siretból, Şerbeşti-ből és Săuceşti-ből – összesen mintegy kétezer embert kellett kitelepíteni. A mentőegységek és a megye prefektusa házról házra járva tájékoztatta az embereket arról, hogy el kell hagyniuk otthonukat. Egy negyedik településről, Schineni-ből még hétfőn este kitelepítették a lakókat. Săuceşti-ben szembesültek a legkritikusabb helyzettel a mentőalakulatok. Egyedül ebből a faluból 1500 embert kellett kitelepíteni, ám többen megpróbáltak visszatérni, hogy javaikat is kimentsék. Sőt számos falubeli inkább elöntött háza padlásán szerette volna átvészelni az árvizet, és megpróbáltak ellenállni a kitelepítési parancsnak, így csendőralakulatok közbelépésére is szükség volt, hogy az embereket gumicsónakokon kimentsék, és fölültessék őket a Bákóba tartó autóbuszokra. A megáradt folyó a Bákót Vaslui-jal összekötő főutat is elöntötte, így a gépjárműforgalmat más irányba terelték. Öt Iaşi megyei és hét botoşani települést szintén ki kellett tegnap üríteni.
A helyzet Letea Veche, Tamaş és Buhoci községben is kritikussá vált, ezek környékén ugyanis továbbra is folyamatosan emelkedett a víz szintje.
A mentési munkálatokban a hadsereg egységei is részt vesznek, mind az emberek kitelepítésében, mind a humanitárius segélyek helyszínre szállításában és szétosztásában.
Hat megye érintett
A tegnapi hivatalos mérleg szerint egyébként az árvíz összesen hat megyében – öt moldvaiban és Máramarosban – , 146 településen okozott károkat. Eddig öten haltak meg az áradásokban, és több mint 15 ezer embert kellett otthonából kitelepíteni. 148 lakóépület megsemmisült, 123 bármikor összedőlhet, és összesen kétezer lakóházat rongáltak meg kisebb vagy nagyobb mértékben a megáradt folyók. A hivatalos adatok szerint 27 140 hektárnyi termőterület és több mint 3159 hektár legelő kerül víz alá. 7,2 kilométernyi főút és 1067 kilométer megyei és községi út vált járhatatlanná. Emellett több mint 1400 híd és nyolcezernél is több kút vált használhatatlanná. Vasile Pruteanu, Neamţ megye prefektusa közölte, hétfőn át kellett vágni a Tămăşeni falu közelében futó főút töltését, hogy a víz ne öntse el a települést.
Rendkívüli kormányülés
Az árvízhelyzet miatt a kormány tegnap rendkívüli ülést tartott, amelyen részt vett Traian Băsescu államfő is. Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök aláírta a Máramaros, Suceava, Iaşi, Botoşani és Neamţ megyékben keletkezett károk számba vételével és az újjáépítései terv elkészítésével megbízott helyi koordinációs testületek létrehozásáról szóló rendeletet. Az öt bizottság mindegyikét egy-egy államtitkár vezeti majd, és tagjaik között a közlekedési, a gazdasági, a fejlesztési és közmunkaügyi, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és a belügyi tárca képviselői is ott lesznek. Az ülésen arról is döntés született, hogy azon személyek, akiknek otthona megsemmisült, fejenként 800 lej kormánytámogatást kapnak, akiknek megrongálódott 500 lejt, emellett minden érintett 300, az elhunytak családjai pedig 5000 lejt kapnak.
Nincs szennyezésveszély?
Traian Băsescu államfő hétfőn este környezeti katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, mivel szerinte az északi országrészt sújtó áradások miatt bányászati hulladékot és „valószínűleg cianidot” tartalmazó zagytározók önthetnek ki. Az államfő arról beszélt, hogy a borsabányai Colbul 2 tározóból nehézfémeket, és feltehetően cianidot is tartalmazó víz ömlött a Colbul 1 tározóba. Băsescu úgy vélekedett, hogy mindez az egész térséget fenyegetheti, és gyors cselekvést szorgalmazott annak megakadályozására, hogy a Colbul 1 tározó is kiöntsön. Mircea Man, a Máramaros megyei önkormányzat elnöke közölte, hogy a két zagytározóban több mint 8 millió tonna – nehézfémeket tartalmazó – zagyot tárolnak. Jelentések szerint a nehézfémeket tartalmazó iszapból a hétvégén került bizonyos mennyiség a Csiszla-patakba, amelynek vize a Visó folyón keresztül a Tiszába ömlik. Az illetékesek szerint a szennyezés mértéke elenyésző, a zagy nem veszélyezteti a környezetet, részben a szennyező anyag kis mennyisége, részben a víz nagy mennyisége miatt. Az illetékes magyarországi szervek sem találtak szennyezésre utaló nyomot a Tiszában.
Halálos áldozatok Nyugat-Ukrajnában
Huszonhatra nőtt tegnapra az árvíz halálos áldozatainak száma Nyugat-Ukrajnában, ahol apadásnak indultak a folyók, de továbbra is több mint 40 ezer lakóház, valamint 34 ezer hektár mezőgazdasági terület van víz alatt. Nyugat-Ukrajnában több mint 40 ezer lakóház, továbbá 34 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, és 23 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Ivano-Frankivszk megyében 488 település 23 ezer lakóháza és több mint 28 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá. A régióban 329 közúti hidat rongált meg vagy öntött el a víz. Az árvíz által tönkretett autóutak hossza megközelíti az 580 kilométert. Az áradások miatt egyébként ideiglenesen lezártak több Románia és Ukrajna közti határátkelőt. A román hatóságok részben Ukrajnát teszik felelőssé az áradások okozta károkért. Cristian David belügyminiszter közleménye szerint rosszul működött az információcsere a két ország hatóságai között, ezért a román illetékesek nem rendelkeztek elegendő adattal ahhoz, hogy megfelelő óvintézkedéseket hozzanak. Ezért Lazăr Comănescu külügyminiszter Markijan Kulik ukrán nagykövettel folytatott találkozóján az ukrán fél hozzájárulását kérte ahhoz, hogy román vízügyi szakemberek utazzanak Ukrajnába, hogy ottani kollégáikkal közösen mérjék föl az árvíz sújtotta területeken fennálló állapotokat.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.