Fotó: Rompres
A törvény ellen a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselõi szavaztak, míg az RMDSZ-es honatyák tartózkodtak. Márton Árpád, a szövetség képviselõházi frakcióvezetõje a Krónika kérdésére elmondta: azért tartózkodtak, mivel nem kaptak garanciát arra, hogy a törvény nem a magyar képviselet parlamentbõl történõ kiszorítását célozza, ráadásul több alkotmányellenes elemet is észleltek a tegnap elfogadott törvényben. A cikkelyenkénti szavazás során elfogadták azt a kiegészítést is, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyújtott be a tervezethez, és amely azt irányozza elõ, hogy a megyei önkormányzatok elnökeit is közvetlen szavazással válasszák meg. A képviselõk annak ellenére szavazták meg a módosítást, hogy azt korábban az illetékes parlamenti szakbizottság elvetette. A tegnapi voksoláson 132 „igen\", 42 „nem\" szavazat és 62 tartózkodás mellett bólintottak rá a megyei önkormányzati vezetõk közvetlenül történõ megválasztására. A PSD azon javaslatát is megszavazták, amelynek értelmében a megyei közgyûlés ülésén a jövõben az elnök is szavazati joggal bír majd. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ jelezte: nem ért egyet a módosítással, és a két kormánypárthoz a PRM és a Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Az ellenzõk nem zárták ki, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a módosítást, sõt a PRM jelezte: máris elkezdte az aláírásgyûjtést ez ügyben. PSD–PD-L-koalíció Mint arról már beszámoltunk, az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetését Traian Bãsescu államfõ vetette fel, azzal érvelve, hogy az hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához. A tegnap megszavazott jogszabály értelmében a képviselõket és szenátorokat egyéni választókerületekben választják meg, egyfordulós szavazás során. Amennyiben egy jelölt megszerzi a voksok felét, plusz egy szavazatot egy választókerületben, mandátumhoz jut. Arra az esetre, ha nem dõlne el a voksolás során a mandátum sorsa, szintén a PSD által javasolt módszert fogadták el a honatyák a betöltetlenül maradt képviselõi helyek elosztására. Az Anghel Stanciu képviselõ által benyújtott tervezet értelmében a szabad mandátumokat annak függvényében osztják ki a jelöltek között, hogy azok milyen arányban szerezték meg az egy mandátumhoz szükséges szavazatokat. A pártok többsége ugyan ezt elvetette, rámutatva, hogy igazságtalan elosztáshoz vezet, mivel a nagyobb választókerületben induló jelöltek több szavazatot gyûjtenek össze, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) támogatásával végül azonban mégis sikerült elfogadni az indítványt. A PD-L egyúttal azt is szorgalmazta, hogy rögzítsék: a választókerületek mérete közötti eltérés ne haladja meg a 10–15 százalékot, ám ezt procedurális okokra hivatkozva elvetették. Mihai Voicu parlamenti kapcsolatokért felelõs miniszter szerint a választókerületek határvonalait úgy kell megvonni, hogy minél kisebbek legyenek az egyenlõtlenségek, ám hozzátette, ez nem minden esetben lehetséges. A választókerületek kialakítására bizottságot hoznak létre, amelynek 90 napon belül el kell készülnie a munkával. Arról már a korábbi egyeztetéseken megállapodtak a pártok, hogy a képviselõházban 70 ezer, a szenátusban 160 ezer választót képvisel majd egy honatya. A jogszabályban benne maradt az úgynevezett alternatív választási küszöb is, azaz azon párt, amely hat képviselõi és három szenátusi választókerületben elsõ helyen végez, bejut a parlamentbe, még akkor is, ha országos szinten nem éri el az öt százalékot. Magyarellenes él? Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi csoportjának vezetõje a Krónikának elmondta, a jogszabályban semmilyen garancia sincs arra, hogy nem fogják a magyar közösség parlamentbõl történõ „kiebrudalására\" használni. „A vita során fölvetettük, hogy látni szeretnénk az egyéni választókerületek határait, és a parlamenti küszöb eltörlését is javasoltuk a kisebbségek számára. Egyik sem teljesült, ezért nem szavaztuk meg a jogszabályt\" – mondta Márton. Mint kifejtette, a továbbiakban fennáll annak a veszélye, hogy a választókerületeket a magyar közösség számára kedvezõtlenül alakítják ki. Hozzátette: a törvényben számos alkotmányellenes cikkely is szerepel. A frakcióvezetõ szerint idesorolható, hogy nem szavatolja a reprezentativitást. „Emellett az alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy a képviselõket közvetlenül kell megválasztani – ám az esetek hatvan százalékában ez nem így lesz, mivel a második vagy harmadik helyezettek jutnak mandátumhoz\" – mutatott rá. Mint elmagyarázta, ez azért történhet meg, mert a leadott voksok alapján kiszámítják, hogy egy párt hány mandátumhoz jut egy megyében. Ezért hiába nyeri meg tíz kerületbõl az összesben a választást a párt jelöltje, ha megyei szinten csak 35 százalék voksolt rá, akkor három mandátumot kap, a fennálló öt százalék pedig bekerül egy országos kosárba, ahonnan több körbõl álló eljárás során osztják vissza a mandátumokat. „Az egész rendszer olyan, mint a rulett\" – jellemezte Márton. A képviselõ azt is alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy azok, akik nem tartózkodnak a lakhelyük szerinti választókerületben, nem voksolhatnak, és azok sem, akik külföldön tartózkodnak, és nem rendelkeznek külföldi állandó lakhellyel. A választhatóság elve is sérül, mivel a pártoknak minden egyes jelölt után öt minimálbérnek megfelelõ összeget kell befizetnie egy alapba, amit akkor kap vissza, ha a párt országos szinten eléri a két százalékot. „Ez pedig csak a gazdag vagy gazdag személyek által irányított pártoknak kedvez\" – mutatott rá Márton Árpád. Közölte ugyanakkor, hogy az RMDSZ ezek ellenére sem kívánja megtámadni a törvényt az alkotmánybíróságon, ezt másokra hagyja. „Ehelyett igyekszünk, hogy elérjük: tisztességesen rajzolják meg a választókerületek határait, valamint azon, hogy megértessük a választókkal: még ebben a formában is érvényesíthetõek a voksok, így érdemes a kisebb pártokra szavazni\" – mutatott rá a frakcióvezetõ. Mihai Voicu üdvözölte a törvény elfogadását, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a megyei önkormányzatok elnökeinek megválasztására vonatkozó cikkely elfogadása miatt, mivel úgy vélte: annak esetleges alkotmányellenessége az egész jogszabály szempontjából káros lehet. Anghel Stanciu úgy vélekedett, a jogszabály hozzájárul a politikai osztály megtisztulásához, amely szerinte a PD-L-s honatyákkal kezdõdik majd, akik ódzkodtak a kétfordulós választás elfogadásától, amely nehezebbé tette volna az „elnöki párt\" számára a parlamenti többség megszerzését. Cristian Rãdulescu PD-L-s képviselõ szintén pozitívumként értékelte a jogszabály megszavazását, ugyanakkor rámutatott: az további tökéletesítésre szorul.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.